"A Duna mindannyiunk folyója, ezért a felelősséget is közösen kell viselnünk érte", mondta Mitja Bricelj, az ICPDR elnöke. „Ez a találkozó azért jött létre, hogy biztosítsuk a Duna-medence erőforrásainak környezetvédelmi szempontból fenntartható kezelését."
A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv főbb célkitűzései között szerepel a települési és mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentése, a folyó mesterséges, emberi beavatkozása miatt felmerülő negatív hatások kiküszöbölése, a foszfátmentes mosószerek bevezetése, valamint a vizes élőhelyek és a folyó kapcsolatának helyreállítása. A terv tartalmazza az Európai Unió Víz Keretirányelvének kulcsfontosságú követelményeit is.
Elfogadásra került a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó 17 rész-vízgyűjtő árvízvédelmi cselekvési terve is. A rész-vízgyűjtőkre vonatkozó tervek, melyek kidolgozására az ICPDR Árvízvédelmi Cselekvési Programjának keretében került sor, több száz konkrét intézkedést fogalmaznak meg, köztük a vizes élőhelyek, vízvisszatartó területek helyreállítását, a gátak megerősítését és felújítását, és az árvízi riasztó- és előrejelző rendszerek fejlesztését. A Duna-menti országok ezeket az intézkedéseket az árvizek, mint például a 2002., 2005. és 2006. évi árvizek okozta károk mérséklése céljából hajtják végre.
"Tevékenységünk sikerét azokon az eredményeken lehet majd lemérni, amelyeket a 80 millió embernek otthont adó Duna-medence lakosai helyzetének javítása terén elérünk", zárta szavait Bricelj úr. "A Duna és mellékfolyói, például a Száva és a Tisza biztosítják az emberek és a természet számára az életet jelentő vizet. A vizeink védelmét szolgáló intézkedések most már kidolgozásra kerültek - a következő lépés ezeknek az intézkedéseknek a közös végrehajtása lesz."
A megállapodás 14 ország és az Európai Bizottság Duna Védelmi Nemzetközi Bizottsága (Commission for the Protection of the Danube River, ICPDR) között született meg. Az érintett felek: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Montenegró, Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
forrás: Klíma Blog
