A klímaváltozástól szenvedő elmaradott országok tiltakoznak, mondván a koppenhágai egyezményben szavatolt alap büdzséje nem tartalmaz új pénzeket, jelentette a Reuters. A források tehát nem bővülnek, mindössze más segélyszervezetektől vonnak el és csoportosítanak át dollármilliárdokat, vélik az érintettek. Folytatódik a bizalmi válság a szegény és gazdag országok között klíma-ügyben.
A koppenhágai klíma-egyezményben rögzítették a klíma-segélyalap létrehozását, melyből az éghajlatváltozásnak leginkább kitett szegény országok vehetnek fel pénzt. Öt hónap telt el, de a gyakorlati alkalmazás és pénzfolyósítás helyett egyelőre csak a visszásságokat jelző vádak keltenek hírt.
A több mint 120 ország által elfogadott megállapodás szövegében konkrétan úgy szerepelt a kitétel, hogy új és bővebb (new and additional) források válnak hozzáférhetővé a 30 milliárd dolláros volumenű segélyalapon keresztül, amely 2012-ig osztaná szét a megnevezett összeget. Ezzel szemben a segélyre rászoruló országok képviselői úgy látják, a gazdag országok trükköznek: más segélyszervezetektől vonják el a szükséges 30 milliárdot. A szegény országok szemében ez egyet jelent azzal, hogy egyéb akut problémáik orvoslásától -szegénység, éhínség- veszik el a pénzt. Az elvonás és átcsoportosítás ténye azonban csak akkor állapítható meg tisztán, ha a jövendőbeli alap működése átlátható és ebbe betekintést nyerhetnek a segély-felvevők is.
Bizalmi válság: óda az ODA-hoz
A kormányok többsége arra számít, hogy klíma-segélyezésre hosszú távon annyit kell költenie, amit az ENSZ irányoz elő a gazdag államoknál a szegény országok megsegítésére (ezt fedi az ODA kifejezés: overseas development aid). Az ODA előírt mértéke a bruttó nemzeti termék (GNP) 0,7 százaléka.
A brit energia és klímaügyi miniszter, Ed Miliband már elkottyantotta, hogy a fennálló klímaegyezményt úgy értelmezi, a klíma-segélyalap nem igényelne az ODA-n túli ráfordítást Londontól, vagyis azon belül letudják az ügyet. A brit kormány korábban annyit már jelzett: folyósít majd "némi klíma-finanszírozást" a 0,7 százalékos mértéken felül, ezt azonban csak 2013 után lesz hajlandó. Ez megerősíti a miniszter nézőpontját: 2012-ig csakis a létező segélyekből való elvonással tud az Egyesült Királyság hozzájárulni a klímaválság kezeléséhez.
A donor országok eddig 24 milliárdot adtak össze az egyezményben szorgalmazott "gyors indulás" érdekében, állítja a World Resources Institute. További 3,5 milliárd jött össze erdővédelemre fordítható pénzek formájában. Az Európai Unió a júniusi bonni klíma-tárgyalások előtt kívánja bejelenteni pénzbeni vállalásait. A koppenhágai konferencia előtti héten az EU-tagállamok kormányfői 10,5 milliárdos segélyezést vállaltak, a Reuters szerint azonban évi 3,2 milliárd dolláros támogatásról van szó (2010-12 között, ami 9,6 milliárd).
Februárban az ENSZ részéről már elhangzott az az ígéret, hogy a rászoruló országok három hónap múlva -vagyis május végétől- megkezdhetik a pályázást a pénzekre.
Alaptalan alap
Egyelőre az is rejtély, milyen szerkezete lesz az alapnak és milyen mechanizmusok mentén fog működni. Több lehetőség felmerült: a donor országok bilaterális módon, államközi szinten segélyezhetnek; vagy az egész büdzsét a Világbankba öntik, s az onnan került szétosztásra; esetleg az ENSZ-en keresztül. Az is szóba került, hogyan kellene ráfogni azokat az országokat új segély-összeg felajánlására, amelyek elmulasztják e kötelezettségük betartását - de egyelőre nem a szankcionáláson van a hangsúly. Arról legfeljebb csak május után lehet szó.
Ami a hosszú távú segélyezést illeti, a szegény országok 100 milliárd dollárban szeretnének részesülni 2020-ig. Gordon Brown és Nicolas Sarkozy Koppenhágában olyan rendszert szorgalmazott tágabb távlatokban, amelyben adót vetnének ki minden globális pénzügyi tranzakcióra, s az ebből befolyó pénzt a klímaharcra fordítanák. E koncepció azonban nagy ellenállásba ütközött a pénzügyi szektor részéről.
forrás: Klíma Blog
