Egy nemzetközi vizsgálat szerint két év alatt világszerte több mint a duplájára nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem aggódnak az éghajlatváltozás miatt.
A Synovate piackutató társaság Bonnban bemutatott közvélemény-kutatása szerint az emberek többségét ugyan nyugtalanítja az éghajlatváltozás, és fenyegető veszélynek tartja a jelenséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem aggódik miatta, és úgy véli, természetes folyamatról van szól, amellyel nem érdemes foglalkozni. 2008-ban még csak 4 százalék volt az így vélekedők aránya.
A 18 országban, 13.444 ember megkérdezésével tavasszal végzett kutatás azt is kimutatta, hogy 4 százalék nem tartja létező jelenségnek az éghajlatváltozást.
A németországi Deutsche Welle (DW) nemzetközi közszolgálati műsorszóró társaság megbízásából végzett vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az emberek 1 százaléka szerint a klímaváltozás hasznos folyamat, amely pozitív változást hozhat.
A válaszadók 69 százaléka ugyanakkor aggódik. A relatív többség, 31 százalék szerint a folyamattal járó legnagyobb veszélyforrás a szélsőséges időjárási jelenségek elszaporodása. 10-10 százalék a pusztító aszályt és az elsivatagosodást nevezte meg legfőbb veszélyként.
A megkérdezettek 28 százaléka szerint az éghajlat változásáért kizárólag az emberi tevékenység a felelős, ami jelentős elmozdulás a 2007-ben végzett első vizsgálathoz képest, amely azt mutatta ki, hogy ötből csak egy ember - 20 százalék - ért egyet ezzel az állítással.
A relatív többség szerint a klímaváltozás hatásainak elhárítása is az embereken múlik: a válaszadók 42 százalék úgy látja, hogy az éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére a mindennapi életvitel módosítása, a hétköznapi szokások átalakítása a legjobb módszer. Leginkább a brazilok gondolkodnak így, a dél-amerikai országban a megkérdezettek 69 százaléka sorolta az első helyre ezt a megoldást.
A legkevésbé Oroszországban és Kínában gondolják az állampolgári tudatosság révén leküzdhetőnek a klímaváltozást - 22, illetve 28 százalék vélekedik így -, és ebben a két országban a legmagasabb azok aránya, akik az állami szabályozásban, a szabályok szigorításában és ösztönző eszközök bevezetésében látják a megoldást. Az orosz válaszadók 34, a kínaiak 35 százaléka értett egyet ezzel az állítással, míg valamennyi megkérdezett körében 27 százalék a megoldást felülről, az államtól várók aránya.
Pontosan ekkora, 27 százalékos annak a vélekedésnek a támogatottsága, amely szerint a klímaváltozást a technológia előrehaladásával, és a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági alkalmazásával lehet megfékezni.
A Synovate vizsgálatát a DW hétfőn kezdődött háromnapos konferenciáján mutatták be. A "The heat is on - Climate change and the media" című tanácskozáson 95 országból közel 1300 klímavédelmi szakember, társadalomkutató és újságíró vitatja meg az éghajlatváltozás és a sajtó kapcsolatának összefüggéseit.
A kutatással kapcsolatban Erik Bettermann, a DW vezetője hangsúlyozta: a sajtó hatalmas felelősségét mutatja, hogy a válaszadók többsége a televíziót és az internetet nevezte meg az éghajlatváltozásról szóló információk fő forrásaként. Bettermann szerint a sajtónak nem csupán tudósítania kell a napi eseményekről. A felvilágosítás, a tudatosság fokozása is feladat, a két jellemző szélsőség, a pánikkeltés és a hatások elbagatellizálása helyett ezért az alapos kutatómunkára, elemzésre és kiegyensúlyozottságra kell törekedni - mondta Erik Bettermann.
forrás: Zöldtech Magazin
