HTML

Zöldike

Környezettudatos életmód a jövőért

Friss topikok

Linkblog

2010.06.29. 13:48 zoldke

Nehezen valósítható meg az unió energiapoltikája

A piaci versenyelőny érdekében próbál élen járni az Európai Unió a megújuló energiahordozók felhasználásában - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának elnöke.

Jól hangzik, de csak egy politikai szólam az Európai Unió háromszor húszas direktívája, amelyet nem gondoltak végig alaposan - jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában az MTA Energetikai Bizottságának elnöke. Aszódi Attila szerint a célkitűzés helyes, mert valóban van lehetőség arra, hogy növeljék az energiafelhasználás hatékonyságát. De abban látszik némi jó értelemben vett hátsó szándék is, hogy az EU megpróbál a megújuló energiaforrások felhasználásában a világ előtt járni. Így ugyanis versenyelőnyhöz juthat az európai ipar a világ többi régiójához képest - tette hozzá. Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.29. 13:46 zoldke

Csak minden ötödik teknős éli túl

Csak minden ötödik teknős éli túl az olajszennyeződést a Mexikói-öbölben - hangzott el a CBS News hírcsatorna tudósításában.

Környezet- és vadvédő csoportok feszített ütemben igyekeznek menteni az állatokat az öbölben, az amerikai történelem legnagyobb olajkatasztrófájának helyszínén. Akár a partoktól 50 kilométerre is kiemelik a teknősöket a vízből.

A tengeri teknősök öt faját fenyegeti a 70. napja tartó olajszivárgás, közülük négy veszélyeztetett. Sok teknősön nem látszik nyersolaj, a bajok belsőleg jelentkeznek: a hüllők lenyelik, belélegzik a szennyezést. Főleg az olajat magába szívó hínár veszélyes, amelyből szívesen táplálkoznak - mondta Mandy Tumlin, a teknősök szakértője Louisiana államból.

Környezetvédő csoportok eddig több mint 500 teknőst mentettek ki a szennyezés térségében, és a tapasztalat az, hogy csak minden ötödik marad életben. A szövetségi hatóságok közölték, hogy eddig 72 barna pelikánt mentettek ki a körzetből és tisztítottak meg; a madarakat egy nemzeti vadasparkban engedték szabadon, Houstontól 280 kilométerre délnyugatra.

A katasztrófáért felelőssé tette BP brit vállalat két mentesítő fúrást kezdett, amelyek várhatóan augusztusban érik el a szivárgó olajkút csövét, lehetőséget nyújtva a kút végleges eltömítésére. A BP-nek a katasztrófaelhárítás eddig már több mint 2,65 milliárd dollárjába került. A vezető fejlett és fejlődő országok G20-as csoportjának hét végi torontói csúcstalálkozóján a résztvevők a záródokumentumban megemlítették a katasztrófát. Kinyilvánították, hogy meg kell osztaniuk egymás között a legjobb módszereket a hasonló balesetek megelőzése és a tengeri környezet védelme érdekében.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.29. 13:43 zoldke

A hibás talajgazdálkodás is felelős a somogyi károkért

A felelőtlen talajgazdálkodás is okolható a csapadékos időjárás miatti rendkívüli somogyi károkért Tóth István, a somogyi növény- és talajvédelmi igazgatóság vezetője szerint.

Tóth István ismertette: Somogybabodnál fél kilométer hosszú, tíz méter mély és 13-14 méter széles talajeróziót és az északi somogyi dombság többi részén is rendkívüli károkat okozott az elmúlt csapadékos időszak. Az igazgató szerint nem példanélküli, de rendkívül sok, közel 400 milliméternyi csapadék hullott két hónap alatt Somogy megye északi részén.

A Balaton vízgyűjtőjének számító dombságon az elmúlt évtizedekben sok helyen ráálltak a nagyüzemi mezőgazdálkodásra, megszüntetve árkokat, erdő- és gyepsávokat, cserjéseket és a tagolt gazdálkodást. A problémát tetézte, hogy a lejtőkön bizonyos meredekség felett csak sűrű vetésű növény termeszthető, amit nem tartott be a térség gazdálkodóinak egy része, alapvetően gazdasági kényszer miatt (egyebek közt növény-egészségügyi és piaci okokból kényszerülnek a termelők például kukorica vetésre búza helyett). Ez vezethetett odáig, hogy nem volt ami felfogja a rendkívüli mennyiségű csapadékot, és a Tetves-patak Balatonszemes határában "kamion-szám" hordta és hordja a löszt a Balatonba - mondta a szakember.

Tóth István szerint a Balaton vízminőségét nem veszélyeztetik a történtek, legfeljebb több kotrásra lesz szükség az érintett partszakaszon, azonban az észak-somogyi dombság termőrétege annyira károsodott - nem beszélve az több helyen szakadékká nőtt eróziókról,- hogy ez hosszú évekre visszavetheti, megnehezíti az itt folyó termelést, gazdálkodást.

A talajvédelmi szakemberek megkezdték a keletkezett károk, talajeróziók felmérést, hogy erre alapozva dolgozzanak ki egy rekultivációs stratégiát, amelynek fontos eleme lesz erdők, erdősávok, cserjések telepítése, valamint a tagolt gazdálkodás visszaállítása a térségben. A talajkárok több száz somogyi gazdálkodót érintenek, akik közül jó néhányan figyelmeztetésben részesülnek a közeljövőben a szabálytalan gazdálkodás miatt, de talajvédelmi bírsággal nem kell számolniuk, hiszen kétségessé vált, hogy "ki tudják-e heverni" veszteségeiket - fogalmazott a szakhatóság szakembere.

Beszámolójából kiderült: a problémák nem új keletűek. Ha kisebb mértékben is, de már az elmúlt években is jelentkeztek gondok, amikor egy-egy esőzés után nagy mennyiségű sarat kellett eltakarítaniuk a közútkezelőknek a térség útjairól, köztük a 67-es főútról.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.29. 13:39 zoldke

2050-re kihalhatnak a korall-szigetek!

Magbank már létezik az Északi-sark közelében, arra az esetre, ha egyes növényfajok a természetes élőhelyükön kipusztulnának. Újabban a korall-zátonyok mintáinak megőrzésén fáradoznak tudósok: Angliában kezdi meg működését az első korall-bank.

Mivel a korall-kolóniák is élő szervezetekből állnak, érzékenyen reagálnak az óceán és a légkör változásaira. Brit szakemberek a korall-szigetekből vett minták lefagyasztásával és jövőbeli kultiválásával próbálkoznak, hogy az üveghatás miatt egyre melegedő, a CO2-elnyeléstől egyre savasodó tengerekben ne csökkenjen vészesen a korallszigetek sokszínűsége.

Mára olyan fagyasztási módszereket kísérleteztek ki, amelyek lehetővé tennék, hogy a korall-szöveteket gyakorlatilag hibernálják, majd kiolvasszák és kultiválják őket a jövőben.

Biológusok figyelmeztettek, ha az emberiség nem tesz lépéseket a korall-zátonyok óvására, 2050-re alig marad belőlük. Ha sikerül megfékezni a globális felemelkedést, biztonságossá válik a tenger hőmérséklete és kémiai összetétele, a lefagyasztott korallokat "újraélesztve" visszahelyeznék az óceánba.

Portól "prüszkölnek" a korallok?

Néhány hónapja szakemberek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a Mali területén gyakran ki-kiszáradó Niger folyóból felszálló porfelhők az Atlanti-óceánon át egészen a Karibi-tengerig szállva rendkívül ártalmas hatással vannak a korallokra nézve. A folyamat a tengernek hasznos anyagokat is tartalmazott, mint például vas-szemcséket, de az összetétel az elmúlt években alaposan megváltozhatott, véli Virginia Garrison, az amerikai Geológiai Kutatóintézet munkatársa, aki szerint nemcsak a tenger üvegházgáz-elnyelő képességének túlterheltsége a ludas a korall-szigetek pusztításában.

Garrison kutatócsoportja olyan molekulákat talált a Karib-térségben lévő szigeteken, amelyeket évek óta betiltott rovarirtó szerekből származnak. Ugyanezeket találta be az Atlanti-óceán másik partján, afrikai levegőből vett mintákban is - ám tudóskollégák vitatták a kutatás konklúzióját, mivel a karibi levegőt még nem vizsgálták meg. Az endoszulfán és a klórpirifosz állítólag megakadályozza a korall-lárvát abban, hogy megtelepedjen és zátonyt építsen ki, bár a kutatás kritikusai szerint a közvetlen hatás megkérdőjelezhető.

A korallok fontosak a tengeri kémiai egyensúlyának és a vízi tápláléklánc folyamatosságának megőrzésében.

forrás: KlímaBlog

Szólj hozzá!

2010.06.28. 13:39 zoldke

Viharos szelet kavar a széltender módosítása

Érthetetlen és váratlan módon röviddel az eredményhirdetés előtt módosította a szélenergia pályázat feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter. A szélenergia-szektor felháborodását kiváltó módosítás olyan lehetőséget rejt magában, ami túl azon, hogy bizonytalanságot okoz befektetői körökben, akár érvénytelenné teheti az eddigi tendert is. Ez milliárdos károkat okozhat az érintett szereplőknek.

Jelenleg Magyarországon a szélerőművek engedélyezésének egyik speciális eleme a (szakmában „szélenergia-kvótának” hívott) kapacitás-létesítési jogosultság megszerzése, illetve az erre kiírt pályázati rendszer. Ilyen elnyert jogosultság nélkül a közcélú villamosenergia-hálózatra termelni kívánó szélturbina-beruházó nem köthet hálózatcsatlakozási szerződést, és nem kapja meg a Magyar Energia Hivatal engedélyét sem. 2006 tavasza óta 2010 elején először nyílt újra lehetőség a fenti kapacitás-jogosultság megszerzésére, egy olyan előre meghirdetett tiszta, átlátható és nyilvános pályázat keretében, amit a szélenergia-szakma is elégedetten fogadott. Az összesen 410 MW kapacitásra kiírt tenderre 2010. március 1-ig 68 pályázó, összesen 1175,75 MW kapacitással nyújtott be pályázatot.

A nemzeti fejlesztési miniszter váratlanul kiadott 1/2010. (VI. 18.) NFM rendelete[1] a pályázati folyamat közepén, információink szerint pár nappal a régóta várt eredményhirdetés előtt, több pontban is módosítja a szélenergia-pályázat feltételeit[2]. A miniszter – akár jelképesnek is tekinthető – döntése különösen meglepő az eddig hangoztatott zöld fejlesztések, illetve a Zöld Széchényi Terv tükrében. A módosítások alapján valószínűsíthető az eddigi pályázat érvénytelenné nyilvánítása. Ez végképp elriaszthatja nem csak a szélenergiában, hanem más megújulóenergia-technológiákban érdekelt befektetőket is a hazai piacról.

A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a jogerős villamosenergia-építési és környezetvédelmi engedélyekkel. A pályázók több évig tartó, meglehetősen költséges engedélyezési, szélmérési, szerződéskötési folyamatokon vannak túl, nagy kockázat számukra egy elutasított pályázat. Az Energia Klub becslése szerint a pályázat érvénytelenné nyilvánítása összesen 4-6 Mrd Ft értékű beruházási előkészületeket érint, és további bizonytalan időpontra halasztja a beruházások megvalósulását.

Pontosan miben módosult a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati rendelet (továbbiakban: Rendelet) és a módosítások milyen következtetések levonására adnak lehetőséget?

A teljes cikk itt olvasható.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.28. 13:37 zoldke

Kutatók szerint ismét olvadni fog a tengeri jég

A Föld felmelegedésének következtében idén nyáron is az Északi-sark jégsapkájának drasztikus mértékű olvadására számítanak német kutatók.

Különböző jóslatok szerint szeptember elejére a Jeges-tengernek már csak 4,7-5,2 millió négyzetkilométerét borítja majd jég - közölte az Alfred Wagener Sark- és Tengerkutató Intézet (AWI) egyik kutatója Bremerhavenben.
Jelenleg az északi-sarki jégréteg tízmillió négyzetkilométeres.
A jégolvadás a feltételezések szerint mindazonáltal nem fogja elérni a 2007-es negatív rekordot, amikor is az óceánnak csupán 4,3 millió négyzetkilométerét borította jég az ősz elején. Most az Északi-sarkon ugyan kisebb a jég, mint 2007-ben ugyanebben az időszakban, akkor azonban a nyári rekord meleg erőteljes jégolvadást idézett elő.
Kutatók szerint hosszú távon további visszaesésre kell számítani.
A bremerhaveni tudósok a prognózist tucatnyi kutatócsoport eredményei alapján állították össze. Az egyes csoportok vizsgálataik során különböző értékeket kaptak, de az irányzat minden esetben megegyezett.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.28. 13:35 zoldke

Geotemikus energiával fogják fűteni a százezer négyzetméteres üvegházat

A Tura mellett lévő hőforrás vizét hasznosítva évi 6000 tonnányi paradicsomot termeszthetnek a kialakításra kerülő óriási üvegházban. Az összességében 5 milliárd forintos beruházás még ez évben megkezdődik.

Miszori László, a fejlesztést finanszírozó Sugar Holding hazai befektetőcsoport ügyvezetője elmondta, a vállalkozást a földből feltörő 129 Celsius-fokú víz hasznosítására alapozzák, méghozzá környezetkímélő eljárással. A vizet ugyanis az üvegházból visszavezetik a mélybe, az ily módon kialakított zárt rendszer nem veszélyezteti a felszín alatt Turáig húzódó budai hőforrások rendszerének egyensúlyát.

Az osztrák Zeiler Gmbh.-val együttműködve olyan környezetbarát technológiára rendezkednek be, amellyel egész évben a nemzetközi piacon is versenyképes paradicsom termeszthető. Előállítási költségének 50 százalékát a fűtés adja, ami ez esetben természet jóvoltából minimális lehet. Az osztrák cég Bécs mellett már évek óta üzemeltet hasonló üvegházat, az ő rendszerét veszi át a magyar partner.

A beruházás projektjének tulajdonosa a Turawell Kft., a befektetés költségeinek 30 százalékét az osztrák fél adja, a többit hazai befektetők, uniós pályázati pénzek és banki kölcsönök fedezik - közölte az ügyvezető. A vállalkozás évi 6-7 milliárd forintos árbevétellel számol. Az előállított paradicsom nagyobb hányadát az osztrák partner értékesíti a nyugat-európai piacon, kisebb része a hazai választékot bővíti. A beruházás 200 helybéli és környékbeli lakosnak teremthet új munkalehetőséget.

A turai beruházás az előkészítő munkálatok befejeztével a harmadik negyedévben indulhat, és jövő évben már megkezdődhet a termesztés.

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.28. 13:30 zoldke

Korábban küldené ágyba a japánokat a kormány, hogy óvja a klímát

Egy órával korábban küldené ágyba a japánokat a szigetország kormánya, amely az intézkedéstől azt várná, hogy csökken a háztartások éghajlatra káros szén-dioxid-kibocsátása.

A tokiói vezetés már kampányt is indított azért, hogy rávegye a japánokat: keljenek, illetve feküdjenek le korábban – írja a Daily Telegraph. A környezetvédelmi minisztérium kezdeményezése azon az elgondoláson alapul, hogy az esténként elfogyasztott elektromos energia megspórolása és elcserélése egy reggeli napfényes órára érezhetően mérsékelné a japánok karbonlábnyomát.

Becslések alapján a korai keléssel és fekvéssel megtakarítható lenne a japán háztartások által évente kibocsátott fénymennyiség 20 százaléka. "Sok lakos pazarolja az áramot esténként, például azzal, hogy sokáig tévét néz" – nyilatkozta a környezetvédelmi minisztérium szóvivője.

A kezdeményezés részeként javasolják a japánoknak, hogy a reggeli plusz órát használják fel életmódjuk javítására, például futással, jógával vagy épp tápláló reggeli elfogyasztásával.

A szigetország igen ambiciózus tervet fogadott el a környezet védelmében: az elkövetkezendő évtizedben 25 százalékkal akarja csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A környezetvédelmi tárca korábban indított kampányaiban például arra biztatta az alkalmazottakat, hogy viseljenek rövid ujjú inget az irodában, spórolva a légkondicionáló berendezések fogyasztásán, a készülékeket pedig csak 28 fok felett ajánlatos bekapcsolni.

forrás: index.hu

Szólj hozzá!

2010.06.24. 14:44 zoldke

Harc az egyszer használatos pálcikák ellen

A kínai kormány újabb kísérletet tesz az eldobható evőpálcikák gyártásának és használatának korlátozására. Becslések szerint Kínában évente 45 milliárd pár kerül használat után a szemétbe, ami körülbelül 25 millió fa mennyiségével egyenértékű.

A június 10-ével kezdődött környezetvédelmi kampány részeként a kereskedelmi minisztérium és öt másik tárca úgy döntött, hogy megszigorítják a pálcikák gyártásának, forgalmazásának és újbóli hasznosításának ellenőrzését. Ezzel egy időben az éttermeket ismét felszólítják arra, hogy vendégeiknek elsősorban tiszta, újrahasználható pálcikákat kínáljanak, az egyszer használatos eldobható fapálcikák helyett.

Hivatalos statisztikát a pálcika-fogyasztásról nem adtak ki, de egyes becslések szerint Kínában évente 45 milliárd pár kerül használat után a szemétbe, ami körülbelül 25 millió fa mennyiségével egyenértékű.

A fapálcikák pazarlásának megakadályozására korábban már több próbálkozás született, de valójában egyik sem járt sikerrel. Vannak ugyan Kínában éttermek, vagy például vállalati étkezdék, ahol műanyag, esetleg fém evőeszközt adnak, vagy azzal terítenek, de ezeken a helyeken is előfordul, hogy higiénés okokból sokan mégis csak az egyszer használatosat kérik. Évekkel ezelőtt próbálták azt is bevezetni, hogy mindenki a maga pálcikájával egyen, tartóba csomagolva tartsa kéznél, de ez a "mozgalom" nem terjedt el.

A júniusi kampány a kormányzati hivatalokban különösen az elektromos áram, az üzemanyag, a víz takarékosabb felhasználását tűzte ki célul, de az alkalmat megragadva a pálcikák ügyét is napirendre vették.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.24. 14:42 zoldke

Új eljárást kértek a fagyilkosok

Új eljárás elrendelését kérte a védelem a természetkárosítás bűntette miatt 51 ember ellen indított perben a jogi norma hiányára hivatkozva a másodfokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróságtól. A tegnapi tárgyaláson a bíróság a védőbeszédeket hallgatta meg, s június 30-án hirdet ítéletet.

Az elsőrendű vádlott ügyvédje védőbeszédében védence felmentését kérte, bűncselekmény hiányára hivatkozva. A többi vádlott védői elsődlegesen szintén védenceik felmentését, másodsorban az első fokú ítélet enyhítését kérték.

A Kiskunhalasi Városi Bíróság 2009. november 3-án kihirdetett, elsőfokú ítéletében több vádlottat börtönbüntetésre ítélt: az elsőrendű vádlott 8 évet, a másodrendű vádlott 7 évet, a harmadrendű vádlott 3 évet kapott. Az indoklás szerint a vádlottak magatartása kimerítette a környezetkárosítás és a természetkárosítás bűntettét, mert a földet, az erdőt mint az élővilág részét károsították meg anyagi haszonszerzés céljából.

A tényállás szerint a fakitermeléssel foglalkozó család tagjai - az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű vádlott - erdőterületeket vásároltak vagyontalan emberek nevére, majd az adásvételi szerződés megkötése után, még mielőtt az iratok a földhivatalba kerültek volna, kivágták a fákat. A család csaknem kétszáz hektárnyi erdőt vett meg, majd a fákat rövid idő alatt kivágta és értékesítette. A többi vádlottat ők fogadták fel a tarvágás elvégzésére.

Az elsőfokú ítélet indoklása szerint a vádlottaknak az érintett területre nem volt fakivágási engedélyük. A helyszínre érkező ellenőröknek tulajdonosként az adásvételi szerződésben szereplő embereket jelölték meg, akiket nem lehetett elérni. Tarvágást végeztek a Natura 2000-es, az Európai Unió által kijelölt területen is, olyat, amely emberi beavatkozással sem állítható helyre. A törvény ezt a cselekményt 2 évtől 8 évig terjedő börtönnel bünteti.

Az elsőfokú bíróság öt vádlottat felmentett. Azokat a vádlottakat, akik olyan területen vettek részt a tarvágásban, amelyet nem lehet helyreállítani, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Azokra, akiket korábban - más bűncselekmény miatt - jogerősen felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtottak, letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A közérdekű munka büntetést kapott vádlottak az ítéletet tudomásul vették, esetükben az ítélet jogerőre emelkedett. Az első- és a másodrendű vádlottat az elsőfokú ítélet kihirdetése után a rendőrök letartóztatták.

Az ügyész az első-, a másod- és a harmadrendű, valamint a heted- és a tizedrendű vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett, a harminchetedrendű vádlottra a felfüggesztett börtönbüntetés helyett letöltendőt kért. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a tegnapi tárgyaláson a védőbeszédeket hallgatta meg, s Endre Istvánné bíró bejelentette: június 30-án hoz másodfokon ítéletet a perben.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.24. 14:40 zoldke

Egy év alatt Európában 8-10 szeresére nőtt a hulladék papír ára

Az európai hullámkartonpiacon komoly, negatív hatású változás történt az elmúlt időszakban. A hazai alappapírok gyártóit a  hulladék papír hiánya és annak drasztikusan növekvő ára, a magas termelési költségek, az európai szinthez képest legmagasabb energiaköltségek sújtják. Ennek következtében egyes termékeknél már 80%-os mértékben is megemelkedett az alappapírok ára, amely közvetlen befolyással van a termékek csomagolásához használt hullámdobozok árának alakulására – áll a Magyarországi Hullámtermékgyártók Szövetsége Egyesülés közleményében.  Ez a változás a hazai piacot szinte teljes egészében érinti, miután hullámkarton csomagolóanyagokat többek között az élelmiszeripar, a háztartásvegyipar az elektronikai-, a bútorgyártók és még sok egyéb szektor is használ. A hazai hullámtermékgyártók kényszerű áremelést hajtanak végre, ami vélhetően végső soron a termékek árában, így fogyasztóknál csapódik majd le.

Az európai papírgyártók kénytelenek folytatni a hullámtermék-alappapírok árainak 2009 augusztusában megkezdett emelését. A papírár emelkedését a fogyasztás visszaeséséből fakadó, az alapanyagul szolgáló papírhulladék hiánya, annak árának emelkedése, illetve a termelési kapacitások változása generálja. Ez azt eredményezte, hogy az eltelt közel másfél évben belföldön megháromszorozódott, európai szinten pedig 8-10-szeresére nőtt, majd a márciustól májusig terjedő időszakban további 50 százalékot emelkedett a hullámtermékgyártás alapanyagához elengedhetetlen hulladék papír ára. (Pl. 2009 májusában az áruházi hulladék ára Európában 10-30 EUR/to között volt, ez 2010 májusában 90-95 EUR/tonna között mozgott.)

A hazai viszonyokat vizsgálva az említett tényezők mellett az is kiderül, hogy a gyártási költségek Magyarországon gyorsabban emelkedtek, mint más európai országokban, a villamos energia ára hazánkban a legmagasabb. Ez egyértelműen gátolja a hazai gyárak versenyképességét. Eközben a késztermékek ára nem emelkedett olyan mértékben, mint az előállítási költségek. Magyarország legnagyobb hulladék papír felhasználója, a Prinzhorn Csoport a Dunaújvárosban működtetett két papírgépe közül a régebbin áprilisban egy hétre időlegesen szüneteltette a termelést.

Az árak változásával szertefoszlott minden olyan elképzelés, ami az árak idei stabilizációját vetítette előre. A hullámtermékgyártók számára az alapanyagköltségek olyan jelentős mértékben növekedtek, melyet kénytelenek továbbhárítani. Tekintettel arra, hogy a hullámtermékek előállítási költségeinek átlagosan 60 százalékát teszik ki a papírköltségek, a Magyarországi Hullámtermékgyártók Szövetsége Egyesülés (MAHUSZ) tagjai a korábban bejelentett áremelés folytatására kényszerülnek.

Panyi László, a MAHUSZ elnöke és a Dunapack Zrt. vezérigazgatója szerint a már most is magas, és folyamatosan emelkedő papírárak komoly megoldandó feladat elé állítják a hullámtermékgyártó iparágat. Tavaly nyár végén az alappapír ára felfelé mozdult el, ami azóta is dinamikusan folytatódik. Nincs elég hulladék papír, ezért a hazai papírgyártásnak importra van szüksége ahhoz, hogy a hullámtermékgyártók piaci igényét kielégítsék. „Megoldás lehetne, ha a magyar hatóságok jobban segítenék a hazai hulladékhasznosítókat abban, hogy a korlátozott mennyiségű hulladék papír hozzájuk kerüljön.” – hangsúlyozta. Az iparág égető problémája megoldásra vár. Jelenlegi helyzetben a sokszor több tíz százalékos költségnövekedést sajnos a késztermék vevőire – azaz a hullámtermékek vásárlóira – kell továbbhárítani – tette hozzá.

Hopka Imre, a Dunapack Zrt. marketing igazgatója is megerősítette azt, hogy a Magyarországon keletkezett papírhulladék sok esetben nem belföldön hasznosul. „Ismert tény, hogy az utóbbi időben a nyugat-európai fogyasztás hozzávetőleg 7-10 százalékkal csökkent és a gyártókapacitás nőtt, míg ezzel párhuzamosan a kínai, illetve távol-keleti termelők fogyasztási igénye pedig 8-10 százalékkal növekedett. Ez is a hulladék papír árának felfutásához vezet – mondta a szakember. Hosszabb távon előrevetíti a hulladékpiac és közvetve a hullámtermékek árhelyzetét a Papíripari Gazdasági Hírek című folyóirat prognózis, mely szerint 2014-ig 50 millió tonnával fog nőni a begyűjtési igény a kínai felvásárlás miatt.  – tette hozzá.

Sigray Mária a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a júniusban várható további 50 eurós tonnánkénti papírár-emelkedés és a lerövidült rendelésállomány miatt félő, hogy a gyártók csak akadozva tudják majd kiszolgálni a vevőiket.
”A Nyugat-Európában elindult fellendülés következtében a papírgyáraknak több hónapos rendelésállományuk van, ellátási gondokról is hallunk. Fontos, hogy a megrendelők időben jelezzék igényüket, mert a gyártók úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben kiszámíthatatlanok a folyamatok„ – mondta a szakember.

Viszkei György, az egyik legnagyobb begyűjtést és hasznosítást koordináló szervezet, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az iparág fennmaradása egyértelműen attól függ, hogy sikerül-e megfelelő áron beszerezni a nyersanyagot, ugyanis más komparatív előnye nem lehet hazánknak. ”A vevők által tapasztalt drágulás teljes mértékben indokolt. Ezt több összetevő indokolja: egyrészt az elmúlt hónapokban újabb, nagy hulladék papír igényű kapacitásokkal jelentkeztek a gyártók, másrészt a koordináló szervezetek eltérően érdekeltek a hulladék exportjában, harmadrészt, a hulladék árát felnyomja a hulladékforrások közötti versenyhelyzet is” – fűzte hozzá Viszkei György.

MAHUSZ: Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége Egyesülés
A MAHUSZ a Magyarországon működő hullámtermékgyártók szakmai érdekképviselete Alapítás éve: 1991.
Tagjai: A magyar hullámtermékpiac 85%-át reprezentálják - Dunapack Zrt., Rondó Hullámkartongyártó Kft. , Duropack-Starpack Kft., SCA Packaging Hungary, STI Petőfi Nyomda Kft.
Elnök: Panyi László, Dunapack Zrt. elnök-vezérigazgatója
Célja: Az iparág érdekeinek képviselete és információ biztosítása.
Tevékenysége: Műszaki-tudományos tevékenység, Statisztikai információszolgáltatatás, PR, kommunikáció.

forrás: HulladékSors

Szólj hozzá!

2010.06.24. 14:26 zoldke

Geotermikus energiát hasznosító beruházás kezdődik Makón

Másfél év múlva a termálvíz energiájával fedezik a makói gyógyfürdő és 750 lakás fűtésigényét annak a 950 millió forintos, uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhetően, amely szeptemberben indulhat el a Maros-parti városban.

 

Makó önkormányzata a Környezet és Energia Operatív Program pályázatán nyert geotermikus rendszer kialakításához 444,5 millió forint támogatást - közölte Buzás Péter polgármester.

A beruházás során teljes körűen felújítják a már meglévő, Kelemen László utcában működő 92 Celsius-fokos termálvizet adó kutat. Megépül egy, a forró víz energiáját optimálisan hasznosító rendszer 3100 méternyi termálvezetékkel, átalakítanak egy már működő fűtőművet, korszerűsítik az érintett lakóépületek hőközpontjait, újakat létesítenek, s elvégzik a szükséges épületgépészeti átalakításokat - ismertette a fejlesztés részleteit a polgármester.

A projektnek köszönhetően a makói fürdőt és az érintett lakóépületeket ellátó fűtési rendszer energiafelhasználásában a jelenlegi nulláról 95 százalékra nő a megújuló energia aránya. Ezzel évente csaknem 2,2 millió köbméter - 74.540 GJ energiájú - földgáz elégetését lehet elkerülni, a szén-dioxid-emisszió pedig évi 3.847 tonnával csökken, ráadásul a károsanyag-kibocsátást rendkívül kedvező fajlagos áron sikerül mérsékelni - tudatta Buzás Péter.

A 2011 végétől működő geotermikus rendszer gyakorlati képzési helyszínként hozzájárul a Szegedi Tudományegyetem által koordinált geotermikus technikus- és szakmérnökképzés beindításához is.

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.24. 14:21 zoldke

Biomassza Biodízeles repülőgép

A közelmúltban Berlinben megrendezett nemzetközi repülő-kiállítás fő szenzációja egy kizárólag bioüzemanyaggal hajtott Diamond DA 42 típusú repülőgép volt. Már eddig is több alkalommal sikerrel próbáltak ki különféle bioüzemanyagokat repülőgépekben, de több hajtómű közül egyszerre csak egynél.

A bécsújhelyi (Wiener Neustadt-i) Diamond repülőgépgyártó bevált, négyszemélyes, légcsavaros túragépét eddig is gyártották az ugyancsak ott működő Austro-Engines motorgyár AE 300-as dízelmotorjaival is. Az utóbbit alakították most át úgy, hogy algákból nyerhető biodízellel is működni tudjon. A gépet nagy sikerrel mutatták be a nemzetközi repülő-kiállításon (ILA).

A cég honlapján olvasható információk szerint a zömmel szénszál erősítésű kompozit műanyagból készülő DA 42-es kereken 9 méter hosszú, a szárnyvégei közti távolság 13,5 méter, felszálló tömege 1,8 tonna, csúcssebessége pedig 360 km/óra.

A fejlesztést a nyugat-európai EADS légi-, hadi- és űripari konzorcium Hollandiában működő kutatórészlege kezdeményezte. Alapanyagul a part menti vizekben bőven rendelkezésre álló algát választották. Az algadízel nitrogén-tartalma csupán egyharmada a szabványos, kőolajszármazékú repülődízelének, és kénszármazékokból is pusztán egyhatvanad annyit tartalmaz.

Az F4 AE 300-as motorok kis átalakításokkal alkalmassá tehetők algás dízelüzemelésre, méghozzá úgy, hogy teljesítményük változatlanul 170 lóerő marad, ugyanakkor még a fogyasztásuk is csökken 1,5 literrel.

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.24. 14:19 zoldke

Felfüggesztettek két épületenergetikai pályázatot a KEOP-ban

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) határozatlan időre felfüggesztette a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) az épületenergetikai fejlesztésekre, közvilágítás korszerűsítésre, valamint a megújuló energiaforrással kombinált épületenergetikai fejlesztésekre kiírt pályázatokat 2010. június 30-i hatállyal.v

A konstrukciókat 2009. március 10-én hirdették meg és a keret erejéig, visszavonásig lehetett rájuk pályázni.
Az egyik pályázat keretében épületek hőtechnikai adottságainak javítására, hőveszteségének csökkentésére, fűtési, hűtési használati meleg víz és világítási rendszereinek korszerűsítésére, valamint közvilágítás korszerűsítésére lehet pályázni.
A másik konstrukcióban pedig épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségének csökkentését, fűtési, hűtési használati meleg víz és világítási rendszereinek korszerűsítését valamely megújuló energiaforrás felhasználásával kombináló projektekkel lehet pályázni.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI érdeklődésére közölte, hogy a két konstrukció közös keretösszeggel rendelkezett, így a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a két konstrukciónál a 2009-2010. évekre összesen 6 milliárd forint volt.
A nagy érdeklődésére való tekintettel a 2007-2013-ig terjedő hétéves keretet az idén május 18-án felszabadították, így a pályázók rendelkezésére összesen 38 milliárd forint állt.
A 2010. június 18-i állapot szerint a két pályázatra 497-en jelentkeztek és az igényelt támogatási összeg meghaladja a 47 milliárd forintot.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.23. 13:18 zoldke

Egy tonna haltetem a Hortobágy-Berettyóból

A debreceni állatifehérje-feldolgozóba szállították azt az több mint egy tonnányi haltetemet, amelyet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai gyűjtöttek össze a Hortobágy-Berettyón – közölte a szervezet természetvédelmi őrszolgálat-vezetője.

Kapocsi István elmondta: a nemzeti park az érintett vízterület mintegy 60 kilométerének hasznosítója. A szervezet munkatársai az elmúlt napokban erről a szakaszról gyűjtötték össze a veszélyes hulladéknak minősülő haltetemeket.

A Hortobágy-Berettyóból kiemelt, elpusztult nagy mennyiségű süllő, keszegféle, ponty, amur és busa és konténerbe került, a tetemeket az előírásoknak megfelelően a debreceni állatifehérje-feldolgozóba szállították. A kár az elsődleges becslések alapján milliós nagyságrendű – közölte a szakember, hozzátéve: kisebb halpusztulás évről-évre előfordul a folyón.

A mostani jelenség hátterében természetes biológiai folyamatok és valamiféle egyéb szennyezés együttes hatásai egyaránt állhatnak. Pontos választ a kérdésre várhatóan a debreceni székhelyű Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közelmúltban indult vizsgálata ad – fogalmazott Kapocsi István.

A rendelkezésükre bocsátott mérési adatok alapján az adott időszakban a víz foszfátszintje magasabb, míg oldottoxigén-tartalma jóval alacsonyabb volt a normálisnál. Az előbbi szerves szennyezőanyag jelenlétére is utalhat, bár ez esetben néhány egyéb összetevőből is látványosan többet kellett volna mutatniuk az ellenőrzött mintáknak - vélte. A folyó oxigénszintje viszont a kánikulai napok beköszöntével drasztikusan csökkent, itt tehát egyértelműbbek az összefüggések. Az oxigénszint csökkenésének okairól szólva az őrszolgálat- vezető kifejtette: az elmúlt időszakban számos csatornán keresztül jelentős mennyiségű belvíz érkezett a Hortobágy-Berettyóba. Emellett a folyó elöntött ártereinek víz alatt rothadó dús vegetációja is indokolja a rossz vízminőséget, amely egyébként mostanában a Tiszára és a Nyugati-főcsatornára is jellemző - tette hozzá.

A helyzet az újabb hideghullám érkezése óta számottevően javult – hangsúlyozta Kapocsi István. A másfél hete kezdődött, de tömeges méretben mindössze három napig tartó halpusztulás múlt péntek óta már nem észlelhető a folyón. Félő azonban, hogy ha tartósan melegebbre fordul az idő, folyamatos vízfrissítés nélkül, illetve ha a nyaranta eddig megszokottnál nem lesz magasabb a vízszint, újra veszélybe kerül a Hortobágy-Berettyó halállománya – húzta alá.

Képek a nemzeti park honlapján >>>

Tegnap a Jobbik felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgáltassa ki a Hortobágy-Berettyón történt halpusztulás okait. Kepli Lajos (Jobbik), a parlament fenntartható fejlődés bizottsága ellenőrző albizottságának elnöke úgy véli, a súlyos környezetpusztítás emberi mulasztással indokolható. A politikus szerint valószínűsíthető, hogy egy sertéstelep hígtrágya-tároló medencéjének tartalma került a folyóba, és ez okozta a halállomány szinte teljes kipusztulását.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.23. 11:49 zoldke

Mitől gyorsult az antarktiszi gleccserfogyás?

Egy víz alatti hegygerinc adhat magyarázatot egy nyugat-antarktiszi gleccser felgyorsult olvadására. Brit kutatók úgy vélik, a Pine Island Gleccser alapja egykor ezen a hegyháton nyugodott, de nemrégiben elvált attól.

A négyszáz méter magas víz alatti hegygerincet egy robot-tengeralattjáró akusztikus mérőeszközeinek segítségével sikerült felfedezni. A kutatás vezetője, Pierre Dutrieux (British Antarctic Survey) elmondása szerint bizonyíték van arra, hogy a gleccser alapja egykor a gerincen nyugodott, a súrlódás pedig feltartóztatta a jégmozgást. Az elválást követően az persze felgyorsult.

A szakemberek becslései szerint a nyugat-antarktiszi gleccserek olvadása mintegy tíz százalékkal járul hozzá a tengerszint globális emelkedéséhez. 2009-es műholdas mérések szerint a Pine Island, az Antarktisz egyik legnagyobb gleccsere jégvastagságának csökkenése elérte az évi 16 métert. Ez négyszer gyorsabb, mint egy évtizeddel korábban. A hegyhát felfedezése fontos tényező a régió jégmozgásának megértésében.

A hét méter hosszú tengeralattjárót a southamptoni National Oceanography Centre tervezte és készítette. Soksugarú szonárrendszerével háromdimenziós képet tudott alkotni az óceán fenekéről és a belőle kimagasló jégről. Mérte a víz sótartalmát, hőmérsékletét és oxigéntartalmát - tudósít a BBC hírportálja.

A kutatók megtudták, hogy viszonylag meleg víz helyezkedik el a lebegő jég alatt, amely képes lehetett megolvasztani a gleccser alapját. Ezen kívül a jégtömeget alulról súroló víz tulajdonságainak változása is hozzájárulhatott a jégtömeg leválásához - magyarázta Dutrieux. A hegygerinc jelenléte várhatóan teljesen megváltoztatja majd a terület jégmozgásának tanulmányozásának alapjait a jövőben.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.23. 11:47 zoldke

Dumálás helyett ültetést!

Országonként egymillió fát ültetne a klímaváltozás ellen egy 12 éves német fiú, akinek ötletéből alig három év alatt több mint 70 országot behálózó "Ültess a planétáért!" mozgalom fejlődött ki.

Felix Finkbeiner 2007 januárjában egy iskolai kiselőadáson mutatta be elképzelését először. Az ötletet a kenyai Wangari Maathai, az első Nobel-békedíjas afrikai nő munkásságából merítette. Maathai indította el a Zöld Öv Mozgalmat, az eddigi legnagyobb szabású afrikai erdőtelepítési programot, amelyben 30 év alatt 30 millió fát ültettek. Az akkor még csak 9 éves német fiú az előadás végén felvetette, hogy az afrikai példa alapján a világ valamennyi országában ültetni kellene 1 millió fát. Egy fa évente átlagosan 10 kilogramm szén-dioxidot von ki a légkörből, egész élete során pedig 3 tonnányit köt meg az éghajlatváltozást fokozó gázból - érvelt Finkbeiner.
Az ötlet megtetszett tanárának, az előadást így más osztályokban is megtarthatta a kisdiák, majd néhány héttel később az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) korábbi vezetője, a német Klaus Töpfer is felfigyelt rá, és elvállalta a védnökséget Finkbeiner bontakozó mozgalma felett.

Az UNEP támogatásával nemzetközi mozgósító, figyelemfelhívó kampány indult. A Plant for the Planet (Ültess a a planétáért!) elnevezésű kezdeményezéshez mostanáig 72 országból csatlakoztak, főként iskolások, de hírességek is, mint például Gisele Bündchen brazil szupermodell és II. Albert monacói herceg. Felix Finkbeiner május elején érte el az egymilliós célt hazájában, az utolsó fát a Bonn melletti Petersbergen ültette el, egy nemzetközi klímavédelmi tanácskozás helyszínén.

A héten ismét Bonnban kampányol, bemutatja mozgalmát 10-12 éves gyerekeknek, és felszólalt a németországi Deutsche Welle nemzetközi közszolgálati műsorszóró társaság hétfőn kezdődött éghajlatvédelmi konferenciáján. A közel 1300 - felnőtt - szakértő előtt arról beszélt, hogy generációja számára az éghajlatváltozás életbevágóan fontos probléma. "Nemcsak a jegesmedvéket kell megmenteni, hanem a jövőnket is" - mondta. "A legtöbb felnőttnek a jövő 20-30 évet jelent, nekünk, gyerekeknek viszont a következő 80-90 évet." Az év végi, mexikói klímacsúcson ezért nem engedhető meg, hogy megismétlődjön a tavalyi, koppenhágai csúcstalálkozó kudarca. "A sok beszéd nem fogja megállítani a gleccserek olvadását és az esőerdők pusztulását" - hangsúlyozta angol nyelvű előadásában a 12 éves klímavédelmi aktivista, aki mozgalmának jelszavában is a is ezt a gondolatot emelte ki: Stop talking, start planting! (Dumálás helyett ültetést!)

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.23. 11:44 zoldke

10 milliárdos szélerőműparkot adtak át Győr mellett

Huszonkétezer háztartást láthat el energiával az a 12 szélkerékből álló erőműpark, amely 10 milliárd forintos beruházásból létesült Győr mellett. A Kisalföldön így már 120 megawatt termelésére képesek.

Tíz év után a villamosenergia-termelésre nem kapnak támogatást a szélerőművek, ez azt jelenti, hogy a piaci áron kell majd versenyezni a piaci viszonyok közé kerülő szélerőműveknek – mondta el Tóth Péter. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy 2014-2015-re a szélerőművek versenyképesek lesznek a fosszilis tüzelőanyagú erőművekkel – tette hozzá a Magyar Szélenergia Társaság elnöke. A szélerőműparkok építésével az érintett település is jól jár, a bőnyi önkormányzatnak például az erőmű 18-20 millió forint iparűzési adót fizet majd évente. Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.23. 11:41 zoldke

Rájöttek a felgyorsult antarktiszi gleccserfogyás titkára

Egy víz alatti hegygerinc adhat magyarázatot egy nyugat-antarktiszi gleccser felgyorsult olvadására. Brit kutatók úgy vélik, a Pine Island Gleccser alapja egykor ezen a hegyháton nyugodott, de nemrégiben elvált attól.

A négyszáz méter magas víz alatti hegygerincet egy robot-tengeralattjáró akusztikus mérőeszközeinek segítségével sikerült felfedezni. A kutatás vezetője, Pierre Dutrieux (British Antarctic Survey) elmondása szerint bizonyíték van arra, hogy a gleccser alapja egykor a gerincen nyugodott, a súrlódás pedig feltartóztatta a jégmozgást. Az elválást követően az persze felgyorsult.
A szakemberek becslései szerint a nyugat-antarktiszi gleccserek olvadása mintegy tíz százalékkal járul hozzá a tengerszint globális emelkedéséhez. 2009-es műholdas mérések szerint a Pine Island, az Antarktisz egyik legnagyobb gleccsere jégvastagságának csökkenése elérte az évi 16 métert. Ez négyszer gyorsabb, mint egy évtizeddel korábban. A hegyhát felfedezése fontos tényező a régió jégmozgásának megértésében.

A hét méter hosszú tengeralattjárót a southamptoni National Oceanography Centre tervezte és készítette. Soksugarú szonárrendszerével háromdimenziós képet tudott alkotni az óceán fenekéről és a belőle kimagasló jégről. Mérte a víz sótartalmát, hőmérsékletét és oxigéntartalmát - tudósít a BBC hírportálja (www.bbc.co.uk).
A kutatók megtudták, hogy viszonylag meleg víz helyezkedik el a lebegő jég alatt, amely képes lehetett megolvasztani a gleccser alapját. Ezen kívül a jégtömeget alulról súroló víz tulajdonságainak változása is hozzájárulhatott a jégtömeg leválásához - magyarázta Dutrieux. A hegygerinc jelenléte várhatóan teljesen megváltoztatja majd a terület jégmozgásának tanulmányozásának alapjait a jövőben.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.23. 11:37 zoldke

Szemétimportra rendezkedik be a burgenlandi hulladékégető?

Ausztriában már most 100 000 tonna kihasználatlan égető kapacitás van, állítja a Greenpeace, a heiligenkreuzi égető fogadóképessége mégis Burgenland teljes szeméttermelésének mintegy tízszeresére van tervezve.

A túlkapacitás miatt valószínűnek, hogy hatalmas mennyiségű szemetet kell majd nagy távolságból a helyszínre szállítani. Az engedély valóban lehetővé teszi, hogy 325 000 tonna szemétnek akár felét is közúton, kamionokkal szállítsák a helyszínre. Ez azonban ellentétes az EU által leszögezett elvvel, miszerint a hulladékot a keletkezéséhez minél közelebb ártalmatlanítsák, mutatott rá a Greenpeace.

A környezetvédő szervezet közleményben tiltakozott a nem kielégítő környezeti hatásvizsgálat ellen (amely az említett aspektust figyelmen kívül hagyta), és elfogadhatatlannak tartja a bécsi Umweltsenat a Heiligenkreuzba tervezett hulladékégetőre adott engedélyt, mely figyelmen kívül hagyta a helyiek és a környezetvédők ellenérveit.

A Greenpeace elvi alapon ellenzi a szemétégetők létét, mondván azok elkényelmesítik a társadalmat és nem sarkallják a hulladékcsökkentésre valamint az újrahasznosításra a lakosságot és az üzleti szférát. "Az Európai Uniós tagságunkból és az Espoo-i egyezményből az következik, hogy a környezetpusztításra készülő országnak még jobban be kell vonnia a hatásviselő szomszédját, ezért a Greenpeace különösen rossznak tartja, hogy a hatóságok még Szentgotthárd városát is kizárták az eljárásból."

Az uralkodó szélirány miatt a várostól száz méterre tervezett létesítmény által kibocsátott füst mind Szentgotthárdot, mind az Őrségi Nemzeti Parkot veszélyeztetné, állítja a Greenpeace, melynek állásfoglalása szerint "a negatív hatások többségére Magyarországon kellene számítani. A finompor-szennyezettség a környéken már most eleve az átlagérték felett van (37 mikrogramm/m3), ráadásul nem történt komoly alternatíva-keresés a helyszínt illetően, közvetlen környezetében ugyanis két általános iskola van mintegy ezer diákkal."

"Felvetődhet a gyanú, hogy egyenesen Olaszországból importálnának több száz tonna hulladékot Szentgotthárdra. A megnövekedett teherforgalom mentén levegő- és zajszennyezéssel is számolni kell. Az égetéshez szükséges napi 1000 tonna (szállítása) csaknem annyi finompor-szennyezéssel jár, mint amennyit az erőmű maga kibocsát. Burgenland tartományában jelenleg összesen 30 000 tonna hulladék keletkezik."

forrás: Klíma Blog

Szólj hozzá!

2010.06.23. 11:36 zoldke

150 ezer hektár továbbra is víz alatt

A magyarországi folyók fővédvonalain 1381 kilométer hosszon van árvízvédelmi készültség; a belvízzel elöntött területek nagysága 150 ezer hektár - közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs kedden.

A Dunán a hétvégi csapadék hatására kisebb árhullám indult el, Nagybajcsnál elsőfokú készültség feletti vízszinten éjfélkor tetőzött a folyó, Komáromnál kedden érheti el az első foknak megfelelő szintet. A Tiszán a vízállás Dombrád és Tokaj között enyhén emelkedett, alatta apad. A Hármas-Körös alsó szakaszán a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt első- és másodfokú készültségi szint felettiek a vízállások.

A legkritikusabb helyzet a Tolna megyei Bátaszéknél alakult ki, a települést a Lajvér-patak és a Kövesdi-víz is fenyegette. A patak árvize a város feletti mezőgazdasági területen ellapult. A Kövesdi-víz lefolyásának segítésére a vízügyi igazgatóság nagy teljesítményű szivattyút állított üzembe, ezzel több utcát védtek meg az elöntéstől. Az Ipoly szlovák vízgyűjtőjét vasárnap nagy mennyiségű csapadék érte, heves, de gyors és utánpótlás nélküli áradás indult el a betorkolló patakokon. Az árhullám kedd hajnalban tetőzött a Nógrád megyei Ipolytarnóc térségében, lentebb kissé meghaladta az elsőfokú készültségi szintet.

A Kapos a hétvégi és a hétfői heves esőzés miatt végig árad, Kurdnál meghaladta a harmadfokú készültség szintjét, tartósan magas vízállások várhatók. A Zagyva árad, Hatvan és Szentlőrinckáta között meghaladta a másodfokot, az alsó szakaszon a vízállások - a Tisza visszaduzzasztó hatása és a felső tározók egyenletes ürítése miatt - meghaladják az első fokot. A Hortobágy-Berettyón a felső szakaszon harmadfokú, az alsón elsőfokú a készültség.

forrás: Klíma Blog

Szólj hozzá!

2010.06.22. 14:41 zoldke

Tedd magad hűvösre - nyári energiatakarékossági tippek

Hamarosan véget ér az esős évszak, és a nyár második hónapjával együtt talán megérkezik a várva várt kánikula is.

Ha azonban nem épp a strandon élvezzük a nyári meleget, fontos gondolnunk irodánk vagy otthonunk hűvösen tartására is. Kézenfekvő választásnak tűnik a légkondicionáló bekapcsolása, ez a megoldás azonban nem csupán megfázást eredményezhet, és veszélyes kórokozókat terjeszthet, a villanyszámlát is jelentősen megnöveli.

Sokkal praktikusabb, olcsóbb és környezetkímélőbb, még mielőtt a légkondicionáló távirányítójához nyúlnánk, ha árnyékolás segítségével tartjuk fenn a szoba kellemes hőmérsékletét. A Schneider Electric árnyékolástechnikai megoldásai között speciális zsalu- és redőnyvezérlőket, termosztátokat, sőt, időjárás-érzékelő szenzort is találunk, így akár egyetlen mozdulattal vezérelhetjük lakásunk vagy irodánk árnyékolását, úgy, hogy a kinti hőmérséklethez és fényviszonyokhoz a legjobban alkalmazkodjon.

A rendszer akkor lesz a legtakarékosabb, ha nem mi irányítjuk az épület árnyékolását, hanem az automatikusan vezérli önmagát. Ebben az esetben a redőnyök és más árnyékolók mindig a megfelelő pozícióba állnak, ezzel is szabályozva az ablakokon keresztül a napsugarakkal bejutó hő mennyiségét, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint élvezni a természetesen hűvös helyiség nyújtotta komfortot.

Az árnyékolás miatt fontos a szoba belső világításának szabályozása is, ám a Schneider Electric megoldásaival ez sem ördöngösség. A mennyezeten elhelyezett jelenlét-érzékelők úgy szabályozzák a világítást, hogy a szobában a fényerő mindig állandó legyen, akár le-, akár felhúzott redőnyök mellett dolgozunk. A jelenlét-érzékelőhöz a légkondicionálót is csatlakoztathatjuk, így, ha nem vagyunk a szobában, a hűtés is takarékra kapcsol, sőt, az épület különböző helyiségeiben különböző hőmérsékletet állíthatunk be, elejét véve a légkondicionáló miatt dúló állandó irodai harcnak.

Így nincs más hátra, mint irodánk hűvösében számolni a napokat a jól megérdemelt, várva várt nyaralásig!

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.22. 14:31 zoldke

Visszaváltható korsóval a zöld fesztiválokért

Évente 3000 fesztivált rendeznek, tehát joggal aggódnak a környezetvédők.

A szezon beindult, s a java még hátra van. Néhány nap, mikor csak a zene, a tér és közösség fúziója létezik; az agy kikapcsol. Ökofesztiválból egyre több van.

Hogy mitől lehet egy több ezer résztvevős banzáj fenntartható, környezetkímélő, ennek jártunk utána.

Egyetlen tömeget vonzó rendezvényen, nem csak brutális mennyiségű szerves és szervetlen hulladékokat termelünk, a levegőt porral és széndioxiddal telítjük, óriási mennyiségű ivóvizet folyatunk el, de a fény-és hangszennyezéssel is terheljük környezetünket. Éppen ezért most már nem csak, hogy zöld tudatukat építgetik és terjesztik a programok szervezői, de minden évben egyenesen versengenek a „Zöld fesztivál” címért. Jól is teszik, mindez kollektív érdek.

Mitől zöld egy fesztivál?

Először is attól, hogy rengeteg, a környezetéért felelős ember érzi annak szükségét, hogy a népes tábort vonzó eseményt ne csak programgazdag, minden zenei igényt kielégítő módon, hanem környezetbarát szemlélettel szervezze meg.

Példaként szelektív hulladékszigeteket működtet, megszervezi a közösségi utazást, a vizes blokkok mellett felhívja a figyelmet a vízpocsékolás veszélyeire, miközben víztakarékos zuhanyrózsákat, vízfelhasználás nélküli pissoirokat alkalmaz, s a WC öblítését is esővízzel, vagy „szürke” mosakodásra használt vízzel oldja meg.

Aztán pedig zölden promózik, amiben elmeséli mitől más ez a fesztivál, és hogyan viselkedik egy lojális zöld fesztiválozó. Zöld Pont sátrakat állít fel, ahol a zöld etikai kódexnek megfelelő hitvallást közkézre bocsátja. A szórólapok és a többlapos műsorfüzeteket kínáló pavilonok mellett mintegy „add tovább” filozófiával működő információcserére buzdít, miközben megteremti az elektronikus informálódás és kapcsolattartás lehetőségét.

A teljes cikk itt olvasható.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.22. 14:18 zoldke

A Duna komplex hasznosítása

Az Európa Unió soros elnöke 2011 első félévében Magyarország lesz. Ezen időszakban tárgyalni az EU a Duna-stratégia irányelvtervezetet.

Magyarország számára a legfontosabb cél a Duna komplex hasznosítása lenne, de ez nem szerepel a kormányzati szervek eddigi terveiben. Ugyanis a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsők (BNV) perében hozott ítéletének a végrehajtását az 1931/ 2004 (XII. 11.) határozat megakadályozza. E határozat megtiltja a tárgyaló magyar bizottságnak, hogy a jogtalanul lebontott nagymarosi vízlépcső újraépítéséről tárgyaljon, holott az érvényesnek ítélt 1977. évi szerződés tejesítését nem is lehet végrehajtani. A kár, ami a beruházás leállításából keletkezett, hazánk számára 1998-ig 1450 millió $ volt. Ez az összeg azóta a Bősi Vízerőmű éves kb. 3 milliárd kWh termelése 1/3 magyar hányadának 40 millió euró értékével, azaz kb. évi 60 millió $ összeggel növekszik. Tíz év alatt a kár további 600 millió $-ral nőtt. A szlovák féllel való megállapodás hiányának kára tehát idén meghaladja már a 2,1 milliárd $-t, azaz kb. 400 milliárd Ft-ot.

A teljes cikk az Elektrotechnika c. folyóirat 2010/04 számában jelent meg.

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.22. 14:09 zoldke

Sikert hozhat az év végi klímacsúcs

Egy nemzetközi vizsgálat szerint két év alatt világszerte több mint a duplájára nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem aggódnak az éghajlatváltozás miatt.

A Synovate piackutató társaság Bonnban bemutatott közvélemény-kutatása szerint az emberek többségét ugyan nyugtalanítja az éghajlatváltozás, és fenyegető veszélynek tartja a jelenséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem aggódik miatta, és úgy véli, természetes folyamatról van szól, amellyel nem érdemes foglalkozni. 2008-ban még csak 4 százalék volt az így vélekedők aránya.

A 18 országban, 13.444 ember megkérdezésével tavasszal végzett kutatás azt is kimutatta, hogy 4 százalék nem tartja létező jelenségnek az éghajlatváltozást.

A németországi Deutsche Welle (DW) nemzetközi közszolgálati műsorszóró társaság megbízásából végzett vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az emberek 1 százaléka szerint a klímaváltozás hasznos folyamat, amely pozitív változást hozhat.

A válaszadók 69 százaléka ugyanakkor aggódik. A relatív többség, 31 százalék szerint a folyamattal járó legnagyobb veszélyforrás a szélsőséges időjárási jelenségek elszaporodása. 10-10 százalék a pusztító aszályt és az elsivatagosodást nevezte meg legfőbb veszélyként.

A megkérdezettek 28 százaléka szerint az éghajlat változásáért kizárólag az emberi tevékenység a felelős, ami jelentős elmozdulás a 2007-ben végzett első vizsgálathoz képest, amely azt mutatta ki, hogy ötből csak egy ember - 20 százalék - ért egyet ezzel az állítással.

A relatív többség szerint a klímaváltozás hatásainak elhárítása is az embereken múlik: a válaszadók 42 százalék úgy látja, hogy az éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére a mindennapi életvitel módosítása, a hétköznapi szokások átalakítása a legjobb módszer. Leginkább a brazilok gondolkodnak így, a dél-amerikai országban a megkérdezettek 69 százaléka sorolta az első helyre ezt a megoldást.

A legkevésbé Oroszországban és Kínában gondolják az állampolgári tudatosság révén leküzdhetőnek a klímaváltozást - 22, illetve 28 százalék vélekedik így -, és ebben a két országban a legmagasabb azok aránya, akik az állami szabályozásban, a szabályok szigorításában és ösztönző eszközök bevezetésében látják a megoldást. Az orosz válaszadók 34, a kínaiak 35 százaléka értett egyet ezzel az állítással, míg valamennyi megkérdezett körében 27 százalék a megoldást felülről, az államtól várók aránya.

Pontosan ekkora, 27 százalékos annak a vélekedésnek a támogatottsága, amely szerint a klímaváltozást a technológia előrehaladásával, és a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági alkalmazásával lehet megfékezni.

A Synovate vizsgálatát a DW hétfőn kezdődött háromnapos konferenciáján mutatták be. A "The heat is on - Climate change and the media" című tanácskozáson 95 országból közel 1300 klímavédelmi szakember, társadalomkutató és újságíró vitatja meg az éghajlatváltozás és a sajtó kapcsolatának összefüggéseit.

A kutatással kapcsolatban Erik Bettermann, a DW vezetője hangsúlyozta: a sajtó hatalmas felelősségét mutatja, hogy a válaszadók többsége a televíziót és az internetet nevezte meg az éghajlatváltozásról szóló információk fő forrásaként. Bettermann szerint a sajtónak nem csupán tudósítania kell a napi eseményekről. A felvilágosítás, a tudatosság fokozása is feladat, a két jellemző szélsőség, a pánikkeltés és a hatások elbagatellizálása helyett ezért az alapos kutatómunkára, elemzésre és kiegyensúlyozottságra kell törekedni - mondta Erik Bettermann.

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!