Jelentõsen felülmúlták a Philips várakozásait a zöld termékeinek eladásából származó bevételek 2009-ben: a teljes forgalom 31 százalékát tették ki. Ezzel az eredménnyel a tervezetthez képest 3 évvel korábban sikerült elérnie a vállalatnak az EcoVision4 programmal kitûzött célokat. 2010-ben egymilliárd eurós bevétellel számolnak a zöld innováció területén. A cég szakemberei 2015-re azt szeretnék elérni, hogy a fenntarthatóságot szolgáló EcoVision5 program 500 millió emberre terjedjen ki világszerte.
"Azzal, hogy az EcoVision4 által 2007-ben kitûzött célokat ilyen nagymértékben megelõztük bizonyítottuk azt, hogy a fenntarthatóság valóban lényeges hajtóeleme a Philips üzleti stratégiájának. Úgy ítéljük meg, ezen a területen nagyratörõ megoldásokra van szükség, amelyeket mi a jövõben is elérendõ célként határozunk meg a magunk számára", jelentette ki Rudy Provoost, a Philips Fenntarthatósági Tanácsának elnöke, a Philips Lighting üzletág vezérigazgatója.
A Royal Philips Electronics 2007-ben útnak indított EcoVision4 programja zöld termékek értékesítését, zöld innovatív befektetéseket és a mûködtetés energiahatékonyságának növelését öleli fel a vállalatnál. E téren további emelkedésre számít a Philips: a zöld termékek értékesítési aránya reményeik szerint 2015-re eléri az 50%-os szintet.
Rövidtávon, 2010-re a Philips egymilliárd eurós bevételt prognosztizál a zöld innovációs befektetéseivel és megfelelõnek látja a piaci körülményeket ahhoz is, hogy elérjék a vállaltnál az energiahatékony mûködtetés terén tervezett 25%-os növekedési szintet. Az EcoVision5 nevű program 2010-es elindításával egyidejûleg a Philips ismertette a 2015-re elérendõ fenntarthatósági célkitûzéseit is, amelyek teljesítésével a vállalat az ökológiai lábnyomot messze meghaladó mértékben ér majd el eredményeket, összhangban a cég egészségügyi és jóléti stratégiájával.
A cég vezetése elõirányozta azt is, hogy 2015-ig 50%-kal kell javítani a teljes termékkínálat energiahatékonyságát. E tekintetben elõrelépések várhatóak a világítás területén. A Philips rövid idõ alatt ipari normává vált innovációjával, a LED-technológiával ugyanis jelentõsen hozzá tud majd járulni az energiatakarékosabb világítási rendszerek globális elterjedéséhez. A vállalat például a világon elsõként vezette be a napenergiával mûködõ LED-reflektorvilágítást Dél-Afrikában, amelynek köszönhetõen az emberek jóval napnyugta után is problémamentesen világíthatnak az elektromos infrastruktúra használata nélkül.
Kína kutatásokat kezdett azt illetően, hogyan juthatna anyagi bevételhez, gazdasági és stratégiai előnyökhöz az Északi-sarki jégtakaró olvadása révén. Az éghajlat megváltozása hatással lehet a politikai és gazdasági erőviszonyokra is a következő évtizedben.
Kína fokozott figyelmet fordít az Északi-sarkon tapasztalható hőmérséklet-emelkedésnek. Ugyanis az arktikus területeken a geológiai vizsgálatok szerint hatalmas feltáratlan olajmezők találhatók a tenger mélyén. Ha bekövetkezik a klímamodellek által előre jelzett néhány fokos hőmérséklet-emelkedés, akkor ezek kitermelhetők lehetnek a közeli jövőben.
A lelőhelyek környéke a sarki jégtakaró fokozatos csökkenésével a nyári hónapokban hajózhatóvá válhat, hozzáférést engedve a kiaknázatlan nyersanyagokhoz. Ezzel párhuzamosan új hajózási útvonalak nyílhatnak meg, a megszokott közlekedési csomópontok (Szuezi-csatorna, Panama-csatorna) jelentőségét csökkentve.
A kínai vezetés ezekben a változásokban lehetőséget lát az ország kereskedelmi, gazdasági, politikai pozícióinak megerősítésére, ezért jóval több forrást biztosít a következő években az arktikus területek kutatására.
A hivatalosan álláspont szerint a kutatások a melegedő északi sarkon bekövetkező környezeti változások minél jobb megismerését célozzák. A térségben érdekelt államok, az USA, Oroszország, Kanada, és Norvégia, valamint Dánia szerint ez a megfogalmazás a valódi célok elrejtése, és rossz szemmel nézik a kínai törekvéseket. Az említett országok között a tisztázásra váró kérdéseket illetően a következő években heves politikai vita várható.
Kínának nincs birtoka az Északi-sarkon, ezért nincs kizárólagos joga sem a víz alatti kontinentális talapzatokban rejtőző ásványkincsek kiaknázására. Nem tagja az ún. Arktikus Tanácsnak sem, amely a térségben érdekelt országok politikai érdekszövetsége.
Az ázsiai ország tulajdonában van a legnagyobb nem atom-meghajtású jégtörő hajó, és a sarki területek kutatására fogható legnagyobb potenciális kutató kapacitás. Jóváhagyták egy új jégtörő hajó megépítését is, amelyet a tervek szerint 2013-ban bocsátanak vízre. Új kutatócsoportok felállításáról és a térségbe telepítéséről is döntöttek.
A meghirdetett 410 megawatt szélerőmű kapacitásra összesen 1117,75 megawattnyi pályázat érkezett 68 pályázótól a Magyar Energia Hivatalhoz. A pályázatokat hétfőn délelőtt kellett beadni, és azokat a hivatal elnöke által kinevezett öttatú bizottság bírálja el.
A pályázók között van például a Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft., az Iberdola Renovables Magyarország Kft. több projekttel. A pályázatokon van aki néhány kilowatt kapacitásra adott ajánlatot, de nagyobb projektek jellemzően az 50 megawatthoz közelítenek.
A 410 megawatt kapacitásból 280 megawattot az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. a területére együttesen hirdették meg, míg a fennmaradó 130 megawattot az ország többi részén - az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., az ELMŰ Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. együttes területén - lehet megépíteni. A Magyar Energia Hivatal korábbi tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 200 megawatt a megépített szélerőmű kapacitás abból a 330 megawattból, amire korábban engedélyt adott.
A közlekedés versenyképessége és biztonsága, valamint a klímavédelem kap különös figyelmet az Európai Unióban 2011 első felében, amikor Magyarország látja el a szervezet soros elnöki tisztét, közölte az MTI-vel a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Magyarország az elnökségi trió másik két tagjával, Spanyolországgal és Belgiummal szoros együttműködésben dolgozik majd.
Várhatóan a magyar elnökség idején hagyják jóvá az Európai Unió 2011 és 2020 közötti közlekedéspolitikai fehér könyvét. Ugyancsak ebben az időszakban várható annak a "vasúti csomagnak" a felülvizsgálata, amelynek célja a versenyképes vasúti piac megvalósítása. A 2011 első felére szóló programot folyamatosan állítják össze, egyeztetni kell Brüsszellel és a triópartnerekkel. A hazai minisztérium öt embert vehet fel az EU-elnökség előkészítésére és idejére.
Olcsóbb légiközlekedés
Soros elnökségünk idején felülvizsgálják majd a légi közlekedési balesetek kivizsgálására vonatkozó szabályokat. Prioritás élvez az "egységes európai égbolt II" csomag végrehajtása: több tagállam légiforgalmi irányításának összevonása olcsóbbá és biztonságosabbá tenné a légi közlekedést. Folytatni kell a légi közlekedési megállapodásokról szóló tárgyalásokat az Európai Unión kívüli országokkal", közölte a tárca az MTI-vel.
Az elnökség figyelemmel kísérné a belvízi hajózási program végrehajtását is. A belvízi szállítás hozzájárulhat a torlódások csökkentéséhez, az áruszállítás biztonságának javításához, a jobb energiahatékonysághoz és a környezetvédelemhez. A tengeri közlekedésben elsőbbséget élvez majd az Európai Tengeri Biztonsági Ügynökség hatáskörének bővítése és a tengeri kikötőkkel kapcsolatos szabályozás továbbfejlesztése. Fontos téma lesz a transzeurópai közlekedési hálózatokról szóló jogszabály átdolgozása is, és továbbra is napirenden tartják az európai rádiónavigációs rendszerekkel kapcsolatos szabályozás átalakítását.
Energia-akcióterv
A klímaváltozás elleni küzdelemben kulcsszerep jut majd az energiaágazatnak. Ezen belül az energiabiztonságot, a források és az útvonalak diverzifikálását kiemelten kell kezelni, véli a szaktárca. Ide tartozik az európai energia-akcióterv elfogadása a 2010 és 2014 közötti időszakra, valamint a transzeurópai energiahálózatokról szóló határozat felülvizsgálata.
Míg Budapest területén folyamatosan csökken a zöld területek aránya, Középső-Ferencvárosban ötszörösére nőtt a rekreációra, pihenésre alkalmas zöld területek mérete, derült ki a SEM IX Zrt. és a Ferencvárosi Önkormányzat közös sajtóbeszélgetésén.
Dr. Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években Budapesten zajló zöld fejlesztések fele a Középső-Ferencvárosban valósult meg. Jordán Péter, a SEM IX Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, az elmúlt időszakban Középső-Ferencvárosban összesen 122 293 négyzetméter zöld terület jött létre. A munkálatokat nagyban segítette, hogy a rehabilitáció alá eső lakások nagy része önkormányzati tulajdonban volt, egyes tömbök lebontását követően egybefüggő zöld területeket alakíthattak ki. Az egykori betonudvarok helyén kialakított belső kertek gondozása a lakók felelősségvállalását erősíti, azok fenntartásáról a közös képviselőkkel köt megállapodást az önkormányzat.
"Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is elsődleges szempont a zöld fejlesztések folytatása", hangsúlyozta Dr. Sersliné Kócsi Margit főépítész. A SEM IX és az önkormányzat együttműködésével sok és átgondolt munka eredményeként alakult ki a mai állapot. Igyekeztek minden korosztály számára megteremteni a kikapcsolódás lehetőségét. Míg a kisgyerekek számára a zárt, biztonságos belső udvarokban biztosítanak játszóeszközöket, a nagyobbak különböző zöldövezeti sportpályákon hódolhatnak hobbijuknak.
Dr. Juhász Árpád geológus szerint egy ennyire sűrűn beépített városrész példát mutat arra, hogy kis lépésekkel is mennyit lehet tenni környezetünk javításáért. A két parkoló autó között zöldellő fa is sokat lendíthet egy város arculatán, a nyilvánvaló ökológiai előnyökön túl.
A meghirdetett 410 megawatt szélerőmű kapacitásra összesen 1118 megawattnyi igény érkezett 68 pályázótól a Magyar Energia Hivatalhoz.
A pályázatokat 2010. március 1-jén délelőtt kellett beadni, és azokat a hivatal elnöke által kinevezett öttatú bizottság bírálja el.
Előfordult mindössze néhány néhány kilowatt kapacitásra beadott igény, de a nagyobb projektek jellemzően megközelítették az 50 megawattot.
A 410 megawatt kapacitásból 280 megawattot az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. területére együttesen hirdették meg, míg a fennmaradó 130 megawattot az ország többi részén (E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., az ELMŰ Hálózati Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. együttes területén) lehet megépíteni.
A Magyar Energia Hivatal korábbi tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 200 megawatt a megépített szélerőmű kapacitás abból a 330 megawattból, amire korábban engedélyt adott.
A 18 megawatt teljesítményű fatüzelésű blokk olcsóbban termel energiát a régi gázüzemű berendezéseknél. A működéséhez szükséges évi 15 ezer tonna fa alapanyagot pedig 20 kilométeres körzetből szerzik be, munkát adva a környező erdészeteknek.
Elkészült a Komlói Fűtőerőmű Zrt. új, biomassza tüzelésű blokkja, melyet Bajnai Gordon miniszterelnök adott át. Az 1,4 milliárd forintból, mintegy félmilliárd forint európai uniós támogatással épült 18 megawatt teljesítményű berendezés a távfűtés áfájának mérséklésével együtt a távfűtés fogyasztói árának 25 százalékos csökkentését tette lehetővé a város több mint 5 ezer lakástulajdonosa és 300 vállalkozás számára. Mindez azért jelentős, mert a komlói távfűtés eddig az egyik legdrágább volt Magyarországon: egy átlagos, 52 négyzetméteres lakás havi fűtési költsége télen elérte a 42 ezer forintot.
A Zobák-aknán üzemelő új erőművi blokk amellett, hogy olcsóbban termel energiát a régi gázüzemű berendezéseknél, csökkenti Komló környezetterhelését. A működéséhez szükséges évi 15 ezer tonna fa alapanyagot pedig 20 kilométeres körzetből szerzik be, munkát adva a környező erdészeteknek.
Bajnai Gordon miniszterelnök az átadási ünnepségen hangsúlyozta, hogy Komló bizonyítja: nemcsak a bányászati hagyományok ápolásában jeleskedik, hanem képes a jövőbe is tekinteni. Kitért arra is, hogy a komlói az ország egyik legsikeresebb kistérsége az európai uniós pályázatok tekintetében. A város és a környező települések tudatos összefogással újítják meg magukat, az elmúlt három évben 6 milliárd forint támogatást nyertek.
Egy nem publikusnak szánt jelentés került napvilágra a német sajtóban, amiben részletesen elemezték a kínai és a német napelemgyártók költségszintjeit, és ez alapján meglehetősen borús jövőképet jósolnak a német gyártók hosszú távú túlélési esélyeiről.
Egy német bank (a Landesbank Baden-Wurttemberg) elemzésében a kristályos modulok teljes gyártási láncát vizsgálta, a szilíciumtól a cellákon át a kész napelemekig. E szerint a kínai gyártók teljes árelőnye 44% - azaz majd’ féláron tudnak napelemet előállítani, mint német versenytársaik.
Az elemzés valóban érdekes része, hogy ez az árelőny nem a munkaerő árának eltéréséből fakad: a komolyabb kínai gyártók ma már ugyanúgy teljesen automatizált gyártósorokkal dolgoznak, mint a németek, így a munkaerő költsége csak egy kis része a végterméknek.
Egyszerű tény, hogy a szél olcsóbb, mint az olaj, és jóval környezetbarátabb energiaforrás az tengeri hajózás során is. Mostanáig a hajózási vállalatok mégsem használták ki a benne rejlő lehetőségeket. Szélviszonyoktól függően egy teherhajó éves üzemanyag-költsége 10-35%-kal csökkenthető.
A rendszer megalkotói lényegében a sportból merítik az ötletet. A kite-szörf vitorlájához hasonlító, paplanernyő jellegű felület hivatott a légmozgásban rejlő energia közvetlen hasznosítására. A hajó orrához rögzített, vontató sárkányvitorlára épülő hajtóműrendszer váltotta fel a régmúlt idők árbocra szerelt vitorláit.
Az eszköz nemcsak újonnan épített hajók esetében használható, hanem már meglévő modellekre is felszerelhető. Csak kiegészítő erőforrásként használható, a szokványos dízelüzemű motor kisegítésére.
Az elektronikai hulladék aránya évente 3-5%-kal nő Európában, az ebből kinyerhető nemesfémek újrahasznosítása viszont messze elmarad a kívánalmaktól. A reciklált nemesfémből készült idei olimpiai érmek üdítő példát jelentenek. Az olimpia történetében először fordul elő, hogy a medálok részben hulladékból származó aranyból, ezüstből és rézből készülnek. Az olimpiai érmeket készítő Teck nevű kanadai vállalat más forrásból származó fémek mellett elektronikai hulladékból származó anyagokat is használt az érmek előállításához.
Az e-hulladékok újrahasznosítása azért fontos, mert csökkenti a keresletet az olyan ritka fémek iránt, mint az arany és a réz. Továbbá a fémbányászat okozta széleskörű társadalmi és környezeti kockázatot is mérsékli - írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Drágák az elektromos autók és az akkumulátor-utántöltő felszerelések, Washington mégis dollár százmilliókra rúgó kölcsönöket nyújt e gépjárművek előállítóinak. A karácsonyi vásárlási szezonban erőre kaphat az új típusú kocsik térhódítása: az év végén dobják ugyanis piacra a Nissan Leaf és a Chevrolet Volt új szériáját. Az Egyesült Államokban megkezdődtek az előkészületek az autók megnövekedett energiaigényeinek kielégítésére.
A hi-tech iparág fellegvárában, az észak-kaliforniai Szilikon völgyben a vállalatok egymás után rendelik a töltő-állomásokat, arra számítva, hogy alkalmazottaik elsők között lesznek, akik elektromos autóval furikáznak a munkahelyükre, amikor decemberben megérkeznek az autókereskedőkhöz az első tömegszériában gyártott elektromos járművek.
A Pacific Gas and Electric székhelyén közműipari szakértők „hőtérképeket" vázolnak fel, amelyek azt mutatják, mely körzetekben várható az elektromos kocsik gyors elterjedése, s ezzel együtt az energiaigény megnövekedése, számolt be az új fejleményekről a New York Times.
A szórványos kocsi-feltöltés is könnyen okozhat áramkimaradást és éjjel elsötétítheti a környéket! Egyetlen autó feltöltése ugyanis háromszor annyi energiát fogyaszt, mint egy átlagos San Francisco-i otthon. Az áramszolgáltatók azt tanácsolják az autótulajdonosoknak, hogy esténként töltsék fel gépkocsijukat.
Ugyancsak Észak-Kaliforniában találhatók a Coulomb Technologies és a Better Place nevű cégek, amelyek kifejezetten azon munkálkodnak, hogy egyenletes legyen az áramellátás, és az elektromos autók feltöltései ne okozzanak fennakadásokat. Az autógyártók számára már nyilvánvaló, hogy az elektromos járművek Amerikában is csak néhány helyen fognak nagy(obb) számban elfogyni: tippjeik között San Francisco, Portland és San Diego szerepel, ahol a zöld tudatosság és a tecnhológiai újdonságokra való nyitottság (a fizetőképes kereslet) találkozik.
Az öt üléses Nissan Leaf 100 mérföldet (160 kilométert) lesz képes menni egy feltöltéssel. A gépkocsi árát középosztálybeli családok pénztárcájához szabták. A General Motors szintén decemberben debütáló Chevrolet Voltja 40 mérföldet tesz majd meg, mielőtt akkumulátora lemerül és benzintankja bekapcsol.
Kalifornia nagy felvevőpiacnak ígérkezik
Carlos Ghosn, a Nissan elnöke szerint az elektromos autók 2020-ra a járműpark 10 százalékát fogják adni. A figyelem eddig az elektromos autók dizájnjára, árára és kapacitására helyeződött, míg azzal sokan nem számoltak, hogy ha nincs megoldva az akkumulátor-feltöltés, az egész trendnek búcsút lehet mondani.
Azt már tudni, hogy a Japánban gyártott Nissan Leafből több ezer darabot Kalifornia, Arizona, Washington, Oregon és Tennesse államok nagyvárosaiba fognak szállítani a bemutatótermekbe.
A Szilikon-völgyben dolgoznak és élnek a legfejlettebb "technológia-adaptálók", akik minden újdonságra könnyen rákattannak. A zöld érzékenységről is ismert egyetemvárosban, Berkeleyben minden ötödik újonnan eladott gépkocsi Prius márkájú hibridautó.
A kaliforniai közmű-bizottság elnöke, Michael R. Peevey tavaly elektromos Mini Coopert lízingelt: hat hetébe telt, mire a szerelők többszöri látogatás és felmérés után be tudtak szerelni egy töltőállomást az otthonába.
Autó-feltöltés: új garázs- és épületszabványok
Az USA nyugati partján lévő államok kormányzatai és a helyi önkormányzatok már dolgoznak azon, hogy az áramtarifák módosítása és új adókedvezmények bevezetése megkönnyítsék az elektromos autók terjedését. A közmű-bizottság San Franciscóban autógyártókat, közmű-társaságokat és feltöltő állomásokat felállító cégeket hozott össze, hogy rohamtempóban kidolgozza az új szabályozásokat. Első intézkedéseik között máris bevezették a garázs- és épületszabványok körébe az elektromos autó-feltöltők beszerelésének feltételét. A San Francisco-i városházával szemben már feltöltők sora várja az új járműveket.
Az áramkimaradásokat megakadályozandó, a P.G.& E tanácsadó cég már monitorozza, hogy Észak-Kaliforniában hol hány darab elektromos autót adtak el előre. A cég 200 új kocsi feltöltését fogja megszervezni az év végére. Egyes közlekedésügyi szakértők szkeptikusak maradtak a kérdésben, szerintük az elektromos autók azért nem fognak tömeges méretekben elterjedni az USA-ban, mert az akkumulátorok és az utántöltők otthoni beszerelése igencsak költséges mulatság.
Állami támogatás nélkül "az elektromos járművek jó ideig nem fogják elárasztani az autóipart és nem tudnak nagy piaci részesedést szerezni", vélekedik Dan Sperling a University of California közlekedési intézetének vezetője. A problémát felismerve a brit kormány például épp a napokban jelentette be, hogy támogatást nyújt az elektromos autók vásárlásához: a vételár 15 százalékát állja az állam.
Washington hitelezi a töltőállomásokat
Washington eddig az elektromos járművek gyártásába fektetett súlyos pénzeket a Fordnak, a Nissannak és a Tesla Motorsnak juttatott milliárdos(!) nagyságrendű hitelek formájában. A gazdaságélénkítő csomag keretében közel 200 millió dollárt fektettek 13 000(!) töltőállomás felállításába Oregon, Washington, Kalifornia, Arizona és Tennesse államban, amelynek célja nyilvánvalóan a Nissan Leaf piaci sikerét szolgálja.
A New York Times írása ugyan megemlíti, hogy a Google alkalmazottai, akik Tesla Roadsterrel és Prius hibrid-autókkal járnak dolgozni, napenergiával működő száz darab töltő-állomásra csatlakoztathatják járműveiket a munkaidőben, arról azonban szó sem esik, hogy Kalifornia teljes területén vajon mekkora hányadban fedezik majd megújuló energiaforrásokból (főként napenergiából) az elektromos autók energiaszükségletét? A többi említett államról nem is beszélve.
Budapest szennyvize nem terheli többé a Dunát, mostantól már Budáról is az új tisztítóműbe kerül a szennyvíz a tavaly megépített budai Duna-parti főgyűjtőcsatornán keresztül. Ezzel összekapcsolódott az uniós támogatással megépített új fővárosi szennyvíztisztító rendszer minden létesítménye. Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkára a telep február 22-ei bejárását követően ismertette a mintegy 116 milliárd forintos beruházás eredményeit.
Kóthay László kiemelte, hogy országszerte folyamatosan javul a csatornázottság: az elmúlt 8 évben 56 százalékról 70 százalékra nőtt, mintegy 700 ezer lakást kötöttek rá a szennyvízcsatorna-hálózatra. 2002 óta közel 10 ezer kilométer új főgyűjtőcsatorna épült. Az uniós irányelvnek megfelelő Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -Tisztítási Megvalósítási Program szerint hazánkban 2015-ig a hálózattal összegyűjtött szennyvizek legalább biológiai tisztítás után kerülnek a befogadóba, a csatornaellátottság pedig országos szinten a jelenlegi 71,3 százalékról 90 százalékra fog nőni.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep tavaly november óta fogadja és kezeli a főváros pesti oldalán keletkező szennyvízmennyiség java részét. Mostantól már Budáról is az új tisztítóműbe kerül a szennyvíz a tavaly megépített budai Duna-parti főgyűjtőcsatornán keresztül. Mostantól tehát nem terheli a Dunát a fővárosban keletkező szennyvíz eddig tisztítatlan része, hanem a megfelelő helyre, a központi szennyvíztisztítóba jut. A telep egyéves próbaüzemi működése 2009. augusztus elején kezdődött, mára félidejéhez érkezett. 2009 augusztusa óta a főváros pesti oldalának középső kerületeiben keletkező teljes szennyvízmennyiséget a Csepel-szigetre, a központi szennyvíztisztítóba pumpálják a ferencvárosi szivattyútelep berendezései a Duna medre alatt kiépített csővezetékeken keresztül. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep egyéves próbaüzemi működése mára félidejéhez érkezett.
A dél-budai kerületek szennyvizét tavaly év vége óta továbbítja a tisztítótelepre a kelenföldi átemelő telep. Az ettől északra eső, a Duna-part közelében lévő mellékcsatornákat 2010. január végére kötötték rá a rakpart mentén tavaly megépített főgyűjtőcsatornára. Február közepén az egyik legnagyobb, Hűvösvölgytől a Dunáig vezető, szennyvízzel terhelt természetes vízfolyás, az Ördög árok vizét is rávezették a főgyűjtőre. Ezzel megszűnt a város legnagyobb, az Erzsébet híd budai hídfője mellett található csatorna-bevezetése.
Mindez hatalmas előrelépést jelent a folyó szennyezésének csökkentésében, hiszen a Budapesten keletkező szennyvízmennyiség mintegy fele eddig biológiai tisztítás nélkül, közvetlenül a Dunába folyt. Ez a környezetterhelő állapot most megszűnik. Az ÉlőDuna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszerűsíti a főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját, nagymértékű kapacitásbővítést eredményez, és amelynek köszönhetően néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél. A teljes beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.
A Nestlé és a Danone-csoporthoz tartozó Milupa GMO-összetevőket tartalmazó tejtermékei ellen tiltakoztak a hét végén Greenpeace-aktivisták Németország mintegy 39 városában.
A Greenpeace közleménye szerint mintegy 100 német szupermarketben és drogériában felirattal láttak el gyermektápszereket: “Vigyázat! Környezeti veszély - ennek a terméknek az előállítása során a tehenek genetikailag módosított takarmányt kaptak”. A Greenpeace felszólította a Nestlét és a Milupát, hogy hagyjon fel a GMO-termékek előállításával. A két vállalat tájékoztatása szerint nem tervezik a változtatást, mivel a GMO-növények alkalmazása a tehenek takarmányozásában szokványosnak tekinthető.
Ugyanakkor a nemzetközi környezetvédelmi szervezet géntechnológiai szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy jelölés hiányosságai miatt a vásárlók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy GMO-terméket vásárolnak. A szakértő utalt arra, hogy a GMO-takarmányok termesztése veszélyezteti a biológiai sokféleséget, növekszik a növényvédő szerek használata. A GMO-összetevőket tartalmazó tejkészítmények vásárlásával a vevők a kockázatos géntechnológia elterjedéséhez járulnak hozzá - jelentette ki a szakember. A Greenpeace a héten csütörtökön adott ki egy tájékoztató füzetet, amelyben áttekintést ad az iskolatejekben és a bébi tápszerekben használt GMO-összetevőkről. Németországban a bébitápszerek piacának 65 százalékát a Nestlé és a Milupa tartja kézben.
Tudta Ön, hogy a vizes filcek általában ártalmatlanok? Van viszont egy másik fajtája az alkoholos. Ezek problémákat okozhatnak.
Oldószereket és tartósítószereket (pl. formaldehid) tartalmazhatnak, melyek használat közben vagy elégetve egészségkárosító hatásúak és a levegőt is szennyezik. Kukába kidobva ezek az anyagok kioldódnak, talaj illetve vízszennyezést előidézve. Veszélyes hulladéknak számít, külső borítása műanyag hulladékként külön gyűjthető.
A szövegkiemelő a filctollak olyan típusa, mellyel kijelölhető az adott szöveg egy része, anélkül, hogy az alatta lévő írás olvashatatlanná válna. A tinta áttetsző és fluoreszkáló, többféle színben (sárga, kék, zöld, rózsaszín, narancssárga, lila) kapható. Az első szövegkiemelő tollakat Hi-Liter néven a The Avery Dennison Company kezdte gyártani az 1990-es évek elején. Hasonló hatású szövegkiemelés pl. a Microsoft Word szövegszerkesztőben is működik, a szöveg hátterét élénk színűre színezve. Egyes böngészők is képesek a szövegkiemelő filctollak mintájára a kiemelni kívánt szavakat, szövegrészeket színekkel kijelölni.
Készül az Európai Duna-térségi Stratégia, melyet várhatóan a 2011-es magyar elnökség alatt fog elfogadni az EU. A stratégiát idén év végéig készíti el az Európai Bizottság. A 13 résztvevő országnak a hazai zöld tárca Bécsben terjesztette elő ajánlásait.
Február 15-én Bécsben magyar kezdeményezésre a Duna-térségi Stratégia 13 országának kormányzati képviselői, valamint szakértők és nemzetközi szervezetek vezetői találkoztak azzal a céllal, hogy megvitassák, a készülő stratégiának milyen környezeti kritériumokat kell figyelembe vennie.
A találkozón résztvevők kifejezték szándékukat, hogy a jövőben együttműködve segítik elő az Európai Duna-térségi Stratégia kidolgozását és közös projektek megfogalmazását. A találkozón elhangzottakról készült elnöki összefoglalót megküldik Duna-térségi Stratégia megalkotásában érintett fórumoknak.
"A Duna mindannyiunk folyója, ezért a felelősséget is közösen kell viselnünk érte", mondta a találkozón Mitja Bricelj, az Európai Bizottság Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságának (ICPDR) elnöke. „Ez a találkozó azért jött létre, hogy biztosítsuk a Duna-medence erőforrásainak környezetvédelmi szempontból fenntartható kezelését."
A célok
A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv főbb célkitűzései között szerepel a települési és mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentése, a folyó mesterséges, emberi beavatkozása miatt felmerülő negatív hatások kiküszöbölése, a foszfátmentes mosószerek bevezetése, valamint a vizes élőhelyek és a folyó kapcsolatának helyreállítása. A terv tartalmazza az Európai Unió Víz Keretirányelvének kulcsfontosságú követelményeit is.
Elfogadásra került a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó 17 rész-vízgyűjtő árvízvédelmi cselekvési terve is. A rész-vízgyűjtőkre vonatkozó tervek, melyek kidolgozására az ICPDR Árvízvédelmi Cselekvési Programjának keretében került sor, több száz konkrét intézkedést fogalmaznak meg, köztük a vizes élőhelyek, vízvisszatartó területek helyreállítását, a gátak megerősítését és felújítását, és az árvízi riasztó- és előrejelző rendszerek fejlesztését. A Duna-menti országok ezeket az intézkedéseket az árvizek, mint például a 2002., 2005. és 2006. évi árvizek okozta károk mérséklése céljából hajtják végre.
A magyar ajánlások
A találkozót vezető Dr. Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár a következő ajánlásokban foglalta össze a Duna Stratégia kidolgozásághoz szükséges megállapításokat:
A stratégia átfogó célja a fenntartható fejlődés kell, hogy legyen, hozzájárulva a lakosság életminőségének javulásához.
A stratégia, illetve az annak keretében tervezett intézkedések az egyes témaköröktől függően rugalmas területi lehatárolásúak (pl. a Duna vízgyűjtőjének egésze, vagy annak egyes részei, így pl. a Száva, vagy a Tisza medencéjének vidéke).
A stratégia viszonya és kapcsolata más EU és regionális stratégiákkal külön figyelmet érdemel: együttműködésre, koherenciára, a meglévő kezdeményezések integrációjára van szükség.
Kiemelt szerepet kell kapnia a határokon átnyúló és szektorokon átívelő együttműködésnek.
A környezet integráltan kell, hogy megjelenjen a döntéshozatalok során.
A természeti örökség megőrzése része kell, hogy legyen a régió hosszú távú fenntartható fejlődésének.
A természeti erőforrásokkal fenntartható módon kell gazdálkodni.
A régió országai eltérő gazdasági lehetőségeinek szem előtt tartásával kell a stratégiának elősegítenie a kapcsolódó programok végrehajtását.
Különös figyelmet kell fordítani környezetbiztonságunk javítására (pl. az éghajlatváltozás várható kedvezőtlen hatásainak csökkentése, alkalmazkodás, árvízveszély csökkentése, vízvisszatartás).
A fenntarthatósági elvek figyelembevételével kell kialakítani és ésszerűsíteni a mobilitás kereteit.
A stratégiában foglaltak várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait stratégiai környezeti vizsgálat keretében szükséges értékelni, és a döntéseket ennek figyelembe vételével meghozni.
A kutatás, fejlesztés és oktatás területein támogatni kell minden együttműködést, hiszen ezeken a területeken tud a közös identitás és együttműködés érdemben kialakulni. Ezek hatásos eszközökkel segítik elő a tapasztalat- és tudáscserét a Dunával kapcsolatos témákban.
Együttműködésre, a közvélemény tájékoztatására és bevonására, széles körű egyeztetési folyamatra van szükség a stratégia eredményes megvalósítása és a térség fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében.
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter levélben azonnali hivatalos tájékoztatást kért romániai miniszterkollégájától a nagybányai aranykitermelés tervezett újraindításáról és a fejlesztés engedélyezési eljárásáról.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010. február 17-én a sajtóból értesült arról, hogy a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezést okozó gyár helyszínén egy vállalat környezetvédelmi engedély kibocsátását kéri a román hatóságoktól.
Szabó Imre miniszter a határon átnyúló környezeti hatásokról szóló Espooi Egyezménnyel összhangban kérte, hogy a román fél haladéktalanul tájékoztassa hazánkat, ha a beruházó a román hatóságokhoz benyújtja kérelmét a fejlesztés engedélyezésére.
"A magyar zöldtárca folyamatosan figyelemmel kíséri majd az eljárást, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a határ közelébe ne települhessen Magyarország területét környezetvédelmi szempontból veszélyeztető beruházás", hangsúlyozta a miniszter.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordít minden olyan környező országbeli beruházásra, amely Magyarország területét hátrányosan érintheti. Hazánk ezért -Verespatakhoz hasonlóan- a romániai felső-csertési beruházás esetében is bekapcsolódott a bánya létesítéséhez szükséges környezeti vizsgálatba, illetve jelezte a román társhatóságnak, hogy az Espooi Egyezmény keretében részt kíván venni a tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárásában is.
Az idén a cégek kategóriájában az Alcufer Kft., a magánszemély kategóriában pedig Galli Miklós nyerte el a Környezet Védelméért Díjat. A díjakat Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át szombaton este Budapesten, a X. Környezetvédelmi Bálon - közölte a környezetvédelmi tárca sajtóirodája az MTI-vel.
A díjat 2000-ben alapította a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége azzal a céllal, hogy erkölcsi támogatást biztosítson a kiemelkedő környezetvédelmi-ipari és szolgáltatási tevékenységet folytató környezetvédelmi vállalkozásoknak és kimagasló környezetvédelmi munkásságot felmutató személyeknek. A felhívásra beérkezett pályázatokat a szövetség elnöksége bírálta el.
A közlemény szerint az Alcufer cégcsoport által kezelt hulladékok mennyisége 2009-ben meghaladta a 700 ezer tonnát, amelynek jelentős részét a fém, illetve a fémtartalmú kiselejtezett eszközök, berendezések, járművek, elektromos és elektronikai hulladékok tették ki.
A cég a megváltozott hulladék-összetétel, valamint a feldolgozandó anyagmennyiség folyamatos növekedése miatt telepíttetett egy 2,2 milliárd forint összértékű, modern hulladék-feldolgozó berendezést (shredder), amely évi 120 ezer tonna gépjárműroncs, nagyméretű elektromos és elektronikai termék szakszerű feldolgozására, anyagainak megfelelő szétválasztására alkalmas. A beruházással 50 új munkahely létesült, és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózatot is figyelembe véve további 150 főnek biztosít munkát. Galli Miklós a Duparec Kft. alapítója, a hazai hulladékhasznosítás egyik kiemelkedő alakja, a MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja. Nemzetközi kapcsolataival a környezetvédelmi ipar magyarországi megteremtéséhez és fejlesztéséhez is aktívan hozzájárult, európai szintű elismertséget szerzett.
A magyar gazdasági szféra legfontosabb érdekképviseleti szervezetei szerint súlyosan veszélyezteti a magyar ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, mely a széndioxid-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő.
Súlyosan veszélyezteti a magyar ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, mely a széndioxid-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő - ezt a véleményt fogalmazta meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös állásfoglalásában,
A magyar gazdasági szféra legfontosabb érdekképviseleti szervezetei szerint a belföldi úgynevezett ETS, azaz a üvegházhatású gázokat kibocsátó szektorban - idetartozik a villamosenergia-termelés, ásványolaj feldolgozás, cementgyártás, vasgyártás - a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák, ezért Magyarország uniós szinten már most is átlagon felül teljesít az éghajlat védelme terén.
Így a törvényjavaslat által előírt, előzetes becslések alapján az 1990-es bázisévre vonatkozó 80 százalékos emisszió-csökkentési cél teljesítése a már említett iparágba tartozó vállalatok széndioxid-kibocsátásának szinte teljes leállítását jelentené 2050-ig. Ez praktikusan az ETS szektorba tartozó iparágak megszűnésével lenne egyenlő.
Ezért az állásfoglalást aláíró szervezetek az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat ügyében közös nyilatkozatot juttattak el a parlamenti döntéshozókhoz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági összefüggések és következmények ismeretében felelős, megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben.
A közös nyilatkozat főbb megállapításai a következők: a várható villamosenergia-igények nukleáris és megújuló alapú erőművekkel legfeljebb részben elégíthetőek ki. A többi iparág energiaigényének helyettesíthetősége pedig irreális célkitűzés.
A magyarországi kibocsátás-csökkentési célok megvalósítása nem jelent globális kibocsátás-csökkentést, mert az energiatermelésből kieső, de szükséges energiát a piac máshonnan, a környező országokból fogja megszerezni, megvásárolni.
Az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására rendelkezésre álló belföldi források korlátozottak. A kibocsátás-csökkentési határértékek hatástanulmányok nélküli meghatározása a magyar ipar és gazdaság érdekeit sérti, mivel a versenysemlegességet rontja, és a határon kívüli területekre tereli a gazdasági tevékenységet, veszélyezteti a munkaképes-korú lakosság foglalkoztatását is.
Emellett a törvényjavaslat nem felel meg a jogszabályok tartalmi követelményeinek sem. Megszövegezése további pontosítást és finomítást igényel, mivel a jelenlegi formában inkább kívánalmakat megfogalmazó parlamenti határozatnak tekinthető, mintsem kidolgozott törvényjavaslatnak - fogalmaznak a közleményben.
Évente kb. 1,5 millió ember használja a komphajókat, melyekkel el lehet jutni az Alcatrazba. Ez óriási szám, és emellett nem árt az elhasznált üzemanyag mennyiségére sem gondolni.
A szél és a nap az, melyet hamarosan felhasználnak azok a hibrid komphajók, melyek a turistákat szállítják a legendás egykori börtönszigetre. A Nemzeti Park Szolgálat összeállt a Hornblower Cruises-zal, és egy tíz éves, több millió dolláros szerződés keretein belül alkotják meg ezeket a zöld kompokat.
A nap-és szélenergia használata nulla kibocsátáshoz vezet végig a rakparton. A számítások szerint a kompok lényegesen jobb eredményeket produkálnak majd, ugyanis fele annyira szennyezik a levegőt, mint az előző hajók. Az első ilyen komp már megépült, a másodikat pedig 2-3 éven belül készítik el.
A hajók nagy léptekkel haladnak a környezettudatosság felé vezető úton. A Canal Boats, Inc. elindított egy biodízel/elektromos hibrid kompot, melyet Clay Shaw-nak nevezett el. Ezeket a kompokat egy 100 kilowattos John Deere biodízel Genset 6068 TFM működteti, mely 80:20 arányban dízel üzemanyagot és növényi olajat használ.
Mire tudják használni a PET palackok kupakját? Természetesen újrahasznosítják hisz kitűnő minőségű tiszta másodnyersanyag, de mindezek mellett új esélyt kaphat az akinek erre nagyon szüksége van.
Laura felépülésében segíthet, ha gyűjtik a műanyag kupakokat. A kupakok gyűjtésére jelentkezni lehet egyénileg és szervezett formában is, az info@nonprofitpalyazat.hu címen de akár itt a Szelektív.HU portál információs irodájában is: attila@szelektiv.hu
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös állásfoglalásban ítélték irreálisnak a Klímavédelmi Kerettörvény tervezetét. Szerintük a javaslat súlyosan veszélyezteti a hazai ipar teljesítő- és versenyképességét.
"Irreális és átgondolatlan célkitűzéseket fogalmaz meg az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat", amely "a hazai nemzetgazdaságot veszélyeztető" tervezet, szól a három nagy ipari tömörülés verdiktje. "Súlyosan veszélyezteti a hazai ipar teljesítőképességét és versenyképességét", mert a "CO2-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő."
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös állásfoglalásban tiltakozott. Céljuk a törvényhozók figyelmébe ajánlani a T/11716 számú jogszabálytervezettel kapcsolatos ellenérveket és meggyőzni a parlamenti képviselőket arról: ne fogadják el a Kerettörvényt.
Emisszió: Eleve tisztábbak vagyunk az uniós átlagnál?
"A hazai ETS szektorban (ide tartozik a villamosenergia-termelés, ásványolaj feldolgozás, cementgyártás, vasgyártás, stb.) a legkorszerűbb iparági technológiák alkalmazásának köszönhetően Magyarország uniós szinten már most is átlagon felül teljesít az éghajlat védelme terén", védik magukat országunk nehéziparának szereplői.
"Hazánk az egy főre jutó CO2-kibocsátást tekintve és a kibocsátás által érintett termékek egy főre jutó fajlagos fogyasztásában is elmarad az EU átlagtól. Az ipar jelenlegi teljesítményének fenntartása mellett a CO2-kibocsátás további csökkentése az iparági adottságok miatt nem lehetséges, és az energiaigényes iparágak más energiaforrásra való áttérése ugyancsak nehezen képzelhető el a megadott határidőig."
"A megfogalmazás alatt álló megújuló energiatörvény 13 százalékos megújuló alapon megtermelt teljes energiafogyasztásos részarányt irányoz elő 2020-ig. Éppen ezért a további erőteljes csökkentés a gazdaság teljesítőképességének és versenyképességének veszélyeztetése nélkül már nem lehetséges, így nem vállalható a törvényjavaslatban kitűzött cél maradéktalan teljesítése. A törvénytervezet számszerű célkitűzéseivel kapcsolatban nem készült, illetve nem került nyilvánosságra olyan hatástanulmány, amely azok szakmai megalapozására alkalmas volna."
Füstölögnek a dühtől: 2050-re "csaknem" teljesen le kellene állniuk a kibocsátással
"A törvényjavaslat által előírt, előzetes becslések alapján az 1990-es bázisévre vonatkozó 80 százalékos emisszió csökkentési cél teljesítése az említett iparágba tartozó vállalatok CO2-kibocsátásának csaknem totális leállítását jelenti 2050-ig, ami praktikusan egyet jelent az ETS szektorba tartozó iparágak megszűnésével." A három érdekképviseleti szervezet az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat ügyében közös nyilatkozatot juttatott el a parlamenti döntéshozókhoz "annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági összefüggések és következmények ismeretében felelős, megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben."
Ugyanakkor figyelemreméltó érvelésükben, hogy sajtközleményükben nem érzékeltetik és részletezik (százalékos vagy bármilyen) számadattal, hogy a CO2-kibocsátás "csaknem"(!) teljes leállása alatt pontosan mit is értenek...
Nagy volt az érdeklődés, így a zöldtárca amellett, hogy meghosszabbította az izzócsere programjának végső beadási határidejét, a jogosultak körét is kibővítette.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint február 26-ig már a mozgáskorlátozottakat segítő közhasznú alapítványok is pályázhatnak az izzókért akár saját intézményeik, akár a hatókörükbe tartozó mozgáskorlátozott háztartások számára.
Az Izzócsere Program keretében a zöldtárca európai uniós forrásból pályázat útján 230 millió forint értékben oszt ki energiatakarékos fénycsöveket nagycsaládosokat, időseket és óvodákat segítő szervezeteknek. A tornateremnyi energiatakarékos fénycsővel a támogatottak évente összesen 780 millió forintot takaríthatnak meg rezsijükből.
Ezzel a minisztérium számításai szerint a légkört 23 900 tonnával kevesebb széndioxid szennyezi, 6000 hektárnyi erdő menekül meg, és az erőműveknek 3,14 megawattal kevesebb áramot kell előállítaniuk.
Az Inest Nonprofit Kft. díjmentes (cégek, irodák, irodaházak, intézmények részére történő) irodai szelektív papírgyűjtő szolgáltatása keretében iratok biztonságos megsemmisítését is vállalja hivatalos igazolás kiállításával. A cég fontos megkülönböztető előnyének tartja, hogy csatlakozó partnereinek irodai papírgyűjtőket ad, valamint magas minőségű hasznosítást biztosít.
Új szolgáltatástípusuk az „iratok selejtezését”, irodai költözés vagy csak rendrakás során keletkezett iratok díjmentes elszállítását, megsemmisítését foglalja magában. Sikeres működésüket bizonyítja. hogy az INEST 2008 ősze tartó aktivitása során már 420 tonna papírt gyűjtött össze, ez 714 tonna faanyag (hiszen a termékek gyártásához cellulóz szükséges) kiváltását jelenti, azaz a cég 2520 szál 20 méteres fát mentett meg már eddigi munkája során. Ezt a számot a cég 2010-ben a folyamatosan csatlakozó partnerek által megduplázni kívánja.
A dunakeszi tőzegláp megmentéséért küzdő civil szervezetek véleménye Szabó Imre környezetvédelmi miniszternek a Dunakeszi láppal kapcsolatban 2009. február 11-én 12-én és 15-én tett nyilatkozatairól. Íme.
A múlt héten megszakadt a hosszú csönd. A Dunakeszi láppal kapcsolatos médiabotrány kirobbanása után több mint három hónappal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) vezetője, Szabó Imre miniszter úr a nyilvánosság elé lépett a hatáskörébe tartozó ügy kapcsán.
Szerdán, 2010. február 10-én a KVVM sajtóközleményt adott ki „Minisztériumi felülvizsgálat a dunakeszi tőzegláp ügyében” címen. A minisztériumi sajtóközlemény megjelenését fontos mérföldkőnek tartjuk a Dunakeszi láp fennmaradásáért folytatott küzdelmünkben, amely azt a reményt kelti, hogy végre szakmai alapon, a természetvédelem érdekeit szem előtt tartva fogják áttekinteni a dunakeszi tőzegláp értékeit, és a sorsát befolyásoló hatósági ügymenetet. Miként minden felülvizsgálatnál, ebben az esetben is értelemszerűnek tartjuk, hogy az esetleges visszásságok felelőseinek megnevezését és felelősségre vonását is magában foglalja az eljárás.
Várakozásainkhoz képest némi csalódást jelentett Szabó Imre miniszter úr nyilatkozatai, amelyek az MTV1 február 11-i „Az Este” és a február 12-i „Ma Reggel”, majd az MR1 Kossuth Rádió február 15-i “180 Perc” című műsorában hangzottak el.
Három és fél hektáros napelem-erőmű épülhet Hevesen, ha sikerre vezetnek a befektető céggel jelenleg is zajló tárgyalások.
Csáki Zsigmond, a település polgármestere az nem kívánt nyilatkozni a Heol.hu értesülésével kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy a beruházás előkészítéséről még folynak a tárgyalások.
A weboldal értesülése szerint a tervezett másfél megawatt csúcsteljesítményű erőmű éves várható energiatermelése 1.900 megawattóra lenne. A fejlesztés 1,9 milliárd forintba kerülne, amelynek a felét pályázati forrásból fedeznék a beruházók.
A honlap szerint az erőművet úgy tervezték, hogy teljes mértékben önszabályozó, automatikus működtetésű legyen, üzemeltetése távfelügyelettel, őrzéssel és minimális karbantartási tevékenységgel megoldható. A Hevesen előállított villamos áramot teljes egészében értékesíteni kívánják.
A napelemek felszerelését még az idén szeretnék megkezdeni, a rendszer kiépítése pedig fél évet venne igénybe. A húsz sorból, soronként tizennyolc panelből álló napelem-erőmű az elkészülte után évente 1.600 tonna szén-dioxid-kibocsátást válthatna ki. A teljes beruházás a jelenlegi átvételi árral számolva 22 év alatt térülne meg - közli a honlap.
