A globális klímaegyezményben foglalt üvegházgáz-kibocsátási értékek arra vannak kihegyezve, hogy 2050-re nagyjából vissza tudják állítani a földi légkör hőmérsékletét az ipari forradalom előtti szintre: azt csak 2 Celsius fokkal haladhatja meg. De az ENSZ tudósokra hivatkozva jelezte: a koppenhágai egyezményhez csatlakozó országok eddig deklarált vállalásai az emisszió-csökkentésben nem lesznek elegendők arra, hogy a klímát ilyen mértékben tudjuk megvédeni, s a felmelegedést megfékezni.
Hogy a drasztikus mértékű éghajlatváltozásnak elejét vegyük, nem szabad túllépni a felmelegedés 2 Celsius bűvös határát. Ehhez azonban sokkal többet kell tenni, mint amire az ENSZ-hez eddig eljuttatott vállalások képesek, derült ki egy új modellezésből, amit számítógéppel végeztek el klímaszakértők az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) megbízásából. A számításokat kilenc tudományos központ végezte.
Túlnőttük a "karbon-büdzsénket"
Ha a keretes listában megfogalmazott kibocsátási mértéket sikerül betartani, akkor is csak 50-50 százalék esélyünk van rá, hogy 2 Celsius fok alatt tudjuk tartani a melegedést. Az UNEP által kiadott jelentés nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra, hogy kicsi az esélye, a civilizált világ valóban be is tartja ezeket az értékeket: ildomos volna ugyan a 40-48,3 gigatonnás CO2-egyenértéknél megállni, de realisztikusan tekintve az emisszió valószínűleg 48,8-51,2 gigatonna között lesz.
Ahogy arról már beszámoltunk, Nagy-Britanniában is késlekedik az iparágak légszennyezésének visszafogása, holott erre ott Európa egyetlen nemzeti éghajlatvédelmi törvénye kötelezi a gazdasági szereplőket. Ha a legjobb eset áll fenn, és az összes koppenhágai egyezményhez csatlakozó ország betartja vállalásait, tudósok szerint akkor is kb. 0,5-8,8 gigatonnával több üvegházgázt fogunk kibocsátani a levegőbe, mint kellene.
Más lehetőségekkel is élni kell
Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője úgy reagált a kutatás eredményeire, hogy még erősebb csökkentésekre sarkallta az országokat. "Nem arról van szó, hogy emiatt ölbe tett kézzel kellene ülnünk és azon sopánkodnunk, sosem fog sikerülni" a felmelegedési folyamat visszafordítása. "További lehetőségeket kell kihasználni az éghajlat védelmében."
Steiner az erdőirtást megakadályozó befektetési programot, közkeletűbb nevén a REDD-et említette elsődleges alternatívaként, mivel a fák nyelik el a széndioxidot és egyéb gázokat, ám kivágásukkal azok azonnal visszajuttatnak a légkörbe - arról nem is beszélve, hogy elégetésük szintén szennyezi a levegőt. Ezért állt elő az a helyzet, hogy az ipari gázemisszióban nem különösebben aktív Indonézia a világ harmadik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója! Ennek oka az ország területén véghezvitt tömeges erdőirtás.
A REDD funkciója, hogy a szegény országoknak pénzt fizet azért, hogy megtartsák, sőt gyarapítsák erdőségeiket. "Számítások szerint 22-29 milliárd dollár elegendő lenne arra, hogy az erdőirtás negyedét megfékezzük 2015-re", állítja a UNEP nemrég kiadott évkönyve. E cél elérése azért tűnik nehéznek és távolinak e pillanatban, mert a koppenhágai egyezmény nem foglalja magában a REDD támogatását. Az ENSZ klímavédelmi szakembereinek határozott céljuk, hogy a decemberi mexikói klímacsúcson ezen változtassanak, s az erdők megőrzése a klímaharc törvénybe foglalt kulcselemévé váljon.
forrás: Klíma Blog
