Legújabb döntéseiben a megújuló energiaforrások helyett a nukleáris energiát és a tenger alatti olajkitermelést favorizálja az amerikai elnök, amivel jócskán magára haragította a zöldeket. Jól ismert politikai játszmát folytat a kormánypárt és az ellenzék: Obama engedményeket tett a republikánusoknak, hogy cserébe megnyerje őket a klímaváltozásról szóló törvény és az ezzel járó nagymértékű emisszió-csökkentések elfogadásához.
Politikai elemzők az elmúlt hetekben rámutattak: Barack Obama energia-politikájának nem voltak hűségesebb és elkötelezettebb támogatói az elnökválasztási kampányban, mint a környezetvédők. A zöldek még nagyjából hallgattak, amikor december táján világossá vált, hogy nem szerepel Obama prioritásai között a zöld energiákról szóló törvénytervezet. Tiltakozásuk akkor lett ismét hangos, amikor a tél végén kiderült, az amerikai elnök elődjéhez hasonlóan energiapolitikája sarkkövének továbbra is a nukleáris energiát és az olajtermelést teszi meg, valamint a "tiszta szént".
A furcsa kifejezéssel arra a technológiára utalt, amely a széntüzelésű erőművek emisszióját a föld alá juttatja, ott természetes üregekben tárolja. Ezzel tulajdonképpen azokat a kongresszusi képviselőket akarta lefegyverezni, akik szénbányászatra nagyban hagyatkozó körzetekből jöttek, s attól tartottak, Obama energiapolitikája kellemetlenül érintené választóikat és munkahelyeiket.
Obama kabinetje februárban előterjesztette az új nukleáris erőmű-építésekre nyújtandó, államilag garantált kölcsönök megháromszorozását: volumenük ezzel eléri az 54 milliárd dollárt. Ennek keretében 8,3 milliárd dollárt különítettek el a Georgia államban építendő két új atomerőmű támogatására. 1979 óta ezek lennének az első új nukleáris erőművek az USA-ban. Nagy az átfutási idő a között, amikor befektetést eszközölnek egy ilyen erőműbe és amikor a reaktor megkezdi működését, vagyis elkezdi kitermelni a felépítésére fordított összeget. E szakasz több évet is kitesz, ami hagyományosan elriasztotta a hitelezéstől a bankokat. Ez okból elengedhetetlen a kormány kölcsöngaranciája. A döntés bejelentésekor Obama a zöldekre utalva maga is megjegyezte, tisztában van vele, sokan hevesen ellenezni fogják az új energia-stratégiát.
Nukleáris energia és klímaváltozás
Megfigyelők számára egyértelmű volt, Obama az egészségügyi reform keresztülvitelével van elfoglalva, és egyes kérdésekben megpróbál kiegyezni a republikánusokkal, így energiaügyben is. Szándéka ezzel az, hogy legalább párbeszédet kezdhessen a kemény vonalas, "nukleáris-párti szenátorokkal", akik a mai napig George W. Bush energiaprogramját képviselik, és a gazdag energialobbi érdekeit.
E körök úgy érvelnek, a nukleáris energia kevesebb üvegházgáz-kibocsátással jár, mint a fosszilis energiahordozók használata, tehát logikus lépés a karbon-semleges gazdaság megteremtéséhez. (Jegyezzük meg: csak az évmilliókon át fennmaradó radioaktív anyagokról nem szólnak!) A kormány szempontjából azért is áll kézre a nukleáris energia, mert csökkenti az ország olajimport-függőségét. A nukleáris energia propagálói az erőművek technológiai eszközeinek előállításában exportágazatot is látnak. Véleményük szerint a Pennsylvania államban 1979-ben bekövetkezett Three Mile Island-i atomreaktor-balesetet követően az új erőművek kialakítása világszerte biztonságosabb lett. (De itt is jegyezzük meg: a csernobili katasztrófa hat évvel ezután történt.)
folytatás itt.
forrás: Klíma Blog
