A behajtási díj bevezetéséről a következő önkormányzati ciklusban határozhat a Főváros Közgyűlés, a jelenlegi városvezetés a döntést megalapozó szakmai anyagokkal kívánja segíteni a fontos várospolitikai lépést - közölte a Főpolgármesteri Hivatal.
A hivatal emlékeztetett arra: már három éve foglalkozik az úgynevezett dugódíj bevezetésének lehetőségével Budapest vezetése, az erről készített tanulmányok elérhetők a http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20100503-cikk-dugodij oldalon.
Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje szombaton jelentette be, hogy az MSZP 2013-ig bevezetné a díjmentes közösségi közlekedést Budapesten. A szocialista politikus szerint ezt a parkolási díjbevételekből, valamint abból lehetne finanszírozni, hogy Budapesten bevezetnék a környezetvédelmi zöldzónákat, a behajtásért fizetendő díjakból 50 milliárd forint bevétele lehet a fővárosnak.
A Főpolgármesteri Hivatal tegnap azt közölte: 2008-ban és 2009-ben két részletes szakmai tanulmány is készült a témában, tavaly januárban pedig a Fővárosi Közgyűlés is határozott a behatási díj bevezetéséről. A nemzetközi példák alapján a testület úgy döntött, hogy a 2012 után bevezethető rendszernek a tisztább levegőjű, tehermentesebb, lényegesen kisebb átmenő forgalmú belvárost kell szolgálnia. A rendszer bevezetése infrastrukturális fejlesztéseket igényel, ám a kiadások várhatóan két év alatt megtérülnének.
Budapest nem nyereséges, hanem önfenntartó rendszer bevezetését tervezi, amelynek bevételei a közösségi közlekedés, a kerékpáros infrastruktúra és a parkolás fejlesztését szolgálják majd - emlékeztetett a hivatal. Felidézték: a Főpolgármesteri Kabinet az elmúlt években több alkalommal is tárgyalt a fővárosi személyforgalmi behajtási díj (dugódíj) bevezetésének előkészítéséről. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt a Városkutatás Kft. dolgozta ki nemzetközi tapasztalok alapján.
Tavaly januárban a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapesti közlekedési rendszerének fejlesztési tervét, amelynek integráns része a behajtási díj bevezetése a 2010-2014-es önkormányzati ciklusban. A Fidesz-frakció a pénzügyi források bizonytalanságával indokolta tartózkodását, de a behajtási díjjal kapcsolatban nem képviselt ellenvéleményt. A közgyűlés napirendjén ezt követően 2009 novemberében szerepelt a behajtási díj bevezetésének lehetősége a részletes, 250 oldalas megalapozó tanulmánnyal együtt.
A hivatal azt írta: a szakmai tanulmány a nemzetközi példákra és a hazai tapasztalatokra alapozva ad javaslatot a komplex környezetvédelmi és forgalomcsillapítási zóna kialakítására Budapest belső területeire vonatkozóan. A szakértők egyzónás és többzónás modellt is vizsgáltak: az M0-s gyűrűn, a Hungária körúton és a Nagykörúton belül is kialakítható a behajtási zóna. A javaslat értelmében a Hungária körúton belüli zóna kialakításával csökkenthető legnagyobb mértékben a forgalom és a levegőszennyezés a belső kerületekben, de ez kombinálható más zónahatárok kialakításával is.
Az előzetes becslések szerint a kamerarendszerrel működő behajtási zóna kialakítása mintegy 39 milliárd forintba kerülne, ez azonban várhatóan két év alatt megtérülne a befolyó díjakból. A javaslat értelmében a behajtási díj a mindenkori BKV-jegy árával állna arányban, de az a gépkocsi környezetvédelmi besorolásától és napszaktól függően is változna. A városvezetés tervei szerint a dugódíjból befolyó bevételeket a főváros a közösségi közlekedés, a kerékpáros infrastruktúra és a parkolás fejlesztésére fordítaná.
A koncepció véglegesítését civil szervezetekkel és kerületi önkormányzatokkal folytatott konzultáció is megelőzte, a munkában részt vett többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a FŐMTERV Zrt., a Közlekedés Kft., a Közlekedéstudományi Intézet, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Autóklub, a Magyar Kerékpáros Klub és a Magyar Közlekedési Klub.
Az egyeztetésbe bekapcsolódott számos kerület (I., III., IV., VI., VII., X., XIII., XV., XVII., XVIII., XX., XXII.), a BKV, a BRFK közlekedésrendészete, a Fővárosi Közterület-felügyelet, a környezetvédelmi és a közlekedési tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.
forrás: Greenfo
