Világszerte e törvényjavaslat megszületésére vártak a környezetvédők és a koppenhágai egyezményben szerepet vállaló 194 ország klímatárgyalói. A klíma szót látványosan kerülő, 987 oldalas "American Power Act" nevezetű előterjesztés ismertetésekor jó washingtoni szokás szerint az érintett iparágak képviselői is jelen voltak és fotóztatták magukat a jogszabályt Szenátusnak benyújtó John Kerry és Joseph Lieberman társaságában. A tervezet a nyár folyamán javarészt pártvonalak mentén történő lobbizás, érdekütköztetés és csatározás tárgya lesz a Capitoliumban.
Tavaly júniusban a Képviselőház már megszavazta a törvény első változatát. A politikai erőviszonyokhoz korrigált, elméletileg minden érdekelt kielégítésére átszabott tervezetet, amely most a Szenátus elé kerül, május 12-én hozták nyilvánosságra. Várhatóan a nyár közepére készülnek el az illetékes állami szervek hatáselemzései. A törvénytervezet gazdasági kihatásait megvilágító első elemzést azonban már elkészítette a Peterson Institute, jelentette a Reuters.
Negatív externália: fizetnie kell annak, aki okozta
Negatív externáliák (közjavak) akkor keletkeznek, amikor egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében károsan befolyásolja egy vagy több másik gazdasági szereplő helyzetét. Ennek megakadályozására rendszerint előzetes (törvényi) tiltást, kijavítására utólagos bírságolást vetnek be, megelőző "kezelésként" pedig új adónemet vetnek ki, hogy eltérítsék a piaci szereplőket a hasonló helyzetet okozó magatartástól.
Jelenleg két piaci alapú modell van versenyben az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére: az egyik az emissziós kvótakereskedelem (cap and trade), a másik a légszennyezési adó (cap and dividend).
Előbbit, a kvótakereskedelmet magát is kétféle módon lehet kivitelezni: a kormány vagy maga osztja ki a kibocsátási engedélyeket és maga szedi be a pénzt, vagy a magánszektornak juttatja a kvótákat, ahol kereskedőcégek, ügynökségek és a nagybani kibocsátók üzletelnek vele (ez történik az EU-ban).
Volt már rá példa, hogy a kvótarendszer hatékonyan működésre képes és hathatós eredményekkel jár a légkörre nézve. Az 1990-ben elfogadott és hatályba lépett amerikai Clean Air Act (Tiszta Levegő Törvény) már meghonosított egy kvótarendszert, amikor az erőművek kéndioxid (SO2) kibocsátására jogosító kvótákat vehettek (az államtól) és adhattak el egymás közt. A rendszert a 80-as években gyakori ónos esőzések elkerülésére használták, s az évek során közel felére csökkent az SO2 emisszió - Paul Krugman Nodel díjas közgazdász szerint jelentősen kevesebb költséggel, mint ahogy a szakértők becsülték. Teljes cikk>>>
forrás: KlímaBlog
