HTML

Zöldike

Környezettudatos életmód a jövőért

Friss topikok

Linkblog

2010.06.16. 13:14 zoldke

Amerikai klímatörvény: Beárazott emissziók

Világszerte e törvényjavaslat megszületésére vártak a környezetvédők és a koppenhágai egyezményben szerepet vállaló 194 ország klímatárgyalói. A klíma szót látványosan kerülő, 987 oldalas "American Power Act" nevezetű előterjesztés ismertetésekor jó washingtoni szokás szerint az érintett iparágak képviselői is jelen voltak és fotóztatták magukat a jogszabályt Szenátusnak benyújtó John Kerry és Joseph Lieberman társaságában. A tervezet a nyár folyamán javarészt pártvonalak mentén történő lobbizás, érdekütköztetés és csatározás tárgya lesz a Capitoliumban.

 

Tavaly júniusban a Képviselőház már megszavazta a törvény első változatát. A politikai erőviszonyokhoz korrigált, elméletileg minden érdekelt kielégítésére átszabott tervezetet, amely most a Szenátus elé kerül, május 12-én hozták nyilvánosságra. Várhatóan a nyár közepére készülnek el az illetékes állami szervek hatáselemzései. A törvénytervezet gazdasági kihatásait megvilágító első elemzést azonban már elkészítette a Peterson Institute, jelentette a Reuters.

Negatív externália: fizetnie kell annak, aki okozta

Negatív externáliák (közjavak) akkor keletkeznek, amikor egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében károsan befolyásolja egy vagy több másik gazdasági szereplő helyzetét. Ennek megakadályozására rendszerint előzetes (törvényi) tiltást, kijavítására utólagos bírságolást vetnek be, megelőző "kezelésként" pedig új adónemet vetnek ki, hogy eltérítsék a piaci szereplőket a hasonló helyzetet okozó magatartástól.

Jelenleg két piaci alapú modell van versenyben az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére: az egyik az emissziós kvótakereskedelem (cap and trade), a másik a légszennyezési adó (cap and dividend).

Előbbit, a kvótakereskedelmet magát is kétféle módon lehet kivitelezni: a kormány vagy maga osztja ki a kibocsátási engedélyeket és maga szedi be a pénzt, vagy a magánszektornak juttatja a kvótákat, ahol kereskedőcégek, ügynökségek és a nagybani kibocsátók üzletelnek vele (ez történik az EU-ban).

Volt már rá példa, hogy a kvótarendszer hatékonyan működésre képes és hathatós eredményekkel jár a légkörre nézve. Az 1990-ben elfogadott és hatályba lépett amerikai Clean Air Act (Tiszta Levegő Törvény) már meghonosított egy kvótarendszert, amikor az erőművek kéndioxid (SO2) kibocsátására jogosító kvótákat vehettek (az államtól) és adhattak el egymás közt. A rendszert a 80-as években gyakori ónos esőzések elkerülésére használták, s az évek során közel felére csökkent az SO2 emisszió - Paul Krugman Nodel díjas közgazdász szerint jelentősen kevesebb költséggel, mint ahogy a szakértők becsülték. Teljes cikk>>>

forrás: KlímaBlog

Szólj hozzá!

2010.06.16. 13:10 zoldke

Már a strandon sem kell aggódnunk

A jéghideg sörök alumínium dobozai, a műanyag ásványvizes és üdítős palackok és a gyerekek gyümölcsleves italos kartondobozai a budapesti strandokon eddig a kommunális hulladékba, onnan pedig hulladékégetőbe, vagy hulladéklerakóra kerültek. Ez a rendszer most azonban megváltozik.
 

Mostantól a szezon végéig már 6 budapesti strand - a Pünkösdfürdői, a Római, a Paskál, a Csepeli, a Palatinus és a Dagály - látogatói gyűjthetik szelektíven a fürdőzés közben elfogyasztott italok és hűsítők kiürült csomagolásait.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. strandjain kiépített, 20 gyűjtőpontból álló rendszer működését az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. koordinálja. A kezdeményezésben szerepet vállaltak az egyes hulladéktípusok újrahasznosításáért munkálkodó közhasznú szervezetek is, amelyek számos bemutatóval népszerűsítik majd a környezettudatos gondolkodást és a szelektív hulladékgyűjtést a strandolók körében.

A szervezők várakozásai szerint, a 6 budapesti strand több százezres látogatóközönségének közreműködésével jelentős mennyiségű alumínium, műanyag és italos kartondoboz csomagolás kerülhet begyűjtésre és újrahasznosításra, így azok a továbbiakban nem terhelik a környezetet.

forrás: KlímaBlog

Szólj hozzá!

2010.06.16. 13:08 zoldke

Átadták a kerepesi hulladékkezelő központot

Június 15-én, kedden átadták a Zöld Híd Program részeként megépült, s az európai uniós követelményeknek mindenben megfelelő Kerepes, Ökörtelek–völgyi hulladékkezelő központot, ahol 2010. július 1-jétől Pest megye észak–keleti részének 61 településének kommunális– és szelektíven gyűjtött hulladékokat fogják fogadni és feldolgozni. A 8 millió 177 ezer euróból megvalósított létesítményt Dr. Gémesi György az Önkormányzati Társulás elnöke, Gödöllő város polgármesterének, Dr. Szűcs Lajos a Pest megyei közgyűlés elnöke és Dr. Illés Zoltán államtitkár köszöntőbeszédeivel avatták fel.

Az Európai Uniós elvárásoknak, a vonatkozó műszaki és jogi előírásoknak megfelelően elkészült Pest megye legújabb környezetvédelmi beruházása a Kerepes, Ökörtelek–völgyi hulladékkezelő központ. A Zöld Híd Program elemeként megvalósult létesítmény a jövőben jelentős mértékben átalakítja Észak–Kelet Pest megye hulladékgazdálkodását, miután a használatba vételével párhuzamosan a szelektív hulladékgyűjtésre épülő, a nyugat európai gyakorlatnak megfelelő hulladékkezelést vezetnek be az üzemeltetők a régióban. Ennek része többek között a gyűjtőszigetes - és hulladékudvaros szelektív gyűjtés, az újrahasznosítható anyagok utóválogatása, a mechanikai - és biológiai hulladék előkezelés, illetve a komposztálás.

A nettó 8.177.000 euróból, lakott területektől távol felépült Ökörtelek-völgyi központban dolgozzák majd fel a térségben szelektíven gyűjtött hulladékokat, amelyeket szétválogatnak, lebáláznak, majd onnan a hasznosító üzemekbe szállítanak. A kezelőközpont egyéb sajátossága, hogy a háztartási hulladék kezelését nem hagyományos lerakással oldják meg, hanem mechanikai–biológiai előkezelést alkalmaznak. Az eljárás során a beszállított kommunális hulladékokból kiválogatják a hasznosításra alkalmas szerves anyagot és könnyű frakciót (műanyag, papír, kombinált csomagolóeszköz, textil - és fa hulladékok). A szerves anyagot komposztáló telepeken dolgozzák fel, míg a könnyű frakciót energetikai hasznosításra továbbadják külső partnereknek. Mindössze a maradék, hasznosíthatatlan részt rakják majd le a szigetelt hulladéklerakóba. A 100 ezer tonna/év feldolgozási kapacitással működő létesítmény a vonzáskörzetében lévő két gyűjtőkörzet (Vác, Kerepes) 61 településéről több mint 208.000 ember számára fogja biztosítani a hulladékok újrahasznosítását és biztonságos kezelését.
A kezelő központban közel 90 munkahelyet teremt a beruházás.
A parkosított, esztétikailag is megnyerő hulladékkezelő központ feladata nem merül ki a koordinációs - és hulladékkezelési teendők ellátásában, hanem oktatási centrumként is működik majd, ahol a látogatók – diákok, a helyi lakosság, érdeklődők – a hulladékkezelés legújabb módszereit, eredményeit és feladatait is megismerhetik.

„Fontos szerepe van a Zöld Híd Programban a Kerepes, Ökörtelek–völgyi hulladékkezelő központnak, amelynek beüzemelésével hosszútávon rendezni tudjuk, és megnyugtatóan megoldjuk az észak–kelet pesti települések hulladék elhelyezéssel – és feldolgozással kapcsolatos feladatait. Ugyanakkor szebb, tisztább és biztonságosabb környezetet is teremtünk, amellyel évtizedes elmaradásainkat számoljuk fel.” – hangsúlyozta Dr. Gémesi György, a Zöld Híd Programot megvalósító Észak–Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöke. A létesítmény 2010. július 1-től helyezik üzembe. A Zöld Híd Program

A Zöld Híd Program 106 település összefogásával megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi program, amely Pest megye Észak-keleti részére, illetve Nógrád megye nyugati részére terjed ki. A több mint 102.000 háztartást és közel 300.000 embert érintő beruházás célja a régió hulladékgazdálkodási rendszerének európai uniós normák szerinti kialakítása.

A projektet az Európai Unió Kohéziós Alapja 50 százalékban, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 40 százalékban, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 5 százalékban támogatja. A fennmaradó 5 százalék önerőt az Észak–Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagönkormányzatain keresztül biztosítja.

forrás: HulladékSors

Szólj hozzá!

2010.06.16. 13:03 zoldke

Nálunk erősebb lesz a felmelegedés is

A Greenpeace és más zöld szervezetek régóta hangoztatják: a klímaváltozás nem távoli és bizonytalan veszély, hanem a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá  válásával mindannyiunk életét befolyásoló valóság. Magyarország a medence-hatás miatt a globális átlagnál jóval  kiszolgáltatottabb helyzetben van, a várható felmelegedés a világátlag 2 fok helyett nálunk 4-5 fokot jelenthet.
 

Az egyes szélsőséges időjárási jelenségekről természetesen lehetetlen teljes bizonysággal megmondani, hogy az éghajlatváltozás áll-e mögöttük. Ám Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse emlékezetett: a tudósok túlnyomó többsége szerint az éghajlat emberi tevékenység okozta változása már nem kérdés, valamint az is teljes biztossággal jelenthető ki, hogy az éghajlatváltozás elsősorban az extrém szélsőségek gyakoribbá válását jelenti.

Minden idők legnagyobb magyar esőzése

Magyarországon amióta csak léteznek meteorológiai mérések, még nem hullott olyan rövid idő alatt akkora mennyiségű csapadék, mint az elmúlt hónapban. Az elmúlt hetek tragikus eseményei megmutatták, mennyire ki vagyunk szolgáltatva környezetünknek, és hogy mennyire sérülékeny a társadalmunk.

A klímaváltozás ellen nem nagy szavakkal kell tenni, hanem gyors, konkrét és bátor lépésekkel. A klímaváltozás elleni legfontosabb lépés a CO2 kibocsátásunk  csökkentése. Nyyilvánvalóvá vált, hogy a felelős politikus nem gondolkodhat újabb szénerőművek nyitásáról, nem tervezhet több fosszilis energiaforrással, annál is inkább, mert ezek az energiaforrások kifogyóban vannak a világban. A megújulók viszont mindig rendelkezésre fognak állni, ezért el kell hárítani a terjedésük előtt álló akadályokat. A megújulók használata mellett pedig jelentősen javítanunk kell az uniós viszonylatban legrosszabbak közé tartozó energiahatékonysági mutatóinkon.

A következő lépésnek a Greenpeace azt látja, hogy olyan, az Európai Bizottságnak leadandó Nemzeti Cselekvési Terv szülessen a megújulókról, amely a meglehetősen alacsony, kötelező 2020-as 13 százalékon túlmutat. Ennek megvitatására még néhány napunk  van, miután egy különálló és ambiciózus megújuló energia törvényt kell létrehozni Magyarországon is. Ezért a Greenpeace  jelenleg is aláírásokat gyűjt, miközben aktivistái országszerte jelen vannak a gátakon.

forrás: Klíma Blog

Szólj hozzá!

2010.06.16. 13:02 zoldke

Bioüzemanyag: több kár, mint haszon

Miközben az unió ösztönzi az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásának csökkentését és a megújulóenergia-források, köztük a bioüzemanyagok alkalmazását, aggódva észleli, hogy egyes termékek előállítása több káros anyaggal terheli a környezetet, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Brüsszel új minősítési rendszer bevezetésével próbálja feloldani az ellentmondást.

Mint egy nemrégiben kiszivárgott bizottsági tanulmány is megállapította, egyes termékek, eljárások esetében akár négyszer akkora lehet a károsanyag-kibocsátás, mint a fosszilis üzemanyagok elégetésekor. Gyakorta emlegetett példa az amerikai szójatermesztés: minthogy nincs elegendő terület az állattenyésztés takarmánykeresletének és a bioüzemanyagok iránt növekvő igények kielégítésére, ezért például Brazíliában esőerdőt irtanak, hogy takarmánynövényt termesszenek. Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.14. 13:39 zoldke

Indiában a legzöldebbek a fogyasztók

A National Geographic 17 országra kiterjedő felmérése szerint az indiai, brazil és kínai fogyasztók a legzöldebbek, míg az amerikai, kanadai francia és brit polgárok fogyasztása bizonyul a leginkább környezetterhelőnek. A magyarok az átlagosnál zöldebb életvitelűek. Fejlődő országok az élen?

A National Geographic és a GlobeScan kutatói a környezettudatos fogyasztást vizsgáló nemzetközi felmérésük során 17 országban összesen 17 ezer embert kérdeztek meg a környezetterhelés szempontjából különösen kritikusnak tekinthető fogyasztói szokásaikról. A közlekedési, energiafogyasztási, élelmezési és vásárlási szokásokra kitérő kutatás szerint a zöld attitűd nemzetközi szinten folyamatosan, bár nem egyenletes mértékben terjed.

A 2010-es lekérdezés eredményei szerint a – gyorsan – fejlődő ázsiai és latin-amerikai országok lakosainak fogyasztása bizonyul a legkevésbé, míg az iparilag és gazdaságilag fejlett nyugati államoké a leginkább környezetterhelőnek. A válaszok alapján számolt ún. Greendex skálán India, Brazília és Kína érte el a legjobb helyezést, míg a britek, franciák, kanadaiak és a listát záró Egyesült Államok fogyasztói kapták a legrosszabb minősítést. A tizenhét országot tartalmazó listán Magyarországot a hetedik helyre sorolták a kutatók.

Az immár harmadik éve összeállított Greendex felmérés szerint tavaly óta a vizsgált tizenhét ország közül tízben, a 2008-ban lekérdezett tizennégy ország közül tizenhárom esetében mutatható ki pozitív irányú változás. Az adatok szerint Indiában, Oroszországban, Mexikóban, Kínában, Japánban, Nagy-Britanniában, Kanadában, az Egyesült Államokban és Magyarországon javult a környezettudatos magatartás mértéke, míg tavaly óta Németországban, Spanyolországban, Svédországban, Franciaországban és Dél-Koreában romlottak a mutatók. Brazília esetében 2008-ról 2009-re visszaesést, majd 2009-ről 2010-re javulást mértek. Argentína és Ausztrália indexszáma az elmúlt évben gyakorlatilag nem változott.

Jelentős változás a háztartási energiafogyasztásában

A felmérés során a legnagyobb mértékű változást a háztartások energiafogyasztásának csökkentése terén tapasztalták. A zöldebb háztartásvitelre irányuló erőfeszítések terén a brazil, indiai és mexikói fogyasztók jeleskedtek, de az amerikaiak, britek, ausztrálok és magyarok is jelentősen javítottak otthonaik energiafogyasztásának hatékonyságán. A kisebb és fenntarthatóbb energiafelhasználást a megkérdezettek többsége a magas energiaárakkal magyarázta, igaz az egyes országok esetében 20 és 50 százalék között volt azok aránya, akik környezetvédelmi megfontolásokkal indokolták döntéseiket.

Közlekedés, vízfogyasztás, bevásárlás

A közlekedési szokásokat tekintve a brit, kanadai és indiai fogyasztók voltak azok, akik jelentős mértékben változtattak az egy autóban egy autós elvén. A fenti adatoknak némileg ellentmondóan az elmúlt három évben Kínában nőtt az egyedül autózok száma.

Az egyéb mutatók eredményei szerint a vízkészletek megőrzésével leginkább az indiai és orosz fogyasztók törődnek. Kínában, Indiában és Oroszországban nőtt azok száma, akik az elromlott eszközöket nem lecserélik, hanem javíttatják, míg a britek, kanadaiak és amerikaiak a tönkrement holmikat újrahasznosítják. A legtöbben, különösen pedig a francia és kanadai vásárlók már saját táskával mennek vásárolni. Vásárlásaik során a britek és japánok nem igazán, de az indiai és kínai fogyasztók kifejezetten keresik a környezetbarát termékeket, és ők azok, akik a leginkább kerülik a túlcsomagolt cikkeket.

Kormányokra és cégekre várnak

A felmérésben a National Geographic szakértői arra is kíváncsi voltak, miért nem tesznek többet a válaszadók a környezet védelme érdekében. A megkérdezettek a nem cselekvést leginkább azzal indokolták, hogy a legtöbb cég egyébként is hamisat állít termékei környezetterheléséről, így a maguk erőfeszítései kárba vesznek. Sokan hozzátették, úgy látják, az egyéni változtatások mindaddig nem lehetnek eredményesek, amíg a nemzeti kormányok nem hoznak határozott intézkedéseket a környezet védelme érdekében.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.14. 13:29 zoldke

Új kormányrendelet készül a vizeink védelméről

Kormányrendelet születik a vizeink kezelését a következő hat évre meghatározó tervről, tájékoztatta a WWF Magyarországot a környezetvédelemért felelős államtitkár. Illés Zoltán szerint az új jogszabály megalkotása a május végén megjelent kormányhatározat felülvizsgálatával kezdődik.

Illés Zoltán, környezetvédelemért felelős államtitkár tegnap kijelentette, hogy a zöld civil szervezetek kérésének megfelelően magasabb jogi státuszt kíván adni a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek, és kormányrendelet megalkotását kezdeményezi. A WWF Magyarország más civil szervezetekkel együtt korábban is kérte, hogy a vizeink kezeléséről szóló tervet a jelentőségéhez illő szintű jogszabályban, azaz kormányrendeletben vagy törvényben hirdessék ki. Ám az előző a tervet május végén mindössze egy kormányhatározat mellékleteként tette közzé, annak ellenére, hogy az érvényes jogszabály legalább miniszteri rendeletet kívánt volna meg.

A WWF úgy véli, a magasabb jogi státusz jelentős előrelépés, hiszen a kormányrendelet jóval erősebb jogszabályi kötelezettséget jelent, és ennek köszönhetően a tervben foglalt feladatokhoz végre kormányzati felelősök és határidők is társulnak majd.

Illés Zoltán elmondása szerint a jelenlegi határozat mellékletében megjelent intézkedési javaslatokat újból meg fogják vizsgálni, és ha szükségesnek találják, pontosítanak a szövegen. Ez fontos lehet, mert bár a terv társadalmi és szakmai egyeztetése során valamelyest közeledtek egymáshoz az érintett érdekcsoportok álláspontjai, egyes tervezett intézkedések jelen állapotban többféleképpen értelmezhetők.

"Az elmúlt másfél évben végzett szakmai munka eredményeként készült egy rendkívül részletes terv, amelynek vannak jó és kevésbé elfogadható elemei is. Az anyag lerövidítésével készült kormányhatározatban viszont a részletek egy része elvész, s így egyes intézkedések félreértelmezhetővé válnak." - mondta Figeczky Gábor, a WWF igazgatója. Ezért állunk ki amellett, hogy a félreértésekre okot adó részeket az új jogszabályban pontosítsák. Javasoljuk továbbá azt is, hogy a leendő kormányrendeletben egyaránt szerepeljen a részletes terv teljes anyaga és annak mellékletei."

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv célja, hogy vízfolyásaink és tavaink 2015-re jó állapotba kerüljenek, amire nemcsak vízminőségi, hanem ökológiai szempontból is szükség van. A WWF reméli, hogy a terv megvalósítása vizeink új szemléletű, fenntartható kezelését indítja el!

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.14. 13:27 zoldke

Energiamegtakarításból fűtéskorszerűsítés Debrecenben

Az elmúlt öt évben 35 panelház fűtését korszerűsítették Debrecenben azzal az utófinanszírozásos konstrukcióval, amelynek lényege, hogy a lakók a megtakarított energia árából törlesztik a fejlesztés rájuk eső részét.

A projektet Tófalvi György, a konstrukciót kidolgozó és a munkálatokat végző Techem Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be csütörtökön Debrecenben.

A korszerűsítés állami támogatáson és a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. hozzájárulásán felüli összegét a Techem Kft. fizette, így a lakók önerejére nem volt szükség.

A lakókra eső részt az éves szinten átlagosan 31 százalékos energia-megtakarításból megmaradt összeggel, körülbelül 1,5-2 év alatt törlesztik vissza a cégnek - mondta Tófalvi György. Hozzáfűzte: ahol nem lehetett külső forrást igényelni, ott a cég fizette a teljes felújítási költséget, amit 3-4 év alatt törlesztenek a háztartások.

Ebben a konstrukcióban 2005 óta mintegy 822 millió forint értékű fejlesztést végeztek el a városban. Az energia-megtakarításból származó forrás ebből mintegy 431 millió forint volt. Ezt az összeget a 1,5-2 év alatt fizették be a lakások tulajdonosai úgy, hogy a korábbi fogyasztásaikhoz igazítva számlázott nekik a hőszolgáltató. A különbözet 80 százalékát továbbutalták a Techem Kft-nek, a maradék 20 százalékot pedig a lakók visszakapták - részletezte az igazgató.

Debrecenben öt év alatt 4.659 lakás korszerűsítése történt meg, az idén eddig 9 panelház, összesen 913 lakás képviselőivel kezdődtek meg az egyeztetések. 2010-ig Debrecen csaknem 31 ezer panelházi lakásának a felében végeztek el fűtéskorszerűsítést.

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.14. 13:24 zoldke

Környezetbarát fényreklám a Times Square-en

Ünnepélyes ceremónia keretében avatták fel az első környezetbarát fényreklámot a világ egyik legforgalmasabb terén, a New York-i Times Square-en.
 
A 14 méter magas és 38 méter széles hirdetőtábla az első fényreklám, mely 100 százalékban napenergiával működik. Ezzel az innovatív kezdeményezéssel a Ricoh cég jelentősen hozzájárul a hagyományos elektronikus eszközök szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez.

A energiaellátást 62 napelem panel és 24 film-vékony PV napelem modul biztosítja, a hirdetést pedig 16 LED reflektor világítja meg. A digitális irodai berendezésekkel foglalkozó cég azt is elhatározta, hogy a felület megvilágításához semmiféleképpen nem használ hagyományos, hálózati elektromosságot, így engedi hogy kevés napfény esetén a hirdetés sötétbe boruljon.

„Vállalatunk a Teljesen Zöld Irodai Megoldások (Total Green Office Solution) által jelentős globális lépéseket tesz a környezet védelmének érdekében; teljes körű dokumentum menedzsment rendszerünk zöld tanácsadási szolgáltatásokat, energiatakarékos felszereléseket és szoftver megoldásokat is tartalmaz” - mondta el Tom Wangland, a Ricoh Europe környezetvédelmi menedzsere. ”Arra törekszünk, hogy teljes mértékben eleget tegyünk ügyfeleink azon fenntarthatósági célkitűzéseinek, mint az energia- és papírtakarékosság, valamint a hulladék-kibocsátás csökkentése.”
 
forrás: metropol.hu

Szólj hozzá!

2010.06.14. 12:58 zoldke

Zöld városrész épül a Lágymányosi híd déli oldalán

Modern, környezettudatos irodák, panorámás, napfényes lakások, éttermek, kávézók, boltok és kulturális intézmények: a tervek szerint mindezek megtalálhatók lesznek abban a zöld városrészben, amelynek fejlesztésébe a Wing Zrt. vágott bele a Lágymányosi híd pesti hídfőjétől délre eső 15 hektáros területen.

A beruházás részleteit ismertető, helyszínen tartott keddi sajtótájékoztatón Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a fenntarthatóság központi helyet foglal el a városrészről alkotott víziójukban. Ennek szellemében energiatakarékos épületeket terveznek, külön HÉV-megállót és kerékpárutat építenek, és igyekeznek minél jobban kihasználni a Duna közelségét is.

“Mivel egy dunai saroktelekről van szó, amelyet a folyó főága és a ráckevei Duna-ág két oldalról is határol, több száz méteren át végig parkosítjuk a partot, hogy az itt lakók és a látogatók is élvezhessék a víz közvetlen közelségét” - magyarázta Steinberg a Duna Passage névre keresztelt leendő városrészről, amelynek energiafelhasználása a tervek szerint összességében 40-50 százalékkal is elmaradhat a szokásostól.
A Ferencvároshoz tartozó negyed építésekor a legkülönfélébb környezettudatos technológiákat alkalmazzák majd: többek között növényzettel borított, lélegző zöldtetőket alakítanak ki, a Duna vizét felhasználják az épületek hűtésére, a használati meleg víz jelentős része a tetőn elhelyezett napkollektorokból származik majd, valamint fenntartható és újrahasznosítható anyagokat használnak az építkezésnél. Egy észak-déli irányú főutat leszámítva a terület szinte teljesen autómentes lesz, a belső közlekedést a tervek szerint kisbuszjárat segíti majd.

A városrész funkcióit vegyesre tervezik. A hídhoz közelebbi részen 135 ezer négyzetméter iroda épül, 87 ezer négyzetméteren ezer lakás kap helyet, míg az üzletek, vendéglátóhelyek alapterülete 8 ezer négyzetméter lesz. A százmilliárd forint összköltségvetésű beruházás 2011-ben indul, az első irodákat 2013-ban adhatják át, a végső szalagátvágás pedig 2021-ben várható.
A tervezés jogát 2008-ban versenyben nyerte el a londoni székhelyű Foster+Partners építésziroda. Ez a cég tervezte egyebek mellett a berlini Reichstag újjáépítését, a londoni városházát és az új pekingi repülőteret is.

Nigel Dancey, az iroda vezető tervezője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy cége alapításától, azaz több mint négy évtizede a fenntarthatóság jegyében tervez. Mint hangsúlyozta, örömmel vállalták első budapesti megrendelésüket, hiszen a telek Európa egyik legjobbja, többek között remek fenntarthatósági adottságokkal rendelkezik. “Részletes modellezést végeztünk, amelynek segítségével energetikai szempontból optimalizáltuk az épületek elhelyezését, tájolását, formáját” - magyarázta.
A telek egyik része korábban a VITUKI-é volt, sokan a kutatóintézet toronyházáról is azonosítják be a szóban forgó területet, amely szerves egységet alkot a híd északi részén megépült Művészetek Palotájával és Nemzeti Színházzal. A VITUKI székháza egy kis területtel továbbra is az intézeté marad.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.14. 12:55 zoldke

Őrizetlenül utazik a radioaktív szemét

Valahányszor megununk egy műszaki készüléket, s a divatot és technológiát követve lecseréljük újra, hozzájárulunk a világ egyre halmozódó elektronikus szennyéhez. India, Kína és más fejlődő országok évek óta szolgálnak a modern világ elektronikus szemetének temetőjeként. A lapos plazma-képernyős készülékek és laptopok előtti komputergenerációk tonnaszámra kötöttek ki a harmadik világban. A leselejtezett gépek vagy géproncsok némelyike vagy az emberi egészségre káros sugárzást bocsát ki magából, vagy túl sok bennük az ólom és a higany.

Úgy tűnt, a fejlődő országok profitálnak a nyugat luxusából: a sűrűn lecserélt elektronikus készülékek (úgyis mint mérgező e-hulladék) importja bevételhez juttatta az afrikai és távol-keleti nemzetgazdaságokat, és fém-alapanyaghoz a feldolgozóipart. Elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország, Japán juttatta hardver-szemetét hatalmas hajórakományokként a harmadik világba - egyre nagyobb mennyiségben.

Csakhogy a kidobott komputerek, tévék, frigók károsítják a környezetet és egy részük veszélyezteti az emberi egészséget. Időnként radioaktív masinák és alkotóelemek kerülnek a szegény országokba a megfelelő ellenőrzések elmulasztása miatt. Néhány hete radioaktív fémdarabok okoztak sugárzást New Delhi egyik szegénynegyedében, ahol kis boltok foglalkoznak különféle fémek gyűjtésével, amelyek onnan az öntődébe kerülnek. Hét személy került kórházba, s a rendőrség lezárta a körzetet, amely mindössze 16 kilométerre található a Parlamenttől, állítja a New York Times. Az ellenőrzés során nyolc sugárzó tárgyat gyűjtöttek be az egyik boltból, kettőt pedig másik két helyről.

Európába is behozzák a radioaktív fémeket

Tavaly indiai fémrakományt állítottak meg a kikötői hatóságok Európában, mert műszerek magas sugárzást mutattak ki rajta. A fém újrahasznosított volt, más gépekből kinyert, felizzított és újraöntött fém-anyagokat tartalmazott, ám az ellenőrök Cobalt-60-at találtak benne, ami radioaktív izotóp. A mérések szerint ugyanez az izotóp volt a New Delhiben történt sugárfertőzés oka is. Ezt az elemet általában az élelmiszerek mikroorganizmusait kiölő (gépesített) kezeléskor, valamint a rákos sejtek kezelésére szolgáló kórházi berendezésekben használják.

Egyelőre nem tudták kimutatni, hogy a New Delhiben talált sugárzó fémhulladék importált hulladékszállítmányból származik-e. Didier Louvat a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (I.A.E.A.) részéről azt nyilatkozta, 2009-ben a szervezet 196 nukleáris vagy radioaktív incidenst jegyzett fel. Ezek oka olykor a begyűjtött, újraöntött fémekben keresendő (2007-ben "csak" 140 esetről tettek jelentést). Az "elárvult", gazdátlan radioaktív fémek gyakran kötnek ki vasszállítmányokban, majd öntödékben, ahol újra felhasználják ezeket az elemeket.

Ólom és higany

Ha nem radioaktív hulladékról van szó, az e-szemétben lévő ólom- és higanykoncentráció még mindig kritikus tényező. Márpedig mindkét vegyület alapvető alkotóeleme az elektromos készülékeknek. Nemzetközi szinten a Bázeli Konvenció szabályozza a veszélyes hulladékok kereskedelmét -beleértve az e-szemetet is- és 165 ország tartozik a hatálya alá.

A New York Times mégis "homályosnak", vagyis átláthatatlannak titulálta a globális hulladék-kereskedelmet: az USA ugyanis nem csatlakozott a bázeli egyezményhez - bár az amerikai környezetvédelmi hatóság, az EPA e kérdésben már működtet egy Responsable Recycling (R2, Felelős Újrafelhasználás) nevű programot termékgyártók számára, ezt azonban környezetvédők túlságosan megengedőnek találják. Az R2 megengedi az e-szemét exportálását, amennyiben az nem ütközik a fogadó ország törvényeibe és nem sérti meg az ott honos környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat.

A környezetvédők álláspontja az, hogy be kell tiltani az egészségre és természetre káros e-szemét kereskedelmét. A nehézipari szereplők úgy érvelnek, az újrafelhasználás bátorítása lenne a cél, nem a szemétkereskedelem betiltása.

Céges komputerparkok

Az Egyesült Államokban a Basel Action Network (BAN) igyekszik megfékezni az e-szemét exportját. A BAN E-Steward nevű programja áprilisban indult el, amely újrahasznosítókat és készülékgyártókat tömörít és tagjai számára megtiltja a mérgező és működésképtelen e-szemét exportálását a szegény országokba. A BAN, mint minden szelektív hulladékgyűjtést koordináló rendszer, licencdíjat szed be tagjaitól (egy közepes cégnek 15 000 dollárt kell fizetnie), cserébe a cég használhatja kommunikációjában és termékein az e-Steward logót.

A BAN részt vett az R2 kialakítását övező tárgyalásokban. De a BAN szigorúbb szabályokat állított fel a maga illetőségi körén belül. Az R2 például lehetővé teszi a büntetésüket töltő fegyencek munkaerőként történő alkalmazását, a BAN nem.  Az R2-be 8 feldolgozó üzemet fogadtak be, a BAN e-Steward programjába 3 vállalat 5 üzemét vettek fel.

A vállalatok korunk nagybani géppark-amortizálói.  A két program ezért próbálja bevonni a nagyvállalatokat az újrafelhasználásba: a BAN-nek többek közt a Samsungot, a Bank of Americát, a Wells Fargót, a Capital One Financialt sikerült megnyernie az e-Steward Enterprise nevű kezdeményezésébe. Vannak vállalatok, mint például a Hewlett Packard, melyek egyik programban sem vesznek részt, mert maguktól vállalták, hogy nem exportálnak e-szemetet a fejlődő országokba. Igazából ide kellene eljutniuk a multinacionális cégeknek.

forrás: Klíma Blog

Szólj hozzá!

2010.06.14. 12:53 zoldke

A közönség is szavazhat a Klímavédelmi Fotópályázaton

A Bayer Hungária Kft. hetedik alkalommal hirdette meg Klímavédelmi Fotópályázatát, mellyel idén a biodiverzitás, tehát a biológiai sokszínűség megóvására szeretné felhívni a figyelmet.  A "Mutasd meg a természet arcait" felhívással útjára indított pályázat klímanagykövetei, Kucsera Gábor, Peller Mariann és Dr. Juhász Árpád ennek kapcsán facsemetéket ültettek Budapest több helyszínén, ezzel is arra buzdítva mindenkit, hogy ha akár apró tettekkel, de járuljon hozzá a környezet megóvásához. A pályamunkákra a közönség is szavazhat.

A klímanagykövetek által ültetetett facsemetéket többek között a Vörösmarty téren, a Szabadság téren és az Erzsébet téren is megcsodálhatják a járókelők. A budapesti jelképes ültetés mellett a Bayer Hungária Kft. jóvoltából 200 további facsemetét telepítenek június 4-én a Gerecsei Tájvédelmi Körzet közelében.

A fotópályázatra május 31-ig lehetett beküldeni a fotókat "Színpompás természet" valamint "Lenyomat az élővilágon" kategóriában. Idén is rengeteg pályázat érkezett, amelyekből a szakmai zsűri június 4-én választotta ki a nyertes alkotásokat. Készítőiket a professzionális kategóriákban pénzjutalommal, az amatőr és junior (12-18 év közötti) kategóriákban a fotózáshoz kapcsolódó értékes tárgyi nyereményekkel díjazzák.

A közönség is szavazhat

Emellett a Bayer szeretne több érdeklődőt is bevonni az alkotások zsűrizésébe, így közönségszavazást indít. A szavazatokat június 7. és június 13. között lehet leadni a Természet arcai weboldalon. A kiválasztott alkotásokból összeállított kiállítást Budapest több helyszínén is megtekinthetik az érdeklődők 2010. június 15-től.

forrás: Klíma Blog

Szólj hozzá!

2010.06.10. 13:46 zoldke

Akár 130 ezer új munkahelyet is jelenthetnek az energiahatékony felújítási programok

Az évtized végére akár 130 ezer új munkahely is létrejöhetne Magyarországon, ha egy nagyszabású, komplex, energiahatékony épületfelújítási program megvalósításába kezdene az állam - mondta el Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem Környezettudományi és Politikai tanszékének professzora sajtótájékoztatón kedden.

Elmondta, hogy az egyetem által készített tanulmány szerint egy komplex épületfelújítási programmal a magyar fűtési energiafelhasználás és a vele járó szén-dioxid kibocsátás, akár 85 százaléka is megtakarítható lenne, ennek befektetési költségigénye azonban akár a 4,5 milliárd eurót is elérheti évente.
A professzor kiemelte: az összköltséget figyelembe véve a program lépcsőzetes alkalmazása sokkal kedvezőbbnek tűnik - eszerint évente 1 milliárd eurót költenének a felújításra, amivel évente mintegy százezer lakást lehetne energiahatékonnyá tenni.

Hozzátette: egy ilyen felújítási program keretében 2020-ra 52 ezer munkahelyet lehetne teremteni. A tanulmány szerint az évi egymilliárd eurós költségigény a jelenlegi energiatámogatások átirányításával és az elérhető európai uniós források átcsoportosításával biztosítható lenne.
Rámutatott: a “fizess a megtakarításból” rendszer bevezetésével, vagyis olyan pénzügyi megoldással, amelyben a lakók a hitel törlesztőrészleteit a felújítással megtakarított energiaköltségből fedezik, a befektetés egy része finanszírozható.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.10. 13:43 zoldke

Árvíz - A Greenpeace szerint a klímaváltozás állhat az árvíz hátterében

A Greenpeace szerint összefüggésbe hozható a klímaváltozással a Magyarországon pusztító árvíz.

Az egyes szélsőséges időjárási jelenségekről természetesen lehetetlen teljes bizonysággal megmondani, hogy az éghajlatváltozás áll-e mögöttük, az azonban kijelenthető, hogy az éghajlatváltozás hatására gyakoribbá válnak az ilyen események - érvel a zöld szervezet keddi közleményében.
“Amióta csak léteznek meteorológiai mérések Magyarországon, még nem hullott olyan rövid idő alatt akkora mennyiségű csapadék, mint az elmúlt hónapban. Az utóbbi hetek tragikus eseményei megmutatták, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva környezetünknek, és hogy mennyire sérülékeny a társadalmunk” - fejtik ki.

A Greenpeace emlékeztet arra is, hogy Magyarország a medencehatás miatt a globális átlagnál jóval kiszolgáltatottabb a klímaváltozásnak: véleménye szerint a várható felmelegedés a világátlag 2 Celsius fok helyett itt elérheti a 4-5 fokot is.
A zöldek hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás elleni legfontosabb lépés az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése. Ennek érdekében a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési terv és külön törvény megalkotását sürgetik.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.10. 13:41 zoldke

Greenpeace: Világszerte 8,5 millió munkahelyet teremthetnek a megújulók

A zöld szervezet ambiciózus becslése abból indul ki, hogy 2050-ig a világ villamosenergia-igényét 95 százalékban már megújuló energiaforrásokból fedezik a jelenlegi 18 százalékkal szemben.

A nemzetközi Greenpeace tanulmánya szerint világszerte akár 8,5 millió munkahelyet is teremthetnek a megújuló energiaforrásokba való beruházások 2030-ig. A zöld szervezet elismerte, hogy becslése igen ambiciózus forgatókönyvből indul ki, nevezetesen abból, hogy 2050-ig több mint 80 százalékkal mérséklődik a szén-dioxid-kibocsátás az 1990-es szinthez képest, illetve hogy ekkorra az emberiség villamosenergia-igényét 95 százalékban már megújuló energiaforrásokból fedezik a jelenlegi 18 százalékkal szemben.

"Ha a koszos és veszélyes fosszilis energia helyett az emberekbe ruháznánk be, az nemcsak a globális gazdasági fejlődést serkentené, hanem visszafogná a katasztrofális éghajlatváltozást is" - olvasható a héten Berlinben közreadott tanulmányban.

A megújuló energia ágazatban jelenleg mintegy 2 millió embert alkalmaznak világszerte. A Greenpeace becslése szerint a piac mérete 2030-ra elérheti a 600 milliárd dollárt, ami hatszoros növekedést jelentene a mai értékhez képest.

A zöldek felmérésének realitását legalábbis kérdésessé teszi, hogy a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcs kudarccal végződött, és az eddigi nyilatkozatok alapján az idei év végén Mexikóban megrendezendő, soron következő ENSZ-klímacsúcs sikere is erősen kétséges. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) május végén közzétett számítása szerint a következő húsz évben 40 százalékkal nőhet a - teljes karbonkibocsátás mintegy negyedéért felelős - közlekedési szektor szén-dioxid-kibocsátása. (MTI)

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.10. 13:39 zoldke

Új típusú napelemért ítélték oda a 2010-es Millennium Technológiai Díjat

A Svájcban élő Michael Grätzel nyerte idén a 800 ezer euróval járó Millennium Technológiai Díjat a róla elnevezett, megújuló energiaforrásként használható, alacsony költségű napelemcella kifejlesztéséért - közölték a finn szervezők.

 

A kétévente Helsinkiben odaítélt, technológiai Nobel-díjnak is nevezett elismerést az indoklás szerint a német születésű vegyész a festékkel érzékenyített napelemes cellák, az úgynevezett Grätzel-cellák kifejlesztéséért kapta meg.

A cellákban a fényelnyelő képesség növelését speciális festékkel érte el a feltaláló. A növények fotoszintézise által inspirált folyamatban a fény részecskéi, a fotonok ezzel a festékkel lépnek kölcsönhatásba, így hoznak létre elektromosságot. Az új típusú cellák előnye a szilíciumalapú, hagyományos napelemekhez képest, hogy kevesebb fény mellett is alkalmazhatók, gyártásuk pedig olcsóbb.

Michael Grätzel, aki a lausanne-i Ecole Polytechnique Fédérale professzora, a világ tíz legtöbbet idézett tudósa között van.

Az idei a negyedik alkalom, amikor odaítélték a finn kormány és ipar által 2004-ben alapított nemzetközi díjat, amely az egyik legrangosabb, tudományos kiválóságért adható kitüntetés lett mára. (MTI)

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.10. 13:38 zoldke

Megtépázta a magyar erdőket az árvíz: százmilliós a kár

Az elmúlt napok-hetek szélsőséges időjárása a Mecsek erdeiben is nyomot hagyott. A rendkívül sok csapadék hatására felázott talajból főként az idős fák fordultak ki gyökerestől. A folyamatos esőzések miatt az Almamelléki Erdei Vasúton is leállították a forgalmat átmenetileg.

 

A szakemberek megkezdték a károk felmérését, de a sok víz, a járhatatlan utak, kidőlt fák nehezítik a munkát. Egyelőre csak előzetes becslések vannak a károkra, mely az eddigi adatok szerint elérheti a 100 millió forintot.

A viharos szél a Kelet-Mecsekben több hektárnyi idős erdőt tarolt le. A Mecseki Erdészeti Zrt. által kezelt mintegy 52.000 hektár erdőterületen előzetes felmérések szerint 8-10.000 köbméter faanyag dőlt ki, a terület meghaladja a 20 hektárt. A megáradt patakok utakat, hidakat mostak el, sok hordalékot hagyva maguk után. Az Ormánságban a belvíz súlyos károkat okoz az erdők felújítására végzett makkvetésekben.

A legfontosabb most a veszélyes helyzetek, útakadályok megszüntetése. Ezután következhet a kidőlt faanyag mielőbbi feldolgozása, a kármentés. A bükk, amely a széldöntés 80%-át teszi ki, igen érzékeny a nyári melegre, a faanyag gyorsan, hetek alatt befülled, utána már nem lesz alkalmas értékes fűrészipari alapanyagnak, csak tűzifának. Ezért nagy erőket csoportosítanak át és - amennyiben a szükséges engedélyeket megkapják - két héten belül elkezdik a munkálatokat. Az egymásra dőlt 30 méteres szálfák feltermelése rendkívül veszélyes, nagy szakértelmet igénylő feladat.

A turisták által kedvelt mecseki kirándulóhelyek most fokozottan veszélyesekké váltak. Mindenhol kidőlt fák akadályozzák a haladást, a felázott talajból közepes szél hatására is további fatörzsek dőlhetnek ki, ágak törhetnek le, a hirtelen megáradó patakok okozhatnak veszélyes helyzeteket. Ezért a tervezett kirándulásokat, rendezvényeket egy időre célszerű elhalasztani.

A természeti értékek mellett az épített környezet sínyli meg igazán az időjárási viszontagságokat. A rendkívüli időjárás ideiglenesen használhatatlanná tették az ország legkeskenyebb nyomtávú vasútját Almamellék és Sasrét között. A több napon át tartó folyamatos esőzés eredményeképpen az árokrendszer nem tudta elvezetni a nagy mennyiségű vizet, amely kilépve medréből több helyen kimosta a talpfák alól a töltést, így azok a levegőben lógtak. Más helyen 1 kilométer hosszan borította víz a síneket, láthatatlanná téve a nyomvonalat. Az üzemeltető Mecseki Erdészeti Zrt. a balesetek elkerülése érdekében a károk felszámolásának idejére leállította a forgalmat az 1901 óta működő, 8 km hosszú vasúti pályán.

forrás: Klíma Blog

Szólj hozzá!

2010.06.10. 13:37 zoldke

Zöldül a merevlemez is

Energiatakarékosabbá válik a mobil adattárolás. A merevlemezek új generációja a "zöld gombnak" köszönhetően kevésbé terheli a környezetet: ennek az alkalmazásnak köszönhetően egy mozdulattal "altathatók el" a hordozható merevlemezek, s így kevesebb áramot fogyasztanak, mint elődeik.

 

Zöld gomb alkalmazással felszerelkezve érkezik a Store 'n' Go merevlemezek új generációja. A Verbatim új adattárolói a világ legkönnyebb 2,5 hüvelykes külső merevlemezei közé tartoznak, és a "zöld gombnak" köszönhetően a környezetet is kevésbé terhelik. Az új merevlemezek mérete is csökkent az előző sorozathoz képest, a tárhely viszont nőtt: 1 TB-os kapacitásra is képesek. 

A Store ‘n' Go merevlemez két szoftvercsomagot is tartalmaz. A Nero BackItUp and Burn Essentials három fontos funkciót ötvöz egyetlen szoftverben: a fájlok és mappák rendszeres biztonsági mentése mellett a szoftver segítségével a felhasználók fotókat, videókat, és egyéb tartalmakat írhatnak CD, DVD vagy akár Blu-ray lemezre, illetve a Nero RescueAgent segítségével egyszerűen helyreállíthatják sérült fájljaikat.

A "zöld gomb" szoftver csökkenti az energiafogyasztást és növeli a meghajtó élettartamát: beállítható, hogy adott időtartam után automatikusan készenléti állapotba kapcsoljon a meghajtó, de a lemez az asztalon található ZÖLD GOMB-ra kattintva is "elaltatható".

forrás: Klíma Blog

Szólj hozzá!

2010.06.10. 13:35 zoldke

Túlzott fakitermelés: végzetes hatás minden szinten

Az erdők a Föld tüdői. Ám a klímaegyezményt kezdeményezők eddig elsősorban nem rájuk, hanem az üvegház-kibocsátás csökkentésére helyezték a hangsúlyt, pedig átfogó klímaegyezmény nem létezhet figyelmen kívül hagyásukkal.

 

Amikor egy erdőt kivágnak, a halott fákból felszabadul, s a légkörbe jut az addig elraktározott szén-dioxid. Az erdőségek és tőzeglápok nélkülözhetetlen elemei a CO2 megkötésének, védelmük kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy 2015-re 25 százalékkal fékezzék meg az erdőirtást, 22-29 milliárd dollár kellene.

Pusztít és megbolygat

Becslések szerint az üvegházgáz (ÜHG)-emissziók 20 százalékát az erdőirtás adja, különösen a trópusi erdők pusztítása. (Ezért lehetséges, hogy az iparilag abszolút fejletlen Indonézia a világ harmadik legnagyobb légszennyezője.) Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) odáig megy, hogy ezt az értéket az ember okozta emisszió 33 százalékára becsüli. Ezzel szemben új kutatások arra az eredményre jutottak, hogy - a tőzeglápok pusztítását nem számítva - a favágás a CO2-kibocsátás 12 százalékáért felelős.

Az erdők kivágása Földünk vízháztartását is megbolygatja, mivel a fák gyökereiken keresztül felszívják a vizet, majd a légkörbe juttatják azt. Az erdőirtás negatív hatással van a termőföldre is: a sivár föld könnyen erodálódik, a víz hamar kimossa belőle a tápanyagokat, és terméketlen, „halott" talajt hagy maga után. A fairtás helyén nagy esőzések idején gyakoriak az emberéleteket okozó földcsuszamlások és áradások. A kelet-magyarországi árvizek például nem kis részben az ukrajnai erdőirtásoknak „köszönhetők".

Jelenlegi ismereteink szerint az erdőirtás évente egy emlősállat-faj kipusztulásához vezet, ez azonban a táplálékláncot megingatva 23 ezer más állatfajta megsemmisülését vonja magával.

Előrejelzések azt mutatják, hogy a délkelet-ázsiai növényvilág közel 40 százaléka megsemmisülhet ebben az évszázadban. A túlzott fakitermelés végzetes hatással van a szegény országokra, amelyek gyakorlatilag ily módon felélik természeti erőforrásaikat. 2050-re a globális GDP 7 százalékos csökkenésének lesz oka az erdőirtás - állítja a biológiai sokszínűségről szóló bonni egyezmény (CBD), melyet az 1992-es Rio de Janeiró-i Föld-csúcson is elfogadtak.

Támogatási rendszer

Amikor a Kiotói Egyezményt 1997-ben megszavazták, a természettudományok szakemberei között még nem forogtak közkézen, és nem képezték széles körű konszenzus alapját azok a számadatok, amelyek az erdők CO2-elnyelését hangsúlyozzák a földi éghajlat alakulásában.

Ma közel 30 modell létezik a globálisan koordinált erdővédelem kialakítására. Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) vezetője már jó ideje mondja, hogy átfogó klímaegyezmény nem létezhet az erdők figyelmen kívül hagyásával.

A UNEP, az ENSZ fejlesztési, valamint élelmezési és mezőgazdasági programszervezete (UNDP, illetve FAO) együttműködésével formálódó erdővédelmi program lényege, hogy a szegény országok támogatást (vagy ha tetszik, pénzjutalmat) kapnak, ha megőrzik erdőségeiket. A kezdeményezés a REDD (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries - az erdőirtás és erdőpusztulás okozta kibocsátások csökkentése a fejlődő országokban) nevet viseli, és Steiner szándékai szerint a decemberben esedékes mexikói klímacsúcson konkrét keretet különítenének el a számára.

A cél, hogy nemzetközileg növekedjen a környezetvédelem értéke (CO2-megkötés, vízvédelem, biodiverzitás megőrzése) az anyagi juttatások révén. A REDD ellenzői azonban úgy tartják, hogy a gazdag országok indokolatlan előnyökhöz juthatnak általa: légszennyezésük egy részét letudhatják azzal, hogy nem vágják ki a fáikat, erre automatikusan támogatást kapnak, abból pedig szén-dioxid-kvótát vehetnek. Mások az erdőségek által megkötött CO2-mennyiség „számosításának" nehézségeit emlegetik.

Favágás magyar módra

A második világháborút követően Magyarországon mintegy 600 ezer hektáron létesült új erdő, így ma hazánkat 2 millió hektáron fedik fák, ez az ország területének 7 százaléka. Őshonos fafajok foglalják el az erdőterület 56 százalékát, a többit külföldi eredetű, meghonosodott (akác, vörös tölgy, fenyők) vagy klónozott fajták (nemesnyárak). Az erdőségek 46 százaléka állami tulajdonban van, a rendszerváltás után ugyanis az erdők közel 40 százalékát privatizálták.

Egy hektár magyar erdő 0,95 tonna szenet tud fotoszintézisben megkötni. A 2 millió hektárnyi fás terület Magyarország 24 évnyi(!) ÜHG-kibocsátását képes elraktározni - állította egy előadásában dr. Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) főtitkár-helyettese.

A 350 millió köbméteres hazai fakészlet szerencsére gyarapodó tendenciát mutat: a fák 11 millió köbméterrel nőnek évente, miközben a fakitermelés csak 7,8 millió köbmétert tesz ki. De a helyzet nem olyan egyszerű, hogy egy input- és outputértékkel elintézhető legyen. Az újonnan telepített fák ökológiai értéke ugyanis kisebb, mint az ősfáké. „Az Európai Unió ugyan kemény feltételeket diktál a megújuló erőforrások terén, de hogy azoknak hogyan felelünk meg, az már nem érdekli. Magyarország ezeket az arányértékeket eléggé „önsorsrontó" módon teljesíti" - állítja dr. Pataki György, a Szent István Egyetem tudományos főmunkatársa, aki sokat jár ki településekre, hogy a „terepen" kutathassa a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat. „Mindig az utolsó pillanatban, a stratégiai adottságok felmérése nélkül, kapkodva születnek a döntések.

Számos erdőkészlet tűnik el a biomasszára átállt erőművekben, csak hogy kipipáljuk a megújuló erőforrások hányadát. Ám ezzel romlik a biodiverzitásunk, mert a kitermelt erdő helyébe sokszor egykorú és egyfajú »erdőt« ültetnek. Ez természeti adottságaink hosszú távú aláásását jelenti." Az új telepítésű, gyorsan növekvő fák (akác, nyár, egyéb lágylomb) a magánerdők 50, az állami erdők 24 százalékát teszik ki - állította 2007-ben a MEGOSZ. Ezek azonban nem számolhatók el az emissziós kvótarendszerben CO2-megkötő faállományként.

forrás: Klíma Blog

Szólj hozzá!

2010.06.02. 13:15 zoldke

Obama bekeményít

Az amerikai szövetségi hatóságok bűnvádi és polgári peres nyomozást indítottak a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa ügyében - közölte Eric Holder igazságügy-miniszter. A BP piaci tőkeértéke 17 milliárd dollárral esett tegnap.

Holder - aki posztjánál fogva egyben a szövetségi főállamügyész - a szennyeződés által leginkább sújtott Louisiana államban, New Orleansban tett bejelentést. Azt mondta, vizsgálat kezdődött a Deepwater Horizon olajfúró platform április 20-i felrobbanása, valamint az azt követő, máig tartó olajszivárgás ügyében. A The Washington Post szerint Holder utazása annak a jele, hogy az Obama-kormány - amelynek népszerűségére és tekintélyére különösen a kongresszusi választások közeledtével súlyos csapást mérhet az elhúzódó katasztrófa - egyre inkább elhatárolódik a BP-től.

A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa fő felelősének tekintett BP piaci tőkeértéke további 17 milliárd dollárral csökkent tegnap, miután az árfolyama 13,10 százalékkal zuhant a londoni értéktőzsdén. A cég eddig 990 millió dollárt költött katasztrófa-elhárítási műveletekre, a mélytengeri szivárgás csökkentését, illetve megszüntetését célzó kísérletekre, a víz alatt és a felszínen felgyülemlett szennyeződés eltakarítására, a partok védelmére, valamint a kártérítésekre.
Az olajvállalatnak eddig naponta 24 millió dollárjába került a katasztrófa. A cég átlagos napi profitja tavaly 45 millió dollár volt.
Az olaj az április 20-án történt robbanás óta folyik a tengerbe, amerikai kormányzati becslések szerint mintegy 20-44 millió gallon (76-167 millió liter) kőolaj szennyezi már a vizeket.
A BP részvényének az értéke több mint harmadával, mintegy 63 milliárd dollárral esett az olajkatasztrófa óta. A hétfői tőzsdei szünnap miatt a londoni börze kedden tudott csak reagálni arra a hétvégi bejelentésre, hogy kudarccal végződött az olajtársaság hét közepén kezdett kísérlete az olajszivárgás elfojtására a Mexikói-öbölben.

Szükség esetén akár törvényeket is meg kell változtatni annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az olyan környezeti katasztrófákat, amilyen a Mexikói-öbölben történt - jelentette ki tegnap az amerikai elnök. Barack Obama azután nyilatkozott a sajtónak, hogy első ízben tanácskozott annak a független bizottságnak a vezetőivel, amelynek felállítását ő rendeltez el az olajkatasztrófa körülményeinek kivizsgálására.

Obama közölte: a kormány bírósági úton felelősségre fogja vonni a tragédia okozóit az áldozatok és az öböl lakossága nevében.
Újfent megerősítette, hogy kormánya továbbra is minden szinten mindent megtesz a károk mérséklése érdekében. Megjegyezte, hogy utasítására az amerikai történelem eddigi legnagyobb tisztítási művelete vette kezdetét. "Meg fogjuk sokszorozni erőfeszítéseinket, hogy kezelni tudjuk az egyre növekvő fenyegetést" - fogalmazott, és hozzátette, ki fogják jelölni, miféle reformokra lesz szükség a hasonló katasztrófák megelőzéséhez.

Obama a korrupcióról is beszélt a katasztrófa kapcsán. Elmondta, hogy belügyminisztere, Ken Salazar hivatalba lépésekor már jelentős lépéseket tett a korrupció leküzdése végett, de "az olajszivárgás világossá tette, még több reformra van szükség". Kifejtette, hogy az olajbizottság átfogóan meg fogja vizsgálni az olaj- és gázipar működését, nyilvános meghallgatások lesznek, és a testület együtt fog működni a kongresszussal. Csak a teljes vizsgálat nyomán "lehetünk bizonyosak abban, hogy a mélytengeri fúrások biztonságosan folytathatók, és fogadhatjuk el e források további kiaknázását a tiszta energiájú gazdaságra való áttérésben".

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.02. 13:02 zoldke

Rendezvények sorával ünnepeljük a Nemzetközi Szélnapot

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre Magyarországon hazai szélerőműveknél, szélparkokban 2010. június 11-15. között a Nemzetközi Szélnap.

A szélenergia hasznosításának népszerűsítését célul tűző rendezvénysorozat keretében világszerte több mint 100 helyszínen a látogatók személyesen gyűjthetnek tapasztalatot a szélben rejlő energiakincs hasznosításának módjáról, lehetőségeiről, a gyerekek játékosan ismerkedhetnek meg közelről az egyik legtisztább energiatermelési móddal. [...] A szélnap rendezvénysorozat magyarországi szervezői 2010. Június 11-15 között 9 helyszínen várják a szélenergia iránt érdeklődőket, látogatókat: Budapesten, Bükkaranyoson, Erken, Kulcson, Vépen, Levélen, Szápáron, Ácson és Nyíregyházán. Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

Szólj hozzá!

2010.06.02. 12:53 zoldke

Magyar bajnokok a napenergia felhasználásban!

A napenergia elterjedésén munkálkodó polgármesterek, haladó szellemű energetikusok és más megújulós szakemberek közreműködésével zajlott le az első Napkorona Bajnokság ünnepélyes díjátadója. Az Energia Klub a napenergia hasznosításában élenjáró településeket díjazta 3 kategóriában.

Az ötezer lélekszám alatti települések kategóriájában az abszolút bajnok a 27 lakosú kistelepülés, Dötk lett. Itt, a helyi Ökorégió Alapítvány épületén található napkollektornak hála, 0,6 m2 az egy főre jutó kollektorfelület. A díj és díjjal járó díszoklevél mellé egy településtáblát is kaptak, amely a település határába kirakva hirdetheti majd az elért eredményt. A kategória további díjazottai a szintén Zala megyei Nagypáli, illetve Szentgyörgyvölgy voltak.

Az 5 és 50 ezer lakos közötti települések kategóriájának győztese: Tapolca. Itt Budaörs és Törökbálint volt még a büszke bajnokok között. A napnagyágyúk, azaz az 50 ezresnél nagyobb városok (illetve kerületek) kategóriájában Budapest III. kerülete vitte el a pálmát, azaz a díj mellé járó napraforgót. E kategória mindegyik díjazottja egy-egy budapesti kerület közül került ki: így a második helyezett Pesterzsébet (XX. kerület), a harmadik pedig a XIII. kerület lett. Budapest ezzel példamutató szerepbe került a napenergia hazai elterjesztésében.

A verseny különdíjasai esetében a szervezők és a zsűri nem az egy főre eső napenergia felhasználást, hanem a település vezetésének elkötelezettségét, vagy pozitív lépéseit díjazták. A 480 lakosú Nagypáli polgármestere Köcse Tibor például nagyszabású és átfogó tervet készített a falu és a környékbeli települések fejlesztésére, így a megújuló energiaforrások sokrétű használata is. A másik különdíjas Orosháza volt, akik duplán örülhettek, hiszen a Napkorona Bajnokság nemzetközi változatában, a Megújuló Erőforrások Bajnoki Ligájában (a RES Champions League-ben) ők lettek az ezüstérmesek! A különdíjasok között is találunk budapesti kerületet: Újbuda, a főváros „zöld kerülete” az ösztönzés legjobb módjának a példamutatást tartja, például az önkormányzat épületének korszerűsítésével, és ennek széles körű bemutatásával.

Fotók az eseményről >>>

A napos versengést nem mosta el a díjeső, hiszen a résztvevő települések további különdíjakkal is gazdagodtak. Ezen felül a nyertes önkormányzatok részt vehetnek egy jövő márciusi németországi tanulmányúton is. A Napkorona Bajnokság díjait egy szakmai zsűri ítélte oda, melynek tagjai között a legelismertebb magyar önkormányzati és megújulós szervezetek képviselői foglaltak helyet. A díjátadó a RENEXPO rendezvényen, az Energia Klub napenergia terjedését elősegítő konferenciájának keretében zajlott le. A rendezvény a következő, 2010. június 21-2011.március 21. között zajló bajnoki szezon meghirdetésével zárult.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.02. 12:50 zoldke

Ambiciózus tervek Róma kizöldítésére

Húsz évre előremutató, ambiciózus tervekkel rukkolt elő a hét elején Gianni Alemanno római polgármester az olasz főváros fenntartható fejlesztésére.

“Nemcsak energetikai, hanem egyúttal környezeti, városfejlesztési és gazdasági tervről is szó van. Ez a város fejlesztésének átfogó terve” - mondta az 500 millió eurós (138 milliárd forintos) összköltségvetésű projektről Alemanno egy sajtótájékoztatón Jeremy Rifkin amerikai közgazdász társaságában.
Rifkin az Európai Uniónak ad tanácsokat olyan hosszú távú, fenntartható gazdaságfejlesztéshez, amely kezelné a globális gazdasági válságot, az energiakérdést és a klímaváltozást.

Az örök várost egy zöld, kis karbonlábnyomú, olajkorszak utáni fővárossá átalakítani hivatott terv három fő elemet foglal magában: a jelenleg nagy forgalmú történelmi belváros zöldebb, járókelőbarát térré alakítását, a fővárost körülfogó kereskedelmi-ipari gyűrű fejlesztését, végül a környező mezőgazdasági területek fejlesztését a karbonlábnyom csökkentése érdekében.
Rifkin megfogalmazása szerint a cél egy tartós gazdasági vízió megvalósítása, az “energia demokratizálása”. A város vezetői úgy vélik, hogy a fejlesztések révén munkahelyek ezrei jöhetnek létre, és a főváros energetikailag függetlenné válhat.

A nagyszabású tervek Róma olimpiaszervezési esélyeit is javíthatják. A főváros mellett több más itáliai város, így Bari, Palermo és Velence is kifejezte már szándékát a 2020-as nyári olimpia megszervezésére.
Róma mellett szólhat, hogy 1960-ban már rendezett olimpiát, így az infrastruktúra egy része már adott. A városnak hiányosságai vannak még ugyanakkor a helyi közlekedés, a távolsági közlekedési kapcsolatok és a szálláshelyek terén.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2013-ban dönt a 2020-as nyári játékok helyszínéről.

forrás: alternativenergia.hu

Szólj hozzá!

2010.06.01. 13:32 zoldke

Éveket is csúszhat a szadai Tesco

Akár éveket is csúszhat a Szadára tervezett Tesco áruház felépítése. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség lényeges kérdésben adott helyt a Tavirózsa Egyesület fellebbezésének.
 
Akár éveket is csúszhat annak a mintegy 6.000 m2-es áruháznak a felépítése, amelyet a Tesco Szada község területén (a gödöllői Tesco-tól kb. 3 km-re), Veresegyház közvetlen határára tervezett. A beruházó tervei szerint a 4.000 m2-es áruházzal együtt 100 db 20 m2-es üzlethelyiséget kínálnak bérhelyiségként kiskereskedelem és szolgáltatások céljaira. Az üzlet komplexum 24 órás nyitva tartással üzemelne, a vásárlók fogadását mintegy 350 férőhelyes parkolóval és benzinkút telepítésével biztosítanák.

A Tavirózsa Környezet és Természetvédő Egyesület azonban megtámadta a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elsőfokú környezetvédelmi határozatát, amelyben hozzájárult az építkezéshez. Az Egyesület álláspontja szerint ezek a tervek jogszerűen nem valósíthatók meg, mivel a leendő Tesco áruház a szennyező, és ezért évek óta működési engedéllyel sem rendelkező térségi szennyvíztisztítóra nem köthet rá.

E mellett az építési terület és az illegálisan feltöltött környezetének csapadékvíz elvezetése sem megoldott, így a jelentős területburkolással járó beépítés elöntéssel fenyegeti Veresegyház déli lakóterületeit. További gondot jelent, hogy az új áruház a napjainkban is túlterhelt úthálózaton jelentős és folyamatos zajterheléssel járó többletforgalmat generálna.

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a fellebbezés elbírálásakor az építkezés szempontjából az alábbi lényeges körülményben megváltoztatta az elsőfokú határozatot: A veresegyházi szennyvíztisztító telep túlterheltsége miatt, a szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának befejezéséig, egyedi szennyvíztisztítási, elhelyezési megoldást kell alkalmazni, amit az építkezés megkezdése előtt a Felügyelőséggel egyeztetni szükséges.

Az Erdőkertes, Szada és Veresegyház közös tulajdonában lévő szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, sikeres pályázatot követően még csak most kezdődik. Üzembe helyezésére és a rákötések engedélyezésére legkorábban, 2013 nyarán kerülhet sor. Az egyesület álláspontja szerint a tervezett beruházásnak az említett környezetvédelmi problémákon túl káros gazdasági és szociális hatása is lenne, mivel az végérvényesen tönkre tenné Veresegyház híres piacának, illetve Veresegyház, Szada és a környező települések kiskereskedőinek, szolgáltatóinak zömét. Tekintettel a várható káros következményekre a Tavirózsa Egyesület minden törvényes eszközzel fellép a beruházás megakadályozása érdekében.

forrás: Greenfo

Szólj hozzá!

2010.06.01. 13:21 zoldke

Rekord feketefém-fogás

A Vám- és Pénzügyőrség munkatársai bejelentés és információgyűjtés alapján ellenőrzést tartottak május 25-én egy kiskunfélegyházi telephelyen. A pénzügyőrök egy gazdasági társaság által bérelt telephelyen összesen 100 tonna vegyes fémhulladékot (köztük csatorna fedeleket, rendszámtáblákat, útjelző táblákat, nagyfeszültségű lég és föld kábeleket) találtak – derül ki a VPOP közleményéből.

A telephely engedéllyel nem rendelkezik, az ellenőrzés során a fémhulladék származását igazolni nem tudták. A vámhatóság a több 10 millió forint értékű fémhulladékot lefoglalta, valamint a telephely tulajdonosával szemben a fémtörvény rendelkezéseinek megsértése miatt eljárást indított. A vélhetőleg lopásból származó fémtárgyak tekintetében a vámnyomozók büntetőeljárást folytatnak.

forrás: HulladékSors

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása