A lehetséges bioüzemanyag-fajták között jelenleg az alga a legfelkapottabb „sztár". De nem egyértelmű, hogy az is marad ez a fotoszintézist végrehajtó mikroorganizmus - merthogy az alga számára megfelelő táptalaj és víz biztosítása túl nagy ökológiai lábnyomot hagy maga után. Bizonyos módszerekkel azonban ez csökkenthető.
Januárban az amerikai energiaminisztérium 44 millió dollárt ítélt meg az alga-alapú üzemanyagokat övező kutatások számára. Állami szinten utoljára 1996-ban folyt hasonló célú alga-kutatás az Egyesült Államokban a National Renewable Energy Laboratory-ban, amelyet végül pénzhiány miatt voltak kénytelenek felfüggeszteni. Tavaly a magánszektorban mozdultak rá a témára: az ExxonMobil szövetkezett a géntérkép megfejtésében vezető szerepet játszott Craig Venter Synthetic Genomics Inc. nevű cégével, hogy az algából üzemanyagot készítsenek.
A fotoszintézist végrehajtó algák könnyen átalakítják a széndioxidot biomasszává, és ehhez nincs szükségük nagy földterületre. Üzemanyagként való felhasználásuk azonban nem feltétlenül a leginkább energiatakarékos és környezetkímélő megoldás, dacára annak, hogy az Environmental Science and Technologyban januárban megjelent új dolgozat szerint az alga egyes részei viszonylag könnyen biodízellé alakíthatók. De növesztésük sok természetes erőforrást igényel.
A különféle biodízel fajták körében is ugyanolyan erős az ökológiai versenyképesség és a karbon-lábnyom méregetése, mint a szennyező iparágaknál. A University of Virginia kutatói megvizsgálták az alga-növesztés energetikai és ökológiai tényezőit. Más biodízel-alapanyagokkal, a kukoricával, a repcével és a kölessel összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy az alga-farmoknak radikálisan vissza kell fogniuk a műtrágya használatát és vízigényüket, hogy a környezet igénybevételének terén beérjék a többi biodízel-rivális ökológiai hatékonyságát.
Szennyvízben kell "termeszteni"
A kutatók azt javasolták, az alga hasznosabbá tétele már ott elkezdődhet, hogy szennyvíztározókba és olyan ipari komplexumokba kell telepíteni, amelyek széndioxidot bocsátanak ki. Az alga sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, ha itt "újrahasznosított széndioxidot", "újrahasznosított táptalajt" és szennyvizet használ fel a növekedésre, nem pedig tartályokból szolgáltatott széndioxidot, szintetikus nitrogént és foszfor-tartalmú trágyát kap, ahogy az általában szokás.
Segíthet az alga ökológiai lábnyomának csökkentésében, ha a szennyvízből kivont "tápanyagot" higítás után szétszórják a természetben. Hasznos lépés lehet, hogy miután az energiában gazdag (zsírszerű) lipideket kinyerték az algából biodízel-termelés céljára, a fennmaradó részből újabb "alga-generációt" táplálnak.
Az alga-gazdálkodás gyerekcipőben jár a sok évezredes vetőmag-alapú gazdálkodáshoz képest, de tudósok úgy vélik, túl sok "táperőt" húzunk le a wécében ahhoz, hogy ne használjuk őket energia előállításra vagy a természet újratáplálására.
forrás: Klíma Blog
