Április 24-e a Föld Napja - takarítsuk ki erdeinket, rétjeinket, folyó- és tópartjainkat, legyen ez a hónap Földünk ünnepe.
A cserkészek majd két évtizede kezdték el a takarítást. Azóta sokan csatlakoztak hozzájuk. Tegyük ezt ebben az évben is. A csobánkaiak már március 20-án - takarítottak, fát ültettek A vadászok - április 10-én - vadászterületükön igyekeznek rendet teremteni, míg mások, mint pl. a horgászok - április 17-én - a “pecás” helyeket tisztítják ki. A több százezer természetjáró, kiránduló, ha mást nem tesz, mint a túrára magával visz egy-egy műanyag zsákot e hónapban, s az útjukba eső szemetet felszedik, úgy már sokkal tisztábbá, kulturáltabbá teszik hazánkat, Magyarországot. Ha az erdészek összeszedik pl. az erdei munkások által az erdőben hagyott olajos flakonokat, ezzel ők is sokat tesznek erdeikért, s jó példát mutatnak. Van, ahol a kutyások takarítanak kedvenc dombjukon.
Van, ahol - például Mátraalmáson - április végén, május köszöntőként olyan falunapot tartanak, amikor egy társaság a szemetet szedi az erdei utak mentén, a település környékén, a lányok, asszonyok virágot ültetnek, míg a fiatalok egy csoportja májusfát állít, hogy aztán az alkalmi szakácsok által elkészített babgulyás élvezetével együtt üljenek le a füves réten, a közös öröm, az eredményes munka jóleső érzésével. Jó példa. Lehet követni. Ha jártunkban-keltünkben olyan szemétheggyel találkozunk, amelyik már meghaladja erőinket, arra hívjuk fel az illetékes erdészet, vagy az önkormányzat figyelmét. Jó lenne, ha a vasutasok felülnének pl. a Bp. -Esztergom közötti vonatra, s végig néznék a vasúti pálya mentén szétdobált szemét folyamokat. De szét lehet nézni pl. a Hatvan melletti Herédre vezető országút árokpartján is, amelyiket különösen szeretnek a szemetelők, s nincs, aki az utat rendszeresen takarítsa. (Sajnos vég nélkül lehetne folytatni a példákat.)
Van jó példa is: Pomáz és Pilisszentkereszt között 50 méterenként ott a szemeteszsák, megtömve, elszállításra várva. Szedjük a szemetet, takarítsuk környezetünket, erdeinket, s ne hagyjuk az illetékeseket lustálkodni. Tegyék a dolgukat, takarítsanak ők is és mutassanak példát. Takarításra rendelkezésünkre áll az egész év, de erre különösen alkalmas az április hónap, amikor még nem zöldül ki annyira a természet, hogy jótékonyan eltakarja a szétdobált szemetet. Szedjük fel az utunkba akadó, s nem a természetbe való tárgyakat, újítsuk fel a turistajelzéseket, tegyük járhatóvá útjainkat. Ezzel nem csak tisztábbá tesszük környezetünket, hanem példánkból okulva talán kevesebb lesz a szemetet szétdobáló hétvégi-ház tulajdonos, kiránduló is. Tavasz van, a megújulás évszaka. Takarítsunk. Fogadjuk meg az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Iskola Szakosztályának kérését: Csak a lábnyomodat hagyd az erdőben és “VIDD MAGADDAL A SZEMETEDET”. Erre hív és szólít fel 2010 tavaszán minden természetet, rendet, tisztaságot szerető embert a Magyar Cserkészszövetség, a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Magyar Turista Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Iskola Szakosztálya, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászati Kulturális Egyesület.
Hosszú idő óta hallani Orosházán: teljesen felesleges különválogatni otthon a műanyagot és a papírt, hiszen amikor a gyűjtőszigethez érkezik a kukásautó, akkor azokat egy az egyben összeborítja.
Valóban, mi is tapasztaltuk ezt a "jelenséget", ezért elhatároztuk, utánajárunk, hogy mi ebből az igazság.
Felültünk hát egy kukásautóra és végigkövettük a szelektív hulladék útját. (2010. március 18.)
A nemzetközi befektetői közösségben egyre nagyobb az érdeklődés és a hajlandóság, hogy a szegény országokban fektessen pénzt klímaváltozással kapcsolatos projektekbe. Erre a piaci igényre reagált több mint egy éve a Világbank a "zöldkötvény" kibocsátásával. Nemrég a harmadik kibocsátás történt a fejlesztési hitelekre szakosodott szervezetnél, egymilliárdra növelve e kötvényfajta teljes bevételét. De ez még mindig csepp a tengerben, sokkal több pénz kellene a klímaharcra a harmadik világban. A koppenhágai egyezmény értelmében e célra 30 milliárd folyósítását vállalták a gazdag országok. De késlekednek ígéretük betartásával.
A kötvény eszköz arra, hogy pénzt szerezzen a Világbank éghajlat-változási programjának kivitelezéséhez, melyet a Strategic Framework for Development and Climate Changekezdeményezése keretében hajt végre. E program magában foglalja a klímaváltozás megakadályozására (mitigation) és a természeti folyamatokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásra (adaptation) irányuló lépéseket is a tagországokban.
Újít a Világbank
A Világbank - hivatalos nevén az IBRD - 60 éve bocsát ki kötvényeket, de 2008 novemberében indult zöld kezdeményezése az első példa arra, hogy kifejezetten egyik programja számára bocsát ki kötvényt. A konstrukció állami szervezetek és magánbefektetők által egyaránt jegyezhető, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy elsősorban az etikus befektetés elvét zászlajukra tűző intézményi befektetési alapok és a nyugdíjalapok harapták rá a termékre, valamint kisebb részben vagyonos egyéni befektetők.
Az Észak-Európát lefedő, 5 millió magán és 400 000 céges ügyféllel rendelkező SEB svéd pénzintézet és a Világbank közösen bocsátották ki a zöld kötvényt, s az első hullámban, 2009 januárjára együttesen mintegy 350 millió dollárt szereztek számos skandináv intézményi befektetőtől. Az ENSZ nyugdíjalapja szintén befektetett, s ezt követően a második kibocsátásban is résztvett: tavaly áprilisban ennek köszönhetően újabb 300 millió dolláros bevételről adtak hírt, amely a kaliforniai tanárok nyugdíjalapjától és hasonló svéd alapoktól folyt be. E kibocsátást a Credit Suisse-szel együttműködésben végezték.
A 186 tagországot tömörítő Világbank legújabb, harmadik kötvény-kibocsátása 500 millió dollárt eredményezett. 2010 márciusára a neves pénzügyi szervezet ily módon befolyt zöld-kerete egymilliárd dollár fölé emelkedett.
A Világbank képviselői örömüket fejezték ki, hogy a befektetők döntései arról tanúskodnak, megértették a szegény országok fejlődése és a klímaváltozás elválaszthatatlan egymástól, mindkettő hat egymásra. Ugyanakkor a World Resources Institute felhívta a figyelmet arra, a gazdag országok 30 milliárd dolláros vállalását a klímaváltozás megfékezésére a szegény országokban, amire a koppenhágai egyezmény jegyében kötelezték magukat és ami a 2010-2013 közötti időszakra vonatkozik, még mindig nem fizették be maradéktalanul...
A világ egyik vezető nukleáris üzemanyag-gyártója, a TVEL az Egyesült Államok és Európa mellett az ázsiai piacokon is népszerűsíteni kívánja a nyugati típusú atomerőművek számára kifejlesztett új nukleáris üzemanyag prototípusát, a kvadrat üzemanyag-kazettát.
Az orosz Atomenergoprom holdingba tartozó vállalat Oroszországba, valamint Európa és Ázsia 15 országába szállít nukleáris üzemanyagot, köztük Magyarországra is. A Paksi erőművet több mint 25 éve látja el. Vaszilij Konsztantyinov, a vállalat alelnöke Kínát és Indiát említette a cég legígéretesebb potenciális piacaiként. A vállalat a lehető legnagyobb számú üzemeltetőt kívánja bevonni az új üzemanyag-kazetta engedélyeztetésébe.
A cégvezető szerint a kvadrat üzemanyag-kazetta gyártása más gyártókkal együttműködésben hamarosan elérheti azt a kereskedelmi mennyiséget, amely lehetővé teszi a nyugati típusú atomerőművek üzemeltetői számára az üzemanyag-beszerzési forrásaik diverzifikálását.
A 76 erőmű-reaktorba és 30 kutatóreaktorba, valamint az atommeghajtású orosz flottába szállító cég alelnöke azt szeretné, ha az új terméket az európai és amerikai piacra való terjesztéssel párhuzamosan hamarosan az ázsiai piacon is hamar engedélyeztetni tudná.
2010. április 1-én lejárt az a határidő, ameddig érvényes szakhatósági engedély birtokában fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet folytató személy a fémkereskedelmi engedély iránti kérelmét benyújthatja a kérelmező székhelye szerint illetékes regionális ellenőrzési központban úgy, hogy fémkereskedelmi tevékenységét a kérelem elbírálásáig tovább végezhesse – derül ki a VPOP közleményéből.
A Vám- és Pénzügyőrség nyilvántartásai szerint eddig 550 alanytól érkezett engedélykérelem. A kérelmek egy része postai úton került feladásra, ami várhatóan a jövő hét folyamán beérkezik a Regionális Ellenőrzési Központok felé. Ezek becsült száma egyelőre nem ismert. Aki a fenti határidőig nem nyújtotta be kérelmét, az nem végezheti tovább tevékenységét az engedélykérelem elbírálásáig.
Legújabb döntéseiben a megújuló energiaforrások helyett a nukleáris energiát és a tenger alatti olajkitermelést favorizálja az amerikai elnök, amivel jócskán magára haragította a zöldeket. Jól ismert politikai játszmát folytat a kormánypárt és az ellenzék: Obama engedményeket tett a republikánusoknak, hogy cserébe megnyerje őket a klímaváltozásról szóló törvény és az ezzel járó nagymértékű emisszió-csökkentések elfogadásához.
Politikai elemzők az elmúlt hetekben rámutattak: Barack Obama energia-politikájának nem voltak hűségesebb és elkötelezettebb támogatói az elnökválasztási kampányban, mint a környezetvédők. A zöldek még nagyjából hallgattak, amikor december táján világossá vált, hogy nem szerepel Obama prioritásai között a zöld energiákról szóló törvénytervezet. Tiltakozásuk akkor lett ismét hangos, amikor a tél végén kiderült, az amerikai elnök elődjéhez hasonlóan energiapolitikája sarkkövének továbbra is a nukleáris energiát és az olajtermelést teszi meg, valamint a "tiszta szént".
A furcsa kifejezéssel arra a technológiára utalt, amely a széntüzelésű erőművek emisszióját a föld alá juttatja, ott természetes üregekben tárolja. Ezzel tulajdonképpen azokat a kongresszusi képviselőket akarta lefegyverezni, akik szénbányászatra nagyban hagyatkozó körzetekből jöttek, s attól tartottak, Obama energiapolitikája kellemetlenül érintené választóikat és munkahelyeiket.
Obama kabinetje februárban előterjesztette az új nukleáris erőmű-építésekre nyújtandó, államilag garantált kölcsönök megháromszorozását: volumenük ezzel eléri az 54 milliárd dollárt. Ennek keretében 8,3 milliárd dollárt különítettek el a Georgia államban építendő két új atomerőmű támogatására. 1979 óta ezek lennének az első új nukleáris erőművek az USA-ban. Nagy az átfutási idő a között, amikor befektetést eszközölnek egy ilyen erőműbe és amikor a reaktor megkezdi működését, vagyis elkezdi kitermelni a felépítésére fordított összeget. E szakasz több évet is kitesz, ami hagyományosan elriasztotta a hitelezéstől a bankokat. Ez okból elengedhetetlen a kormány kölcsöngaranciája. A döntés bejelentésekor Obama a zöldekre utalva maga is megjegyezte, tisztában van vele, sokan hevesen ellenezni fogják az új energia-stratégiát.
Nukleáris energia és klímaváltozás
Megfigyelők számára egyértelmű volt, Obama az egészségügyi reform keresztülvitelével van elfoglalva, és egyes kérdésekben megpróbál kiegyezni a republikánusokkal, így energiaügyben is. Szándéka ezzel az, hogy legalább párbeszédet kezdhessen a kemény vonalas, "nukleáris-párti szenátorokkal", akik a mai napig George W. Bush energiaprogramját képviselik, és a gazdag energialobbi érdekeit.
E körök úgy érvelnek, a nukleáris energia kevesebb üvegházgáz-kibocsátással jár, mint a fosszilis energiahordozók használata, tehát logikus lépés a karbon-semleges gazdaság megteremtéséhez. (Jegyezzük meg: csak az évmilliókon át fennmaradó radioaktív anyagokról nem szólnak!) A kormány szempontjából azért is áll kézre a nukleáris energia, mert csökkenti az ország olajimport-függőségét. A nukleáris energia propagálói az erőművek technológiai eszközeinek előállításában exportágazatot is látnak. Véleményük szerint a Pennsylvania államban 1979-ben bekövetkezett Three Mile Island-i atomreaktor-balesetet követően az új erőművek kialakítása világszerte biztonságosabb lett. (De itt is jegyezzük meg: a csernobili katasztrófa hat évvel ezután történt.)
A brit klímatörvény után a magyar a második lehetett volna Európában. A javaslat benyújtásában részt vevő szocialisták azonban megadták magukat az ipari lobbi nyomásának, és meghátráltak. A honatyák a következő parlamentre hárították a felelősséget.
A klímatörvény tervezetének a megtorpedózását Podolák György (MSZP), a gazdasági és informatikai bizottság elnöke indukálta. Ő figyelmeztette dr. Magda Sándor MSZP-s képviselőt, hogy a szabályozással ellehetetlenülne a választókörzetében lévő Mátrai Erőmű. Magda elismeri, sebtében összehozott módosító indítványai csak ürügyül szolgáltak, célja a törvény e parlamenti ciklusban való elfogadásának a meghiúsítása volt.
Elterelő hadművelet
A politikus négy-hat éves távon látja kivitelezhetőnek az átállást a megújuló energiákra. Csakhogy a jogszabály első emissziócsökkentési határideje nyolc év múlva esedékes (2020); vagyis a törvény elhalasztásának előidézése okafogyottnak tűnik. „Támogattam volna, ha konkrétan szerepel benne, hogyan követelik meg az erőműtől az átállást."
Mások is hiányolták a konkrétumokat, de éppen a politikai szféra javaslatára alakult ki az a kompromisszum, hogy ne részletes, hanem kerettörvény-tervezet szülessen, magyarázza Botár Alexa, a klímatörvényt kezdeményező Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlatvédelmi csoportvezetője. Az egyik módosító javaslat megfelezte volna a kibocsátáscsökkentést. Csakhogy az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az 1990-es bázisévhez képest 30,7 százalékkal már eleve csökkent az üvegházgázok kibocsátása. „Ezért a negyven százalék helyetti húszszázalékos emissziómérséklés azt jelentené, hogy növelnünk kellene kibocsátásunkat" - mondja dr. Láng István akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke.
Mire február 22-én az MSZP frakcióülésére sor került, az ipari lobbi klímatörvény elleni állásfoglalása megtette a hatását. Molnár Csaba kancelláriaminiszter jelezte, hogy a kormány már nem tekinti „aktuálisnak" a tervezet elfogadását. „A frakció 30:28 arányban úgy döntött, nem kéri Magda Sándortól módosító indítványai visszavonását. Ha ő visszavonja, akkor nem kell külön szavazni a módosításról, és egyenesen a végszavazás következett volna. A két voksolást azonban egy nap nem lehet megtartani. A formális okok győztek" - mondja Láng.
Érvek és ellenérvek
A további „erőteljes" csökkentés veszélyezteti a gazdaság teljesítőképességét és versenyképességét, véli az ipari lobbi. Majd a „megfogalmazás alatt álló megújulóenergia-törvényre" hivatkoznak, s „nehezen elképzelhetőnek" tartják annak célját, hogy 2020-ra 13 százalék lenne a megújuló alapon termelt energiafogyasztás.
Az MTVSZ így reagált: a törvénytervezet „nem ró a jelenlegi kötelezettségeknél jelentősen nagyobb terhet a vállalatokra. Ezeket Magyarországnak előbb-utóbb úgyis teljesítenie kell. Az ország versenyképessége akkor javítható, ha minél hamarabb megtörténik a termelés és fogyasztás szerkezetének átalakítása a kisebb energiaintenzitás felé, ha a társadalom karbonfüggősége minél hamarabb csökken".
Az átállás finanszírozását firtató kérdésünkre dr. Szili Katalin - az Országgyűlés és e minőségében egyben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) volt elnöke - 25-28 milliárd körüli összegben jelölte meg a Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap kívánt volumenét, vagyis a szén-dioxid-kvótarendszer révén befolyt 28 milliárddal nagyjából megegyező összeget kellene a klímaváltozás megfékezésére fordítani. Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ezt megalapozatlanul kevésnek tartja. „Az alap hitelnyújtó tevékenységének az energiaszektor is nagy hasznát látná" - vélekedik Civin Vilmos, az MVM környezetvédelmi osztályvezetője. A befektetések megtérülése 7-15 évre tehető.
A várható villamosenergia-igények nukleáris és megújuló alapú erőművekkel legfeljebb részben elégíthetők ki. A kieső energiát a piac a környező országokból fogja megszerezni, tiltakoztak az ipari szereplők. A zöldek szerint az átterhelés nem reális fenyegetés, mert a törvénytervezet erősen ösztönzi az alternatív energiaforrásokra való átállást. Úgy vélik, a gazdaság ennek birtokában inkább az alternatív utakat választja majd.
Az ipari lobbi a hatástanulmányok hiányát is felrótta. A környezetvédők állítják, az NFFT tíz megalapozó háttértanulmányt készített a hazai kibocsátáscsökkentési pályákról. „Semmi ilyesmivel nem ismertettek meg minket" - mondja Rolek.
Ne mi legyünk az elsők?
A törvényjavaslat „a hazai nemzetgazdaságot veszélyeztető és irreális kibocsátási célokat fogalmaz meg, ami praktikusan megszüntetné a hazai ETS-szektorba tartozó iparágakat" - szólt az ipari testületek állásfoglalásának legelső mondata (ETS - kibocsátáskereskedelmi rendszer). „Az emissziócsökkentés politikai döntés. Barroso, Merkel, Sarkozy mind nyolcvanszázalékos kibocsátáscsökkentésről beszélnek 2050-re" - mondja Láng. „Azt nem kell mondanom, hogy mekkora a különbség a politikai retorika és a kötelező érvényű törvények között - jegyzi meg Rolek. - Ne a farok csóválja a kutyát; várjuk meg, míg Európa gazdasági nagyhatalmai nemcsak mondják, hanem valóban meg is hozzák a saját klímatörvényüket."
Ahogyan Magda Sándor beadványai sem érdemlegesen szóltak hozzá a törvénytervezethez, úgy a gyáriparosok hozzáállása sem tér el ettől: „Nem arról van szó, hogy valamelyik paragrafust változtassuk meg, a törvény egésze megalapozatlan jelenlegi formájában" - mondja Rolek. Vagyis elsősorban nem tudásanyagok és tárgyi érvek ütköztetése zajlik, hanem a törvény zsigeri elutasítása, amely a status quót szolgálja, az ország fosszilis energiafüggésének fenntartását. Jellemző motívum, hogy Magda a törvény elhalasztását követően(!) okosította ki magát a témában. „Nem a britekhez kell mérnünk magunkat. Ott ugyanis nincs szénbányászat. Margaret Thatcher megszüntette - vélekedik Magda Sándor. - A 30,7 százalékos emissziócsökkenés azért történhetett meg, mert elsorvasztottuk az ipart. De hosszabb távon nem ezt a pályát kell követnünk." Más szcenáriót javasol az MTVSZ: „A törvény a gazdaságot technológiai váltásra sarkallja, amely éppen az új, karbonsemleges termelési és fogyasztási szerkezet létrehozásával teremt új foglalkoztatási lehetőségeket."
Elferdítés?
Rolek Ferenctől azt kérdeztük: nem gondolja-e, hogy csúsztatás a versenyképesség elvesztésére hivatkozni és az ETS-szektor teljes megszűnését emlegetni, miközben elhallgatják, hogy az ipar maga is zöldül(het), és környezetkímélő, energiahatékony technológiákkal helyettesítheti a meglévőket. A parlamenti képviselők könnyen megijeszthetők így, mert nem feltétlenül tudják, mi az a dekarbonizáció. „A csúsztatás szó értelmetlen - felelte Rolek. - Meg kell érteni, hogy a közleményünk olyan helyzetben született, amikor gyorsan kellett cselekedni, nagyon világos kommunikációval. Ez nem lehetett többkötetes disszertáció. Szükség lesz ilyen törvényre, de a párbeszédet nem lehet megspórolni. Nyilván része lesz annak megtárgyalása, kinek mi a felelőssége, feladata."
Ez a válasz már magában foglalja a szénmentesítés lehetőségét, s nem azonos az ipari lobbi tiltakozásával, mely szerint a kibocsátás további csökkentése „nem lehetséges". Elképzelhető, hogy a gyáriparosok elfogadnának a jelenlegivel nagyjából megegyező törvényt, amennyiben Nyugat-Európa vezető államai is hasonlót szövegeznek meg, és léptetnek hatályba? „Azokkal a csökkentési értékekkel, amiket globális szinten bevezetnek, valószínűleg elfogadnánk a hazai klímatörvényt is" - válaszolta Rolek.
Magda szerint a törvény elhalasztására ad okot, hogy a kibocsátás kalkulálásánál „az unió még nem ismeri el az új CO2-nyelőket, vagyis az újonnan telepített, intenzív növésű erdőket. Az EU erre nem ad kvótát. Először ezt kellene kijárni Brüsszelben. Ha ezt beszámítják, akkor áll elő az, hogy hazánknak tíz százalékot kell lefaragni üvegházgáz-kibocsátásából 2020-ig". A képviselő garanciákat szeretne látni a törvényben arra is, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás hazai munkahelyeket teremt: „Ma a szélkereket és egyéb ilyen eszközöket kilencven százalékban külföldről importáljuk. Ezek előállítására itthon kellene ipart teremteni."
Kapkodás és presztízskérdés
Magyarország a 25. helyen van az EU-ban az egy főre jutó emisszióban, a 16.-on az összkibocsátásban. Ennek fényében az ipari lobbi azon van, hogy túlbuzgóságot bizonyítson rá a politikára. „Szili Katalinék presztízskérdést csináltak abból, hogy viharos sebességgel keresztülvigyék ezt a törvényt" - mondja Magda. Rolek állítása szerint a törvénytervezet tanulmányozására az ipari szereplőknek egy hónap állt rendelkezésükre, és „ez nevetséges egy a társadalmi-gazdasági fejlődést negyven évre meghatározó törvény esetében".
Láng István elismeri: „Az NFFT egyeztetési kötelezettségei nincsenek kellőképpen tisztázva, és nem volt idő kellő mélységű, szélesebb körű konzultációra a gazdasági szereplőkkel. Ezt pótolni kell. Az ipari lobbi csak ideiglenesen állíthatta le az éghajlatvédelmi szabályozás folyamatát. A törvény elfogadásának meghiúsulása abból a szempontból nem olyan súlyos, hogy az Európai Unió teljes területe már le van fedve emissziókorlátozó szabályokkal. Ez hazánkra is vonatkozik."
A gazdasági válság hatására tavaly minden korábbinál nagyobb mértékben csökkent az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátása az európai iparban. Leginkább ott, ahol a gazdasági teljesítmény is visszaesett.
A szén-dioxidban számolt üvegházhatású gázkibocsátás 11,2 százalékkal esett vissza 2009-ben az előző évihez képest a 27 uniós tagországban, Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben működő összesen 10.500 ipari üzemben és erőműben, amelyek részt vesznek az EU Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerében.
A káros gázok kibocsátása a legnagyobb mértékben azokban az országokban csökkent, amelyek a leginkább megszenvedték a gazdasági válságot, így például Észtországban 24 százalékos, Spanyolországban pedig 16,3 százalékos visszaesést mértek.
Lengyelországban, ahol tavaly is növekedett a gazdaság, 5,2 százalékos volt a csökkenés.
Huszonöt helyszínen létesít új, környezetbarát technológiával működő, egyenként 5 milliárd forintba kerülő üzemet a PCP Zöldenergia Zrt a műanyag hulladék speciális feldolgozására, amely a műanyag hulladékból folyékony alapanyagot állít elő.
Közel 130 milliárd forintos beruházás indul 25 magyarországi helyszínen, a projektnek köszönhetően nagymértékben csökken majd a lerakott műanyag-hulladék mennyisége. A kivitelező PCP Zöldenergia Zrt. olyan hulladékhasznosító berendezéseket telepít a már működő regionális hulladékkezelő cégek közvetlen környezetében, amely a műanyag hulladékból folyékony alapanyagot állít elő. Az így nyert végtermék egy szénhidrogén-keverék, ami petrolkémiai és vegyipari felhasználás mellett tüzelőanyagként is alkalmazható – mondta el Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára tegnapi dabasi sajtótájékoztatóján.
A műanyag hulladék ilyen formában történő feldolgozása lehetővé teszi a kommunális vagy az ipari szektorban keletkező - a környezetet jelentősen terhelő - anyagok gazdaságos és környezetkímélő hasznosítását. Az egyes helyszíneken 2-2 berendezés működik majd és évente 12 ezer tonna műanyagot dolgoznak fel, ez 48 ezer köbméter hulladékot jelent. A projekt minden egyes eleme 47 új munkahelyet teremt a teljes beruházás, a központi teleppel együtt 1.250 embernek ad megélhetést.
A kormány egyedi döntése értelmében a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezeti kezelésében lévő Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból telephelyenként 160 millió forint támogatást nyújt, ami összesen 4 milliárd forintot jelent. A technológia egyike a jelenleg ismert korszerű eljárásoknak, és minden tekintetben megfelel az Európai Unió környezetvédelmi szabályozásában megfogalmazott követelményeknek. A technológia elterjedése nagymértékben segítheti a Magyarország szén-dioxid csökkentési vállalásainak teljesítését. Az előállított végtermék kénmentes, így a közlekedésben adalékanyagként felhasználva jelentős károsanyag-kibocsátáscsökkentés érhető el. Erőművekben felhasználva a fosszilis tüzelőanyagok által okozott terhelés csökkenthető.
A beruházás Békéscsaba, Bicske, Cegléd, Dabas, Debrecen, Gyomaendrőd, Hejőpapi, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Karcag, Kecskemét, Kétpó, Királyszentistván, Kiskunhalas, Marcali, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Százhalombatta, Szeged, Szelevény, Szombathely, Tatabánya, Tiszafüred, Veszprém és Zalaegerszeg térségében valósul meg, várhatóan 2011 végére. A munkálatok a tiszafüredi telep építésével kezdődnek.
A PCP Zöldenergia Zrt évi 300 ezer tonna kommunális hulladékot dolgoz fel - a szeméttelepek üzemeltetőivel együttműködve a telepeken összegyűlt hulladék 97 százalékát - közölte István Gábor, a PCP vezérigazgatója.
Hosszas jogviták után két ütemben hulladék-újrahasznosító üzemekbe szállítják az évtizedek óta a San Franciscó-i öbölben horgonyzó amerikai “szellemflottát”.
A többek között a második világháborúban használt, rozsdaette csatahajók a San Franciscó-i öböl északkeleti részén húzódó Suisun-öbölben rostokolnak, közel a Sacramento és a Szent Joakim folyó közös deltájához. A hatóságok adatai szerint az 52 hajó több mint 20 tonna rezet, ólmot, cinket és más nehézfémeket bocsátott ki környezetébe abban az öbölben, amely számos védett fajnak ad otthont. A hajómatuzsálemek eltávolítása az amerikai tengerhajózási hivatal (MARAD), környezetvédelmi szervezetek és a vízminőséget felügyelő hatóságok közötti hosszadalmas jogvita eredménye.
A döntés értelmében a 25 leginkább szennyező hajót 2012 szeptemberéig, a többit 2017 szeptemberéig kell eltávolítani. Csak néhány hajó maradhat az öbölben, köztük a híres Iowa, amely a második világháborúban Franklin D. Roosevelt amerikai elnököt szállította a kairói és a teheráni konferenciára.
Korunk nagy technológiai kihívása megtalálni azokat a megújuló energiahordozókat, amelyekből a leghatékonyabban állítható elő bioüzemanyag. Több "fronton" is folyik kutatás, lehetséges, hogy a bioalga lesz az egyik befutó. Algakutatási centrum és Európában újszerű bioalga üzem létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot nemrég a Green Capital, a Győri Szeszgyár és az INTELCOM Mérnöki Kft.
A tervek szerint az új üzemben nemcsak bioetanol készülne az algából, hanem kozmetikai- és gyógyszertermékek alapanyagaként is felhasználnák. A dokumentumban a felek rögzítették, hogy közös, az algatechnológiai kutatást és a kutatás gyakorlati megvalósítását szolgáló programot indítanak.
A kezdeményezés hosszú távú célja, hogy olyan, nagyüzemi léptékben is használható technológiát fejlesszenek ki, amelynek segítségével a jövőben Magyarországon is készülhetnek majd algából előállított termékek. A megállapodás mindezek mellett kiemeli egy algakutatási centrum, egy algabank és -egy már működő fotobioreaktor felhasználásával- tudásközpont létrehozását, valamint közös pályázatok előkészítését is.
Az algánál nincs szükség termőföldre
Az algatechnológia számos előnyének egyike, hogy az alga-biomassza előállítása esetén nincs szükség értékes termőföldre, így az eddig élelmiszer, vagy mezőgazdasági termék előállítására alkalmatlan területek, gyengébb táptalajok is hasznosíthatóvá válnak. Az alga előállításához vízre, napfényre, és szén-dioxidra van szükség. Az algából előállítandó bioetanol másik előnye, hogy nem vonja el az élelmiszeripartól az élelmezésre használható terményeket.
A Green Capital Zrt. független környezetpolitikai kutató-tanácsadó intézet, amely környezetügyi kutatások tervezésével, szervezésével, környezetpolitikai stratégiai tanácsadással foglalkozik, a Győri Szeszgyár alapvetően gyógyszer- és vegyipari cégeknek szállít etilalkoholt, 60 százalékban a környező országokba. Az INTELCOM alga-előállító kísérleti fotobioreaktort működtet, amely már elnyert támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.
Csak uniós tiltással előzhető meg a verespataki beruházás - hangsúlyozta csütörtöki közleményében Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti (EP) képviselő.
Tabajdi három héttel ezelőtt - Daciana Octavia Sarbu és Catalin Sorin Ivan román szocialista EP-képviselővel együtt - írásbeli nyilatkozatot terjesztett elő a cianiddal történő bányászat által okozott szennyezés veszélyeiről. Az Európai Parlament szabályai értelmében ha június 17-ig a képviselők több, mint fele aláírásával támogatja a nyilatkozatot, az Európai Parlament elnöke továbbítja azt az Európai Bizottsághoz - az EU legfőbb végrehajtó testületéhez -, amely köteles foglalkozni az üggyel.
Gátlástalan ipari lobbi
A nyilatkozat megírását az indokolta, hogy a beruházó kanadai multinacionális cég erős lobbitevékenységbe kezdett, nyomást gyakorolva a román kormányra és a különböző politikai erőkre - hangsúlyozta közleményében Tabajdi. "Az ipari lobbi gátlástalanságát jól érzékelteti, hogy csápjaik már Brüsszelig is elértek" - fogalmazott, és emlékeztetett arra, hogy januárban román EP-képviselők egy elfogult szakmai fórumon népszerűsítették a romániai bányászati technológiákat, különösen a verespataki cianidos aranybányászati módszert.
"Az eseményen függetlennek nem nevezhető szakértők hangsúlyozták e technológiák biztonságosságát, valamint a bányászati tevékenységgel járó egyéb szociális, vidékfejlesztési és természetvédelmi beruházások jelentőségét. A cianidos technológiai eljárást ellenző képviselőknek és környezetvédő szervezeteknek szót sem adtak" - állapította meg a magyar EP-képviselő. Tabajdi Csaba szerint nem szabad megengedni, hogy a 2000-ben történt nagybányai ciánkatasztrófa megismétlődjön. Úgy vélekedett, hogy a cianidos bányászati technológia alkalmazását mindaddig meg kell akadályozni, amíg megfelelő garanciák nincsenek a környezetszennyezések jövőbeli elkerülésére.
- Önkormányzati hulladékgazdálkodás Fődíj : 1.000.000 – Ft - Arany Hangya vándordíjjal - Egyetemi tanulmányi díj: „Innovatív megoldások a hulladékgazdálkodás területén” Fődíj: 100.000 Ft
Jelentkezési határidő:
- Önkormányzati kategória: 2010. május 31.-ig - Egyetemi kategória: 2010. június 30.-ig
A hagyományosan atomenergia-párti Franciaországban létesül a világ legnagyobb naperőműve, robbanásszerűen terjednek a napelemes áramtermelő berendezések telepítése a magánházaknál, az atlanti partvidéken pedig számos szélerőműpark előkészítése van folyamatban.
A szemafort 2007 őszén állította "zöldre" a francia kormány: Nicolas Sarkozy elnök egy környezetvédelmi konferencián a megújuló energiaforrások: a napenergia, a szélenergia, a fahulladék, a vízenergia, a biomassza hasznosítás és a geotermikus energia hasznosításának állami ösztönzését jelentette be annak érdekében, hogy az ország vezetővé válhasson a megújuló energiaforrások kiaknázásában. Egyelőre azonban csak az EU célkitűzéseinek teljesítéséről van szó: az EU 2020-ra európai átlagban 20 százalékos felhasználási részarányt tűzött ki célul a megújuló energiaforrásokra.
Ennek teljesítéséhez sok tennivaló hárul a francia kormányra. Franciaország ezen a területen messze Németország és más uniós tagállamok mögött kullog. Jelenleg a franciaországi energiafelhasználásnak alig 12 százalékát fedezik megújuló energiaforrások. Napenergia termelésben például a rangsor negyedik helyén áll a lényegesen kevesebb napsütést élvező Németország, valamint Spanyolország és Olaszország mögött.
A szélenergia az ország áramfelhasználásának mindössze 1,7 százalékát fedezi, szemben a németországi 6,6 százalékkal. A több mint ezer kilométer hosszú atlanti tengerpart ellenére a mai napig egyetlen egy szélerőműpark sem létesült, mindössze egyetlen árapály erőmű Saint Malo közelében Bretagne-ban.
Az 1970-es évekbeli olajválság óta a francia kormányok mindegyike szinte kizárólag az atomenergia termelés részarányának növelését helyezte előtérbe. Mostanra a megépült 56 reaktor az ország áramfelhasználásának már mintegy 80 százalékát biztosítja.
Az összes franciaországi atomreaktort üzemeltető EdF 2004-ben leányvállalatot létesített megújuló energiaforrások kiaknázására. Az EDF Energies Nouvelles jó egy éve helyezte üzembe a dél-franciaországi Narbonne mellett eddigi legnagyobb napenergia erőművét, emellett tervei között szerepel a világ legnagyobb naperőművének megépítése is Franciaország keleti felében: a lotaringiai Toul melletti egykori katonai bázis területén 140 hektár hasznos felületű napelem létesítményt telepít 143 megawatt kapacitással, ami duplája az eddigi legnagyobb európai létesítmények az olaszországi Rovigo mellett.
A tervek szerint a következő fűtési szezontól már biomassza üzemű távfűtőmű fogja hővel ellátni a hegyháti kisvárost. A mintegy 115 millió forintos beruházáshoz 60 százalékos pályázati támogatást is nyert a város önkormányzata.
A földgázból történő hőtermeléshez képest a biomassza fűtőmű alkalmazása a szakemberek szerint tíz százalékos megtakarítást jelent, amelyet a szolgáltató Régióhő Kft. teljes egészében átenged a fogyasztók számára, ráadásul a módszer növeli az ellátás biztonságát is.
V. Németh Zsolt, Vasvár polgármestere elmondta: a Környezet és Energetikai Operatív Program keretében 68 millió 800 ezer forint támogatást nyertek el a projektre, az önerőt pedig a város saját forrásból, illetve kedvezményes kamatozású hitelből biztosította.
Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló (a továbbiakban: Fémtörvény) megalkotását többek között az illegális fémkereskedelem visszaszorítása tette szükségessé, tehát a törvény fő célja nem a legális vállalkozások ellehetetlenítése. Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Kormányrendelet fémkereskedelmi hatóságként a Vám- és Pénzügyőrséget jelölte ki.
A Fémtörvény 2010. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor a jogalkotó átmeneti időszakot biztosított a felkészülés érdekében mind az ügyfelek, mind a hatóság részére – áll a VPOP közleményében. Ez azt jelenti, hogy a törvény kihirdetésekor, az akkor hatályos jogszabályok szerint érvényes szakhatósági engedély birtokában fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet folytató személy , azonban annak elbírálásáig fémkereskedelmi tevékenységét folytathatja. a kérelmező székhelye szerint illetékes regionális ellenőrzési központhoz kell benyújtani.
A Vám- és Pénzügyőrség hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fémkereskedő tevékenységét, valamint az engedélyköteles anyagok más személy által történő begyűjtését, értékesítését és hasznosítását. Ennek során vizsgálja a fémkereskedő telephelyét, az engedélyköteles anyagok szállításának rendjét és különös hangsúlyt fektet a fémkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül végzők kiszűrésére.
A Vám- és Pénzügyőrség a számára is új feladatként jelentkező fémkereskedelem engedélyezését és ellenőrzését fontos feladatnak tartja, ezért azt mind társadalmi-, mind gazdaság védelmi szempontból kiemeltként kezeli. Emiatt a vámhatóságminden segítséget megad ahhoz, hogy a fémkereskedők nehézségek nélkül folytathassák tevékenységüket.
A leggyakoribb - engedélyezéssel kapcsolatos - kérdések válaszaikkal témakörönként rendszerezve megbontva kerültek közreadásra a vámhatóság internetes oldalán, mely ahttp://vam.gov.hu hivatkozás alatt érhető el.
A Vám- és Pénzügyőrség – a fentiekben már említett helyen – külön al-weboldalt hozott létre az ügyfelek számára, ahol egy helyen összegyűjtve közreadjuk az összes szükséges információt a témával kapcsolatosan.
A gyorsabb és hatékonyabb – fémkereskedelemmel kapcsolatos – ügyféli kérdések megválaszolása érdekében a testületen belül létrehozásra került egy új e-mail cím (fem@vam.gov.hu), melyre beérkező kérdések tekintetében a kollégáink szívesen állnak az ügyfelek rendelkezésére.
Vám- és Pénzügyőrség felmérései alapján jelenleg 861 fémkereskedő folytatja Magyarországon a tevékenységét, a 2010. március 29-ei állapot szerint eddig 277 fémkereskedelmi engedély iránti kérelem érkezett a hatósághoz.
Az Európai Unió kelet-európai új tagországai sokkal rosszabban állnak a kommunális hulladékok környezetbarát kezelésében, mint a régi tagországok. Ugyanakkor a "szeméttermelésben" a régi tagországok járnak az élen, derül ki az Eurostat adataiból.
A legkevesebb kommunális hulladék Csehországban keletkezett 2008-ban: egy főre vetítve 306 kilogramm, míg a listavezető Dániában fejenként 802 kilogrammal. Magyarország állampolgáronkénti 453 kilogrammja Belgiummal, Bulgáriával, Görögországgal, Litvániával, Portugáliával és Szlovéniával helyez minket egy csoportba. Az uniós átlag fejenként 524 kilogramm volt tavaly, nagyjából annyi, mint egy évvel korábban.
A hulladékok környezetbarát elhelyezésében Ausztria, Németország és Hollandia jár az élen. Ausztriában a keletkezett hulladék 69 százalékát hasznosítják újra, illetve komposztálják, Németországban 65 százalékát, Hollandiában 59 százalékát. E tekintetben az uniós átlag 40 százalék.
Ezzel szemben vannak olyan uniós tagállamok, ahol a hulladékok újrahasznosítása és komposztálása jószerivel teljesen ismeretlen: Bulgáriában például a szemét 100(!) százalékát lerakókban helyezik el, Romániában 97 százalékát, Máltán 97 százalékát, Litvániában 96 százalékát.
Magyarországon 15 százaléknyit hasznosítanak újra, és mindössze két százalékot komposztálnak, 74 százalék lerakókba kerül, 9 százalékot égetnek el. A legjobb a helyzet Németországban és Hollandiában, ahol a keletkezett háztartási hulladéknak mindössze 1 százalékát deponálják, a többit elégetik, újrahasznosítják, vagy komposztálják.
A Kerületi Környezetvédelmi Programban Budapest Újbuda levegőtisztasága érdekében, valamint a zöldlomb szállítási költségeinek csökkentésére Újbuda Önkormányzata, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, az OBI Barkács Áruházlánc Savoya-Park és a Prizma Kft. együttműködésével folytatja a 2008 szeptemberében elkezdett sikeres kerületi komposztáló projektet.
A programban bárki részt vehet, aki a kerületben lakik, és kedvet érez a komposztáláshoz. - kertes házak, - kertes társasházban élő lakóközösségek - intézmények számára biztosítunk lombgyűjtő komposztáló edényt.
A programban részvevőknek Újbuda Önkormányzata ingyenesen 2 db 100x100x70 cm-es impregnált komposztáló keretet ad át használatra. Az átvevőnek vállalnia kell, hogy az átadott komposztáló keretet 5 évig rendeltetésszerűen használja. A 6. évtől a résztvevők tulajdonába kerülnek a használatra átadott komposztáló keretek. A komposztáló keretek kiosztása során, a lakosság számára bemutató előadásra, tanácsadásra kerül sor.
A Komposztáló projekt részvételi feltételei:
Részvétel a Kertészeti Egyetem komposztáló előadásán. A keretek rendeltetésszerű használata. Komposztáló napló vezetése, amely egy év elteltével összegzi a komposztált lomb mennyiségét és a projekt eredményességét.
Jelentkezni lehet a 372-34-71 telefonszámon, illetve az ecsedi.helga@ujbuda.hu e-mail címen.
További információk: Kápolnai Andrea, projektfelelős Újbuda Önkormányzata Tel: 381-13-16
A komposztálásról bemutató előadásokon kiosztjuk a kereteket: I. 2010. április 7-én szerdán 10.00 órakor az Újbuda Prizma kht. székhelyén (1113. Budapest Hamzsabégi út 60 www.ujbudaprizma.hu,megközelíthető az Ajnácskő u. felől). II. 2010. április 14. szerdán 16-18 óra között az Újbuda Prizma Kft. székhelyén. III. 2010. április 21-án szerdán 16-18 óra között az Újbuda Prizma Kft. székhelyén. IV. 2010. április 28-án szerdán 16-18 óra között az Újbuda Prizma Kft. székhelyén. V. 2010. május 5-én szerdán 16-18 óra között az Újbuda Prizma Kft. székhelyén.
Meglehetősen eltérő súllyal szerepel a környezetvédelem, fenntarthatóság témaköre a hat, országos listát állító párt választási programjában; egyes pártok programját alapjaiban meghatározza a zöld szemlélet, mások egy-egy fejezetben foglalkoznak a témával, olyan anyag is van azonban, amelyből szinte teljesen hiányzik.
A Fidesz választási programjának gazdasági fejezete érint környezetvédelmi témákat. A párt támogatná többek között a megújuló energiaberuházásokat és “a víz alapú gazdaságfejlesztést”. “Sokrétű mezőgazdaság, környezet- és tájgazdálkodást” tűznek ki célul, mely úgy állít elő egészséges élelmiszereket, “hogy közben megőrzi talajainkat, ivóvízkészleteinket, az élővilágot, természeti értékeinket”. Azt is leszögezik: a jövő nemzedékek és a környezet biztonsága érdekében fenn kell tartani Magyarország GMO-mentességét.
A Fidesz olyan zöld közbeszerzési rendszert dolgozna ki, amely a magyar vállalkozásokat részesíti előnyben. Támogatná az energiahatékonysági programokat, így a panelfelújítást és a lakások szigetelését. Hangsúlyozzák: egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, az országnak kevesebb, mint tíz év alatt megtérülne, továbbá “környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná”.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) programjában külön fejezet foglalkozik a környezetvédelem, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások témakörével. A szocialisták segítenék a háztartásokat és az állami intézményeket, hogy energiatakarékossági programokat valósítsanak meg. Ennek keretében az energiatakarékossághoz, az energiahatékonyság-javító programokhoz és a megújuló energiaforrások – szél, nap, földhő – alkalmazásához jelentős összegű hitelalapot hoznának létre, “amely kamatmentes hitelt nyújt a beruházás teljes összegére” - olvasható a programban. Az MSZP több természetes erdőt, a településeken több zöld területet szeretne. Folytatnák a kistérségi biogáz és biomassza programot, minden nagyvárosban elindítanák a zöld tömegközlekedési operatív programot. A szocialisták kidolgoznák a szociális zöldenergia foglalkoztatási” modellt annak érdekében, hogy a zöldágazatban minél több munkahely jöhessen létre. Növelnék a geotermikus kutatófúrások állami támogatását, de a szénbányákat is megmentenék a “hőátalakításos alternatív energiatermelés” és a tisztaszén” technológiák alkalmazásával.
A Jobbik választási programja ökoszociális nemzetgazdaság című fejezetének egyik alfejezetében foglalkozik a környezetvédelemmel. Leszögezik, hogy “a környezetvédelem minden politikai döntést át kell, hogy hasson, ágazati jelleg helyett integrált szemléletre van szükség”. A párt környezetpolitikájának alapvető elemei közé tartozik a felszíni és felszín alatti vizek és a termőföld védelme, “nemzeti kinccsé nyilvánítása”; munkahelyek teremtése a zöld ipar létrehozásával; a környezetbarát, független energiaközösségek és a megújuló energiatermelés támogatása; politikamentes zöld hatóság, környezet-, természet- és állatvédelmi őrség létrehozása; őshonos erdők telepítése, új élőhelyvédelmi program indítása; új hulladékhasznosítási szabályozás megalkotása, a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése; végül az üzleti érdeket kizáró klímavédelem, az üzleti alapú kvótakereskedelem megszüntetése.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) választási programja egyetlen helyen, az úgynevezett tudásalapú kereskedőházak felállítása kapcsán említi a környezetvédelmet. A szakosodott tudásalapú kereskedőházak kis és középvállalkozásoknak nyújtanának szolgáltatásokat. A program szerint e kereskedőházakra többek között a megújuló energiaforrások felhasználása és az exportképes környezetvédelmi ipar területén lenne szükség.
A Lehet Más a Politika (LMP) egész választási programjának meghatározó eleme a fenntarthatóság, a zöld gondolat: a párt gazdasági, energetikai, közlekedési és egészségügyi programja teljes egészében a fenntarthatóság stratégiája című fejezetben kap helyet. Az LMP zöld fordulatot hirdet a gazdaságban: zöld adóreformot, zöld munkahelyteremtő beruházásokat javasol. Utóbbi keretében mindenekelőtt az energiahatékonyságot szolgáló építőipari beruházásokat, a megújuló energiatermelést és a fenntartható közlekedést (többek között a vasúti és a városi közösségi közlekedést) támogatnák. A mezőgazdaságban a hagyományos technológiákkal, a tájjal és az ökológiai rendszerekkel összhangban folytatott gazdálkodás térnyerését segítenék. A párt létrehozna egy önálló klímavédelmi alapot, amely egységesen kezelné a klímavédelemre szánt forrásokat, beleértve a kvótabevételeket is. Szigorítanák a lég- és zajszennyezés elleni fellépést, növelnék a környezetvédelmi, erdészeti hatóságok kapacitását, támogatnák a természetközeli erdő- és vízgazdálkodást. Fellépnének a cianidos bányászati technológiák uniós szintű tilalma érdekében, komplex víz- és tájgazdálkodási koncepciót dolgoznának ki a Duna teljes magyarországi szakaszára. A hulladékgazdálkodás terén a párt általános célja a fogyasztás racionalizálása megelőzésközpontú intézkedésekkel.
A Civil Mozgalom (CM) programjában külön fejezetet szentel a környezetvédelemnek és a fenntarthatóságnak. Támogatnák a biogazdálkodást, fellépnének a génmanipulált, egészségkárosító termékekkel szemben. A párt energiapolitikájának lényege a takarékosság - a fogyasztás csökkentése - , és a megújuló energiaforrások fokozott használata. A hulladékgazdálkodás terén teljes körűvé tennék a szelektív gyűjtést. A párt elindítaná a Tisza ökológiai rekonstrukcióját, a Balatoni térség fejlesztésére 100 milliárd forintos programot dolgoznának ki. Garantálnák a víz-, termálvíz- és ásványvízvagyon tartós állami tulajdonlását, s évente több tízezer hektár erdőt telepítenének. A CM önálló fenntartható fejlődési minisztériumot is létrehozna.
Az Economist [4] például egyenesen a rendszer kigúnyolásának nevezi a használt zöld kreditek (CER - Certified Emission Reduction) újraértékesítését. Azt is megjegyzik ugyanakkor, hogy a rendszer sok sebből vérzik, hiszen Magyarország a bejelentéskor azt közölte, japán vevőkhöz kerültek a zöld kreditek, ott pedig ezek alkalmazása – ellentétben az EU-val – nincs megtiltva. Japánnak az az egy szempont számít, hogy a kvóták környezetvédelmi hasznot hozzanak, hozzájáruljanak a kibocsátás-csökkentéshez.
A kvóták végül nem is Japánba kerültek, hanem - továbbra se lehet tudni [5] pontosan hogyan -, visszajutottak Európába, ekkor „elszabadult a pokol [6]”, írja az Economist. A tőzsdék március 17-i felfüggesztése óta újra lehet kereskedni a kiotói zöld kreditekkel, azonban a Bank of America Merrill Lynch szerint a befektetők bizalma megrendült, reakcióikból az látszik, hogy felkészültek újabb, használt zöld kreditek megjelenésére a piacon. Magyarország egyébként jelezte, hogy valóban készül további értékesítésekre, de arra is ígéretet tett, hogy olyan garanciákkal bővítik a szerződést, amelyek megakadályozzák, hogy a zöld kreditek visszajussanak Európába.
A Financial Times [7] beszámolója szerint Magyarország hatalmas felháborodást okozott a karbonpiacon, a Nemzetközi Kvótakereskedelmi Társulás (IETA) is élesen bírálta a lépést: erős ellenszenvet váltott ki a piaci szereplők körében, hatására pedig romlott az EU kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) hírneve. Egy kereskedő úgy fogalmazott a lapnak, hogy „Magyarország a tűzzel játszik”, egy szakértő pedig idiotizmusnak nevezte a használt zöld kreditek újraértékesítését.
A New York Times [8] szintén a IETA állásfoglalásáról ír, emellett az Európai Bizottság nyilatkozatáról is beszámol, melyben a testület leszögezi, hogy „semmilyen körülmények között nem hagyták jóvá a tervezett értékesítést”, illetve hogy meglepte őket és csalódottak voltak, mikor kiderült, hogy a zöld kreditek visszakerültek az uniós piacra. A környezetvédelmi minisztérium egyébként csak annyit állított, hogy az Európai Bizottság törvényességi korlátot nem tudott mondani. A testület azt is közölte, hogy nyárig megszűntetik a joghézagot, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő, és a piacot ne a bizonytalanság jellemezze.
Az Economist kitér arra is, hogy az eset megnehezíti a 2012-ig érvényben lévő kiotói jegyzőkönyvet felváltó dokumentum megalkotását – a most érvényben lévő szabályokat épp úgy találták ki, hogy a sokféle szén-dioxid-kvóta helyettesíthető legyen egymással, a különböző kereskedelmi rendszerek legyenek átjárhatóak, amivel biztosítható a rendszer működése. Ez a logika azonban a magyar lépéssel bizonyíthatóan bedőlt.
Az pedig amúgy is kérdéses volt, hogy egyáltalán érdemes-e átvinni a 2012 utánra a kvótakereskedelmi rendszert, az EU-n belül sincs egység [9] a kérdésben, már a koppenhágai klímacsúcs előtt is hatalmas vita zajlott, hogy mi legyen az az egységes álláspont, amit a konferencián a tagállamok képviselnek. Az új belépők, így Magyarország érdeke is az, hogy a nemzetközi kvótakereskedelmi rendszer a kiotói jegyzőkönyv lejártával is fennmaradjon, és lehessen értékesíteni az ipari szerkezetátalakulásnak köszönhetően felhalmozódott kvótatartalékot, a régi tagállamok klímavédelmi élharcosként viszont a rendszer megszűntetését támogatják.
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter energiatakarékos izzókat osztott rászoruló családoknak a Nagycsaládosok Országos Egyesületének budapesti központjában. A minisztérium célja, hogy a rászorulóknak segítsen takarékoskodni, és ezzel elősegítse a klímavédelmet is.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium uniós forrásból 230 millió forint keretösszegű pályázatot írt ki energiatakarékos izzók cseréjére az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése és a klímatudatosság erősítése érdekében. Az energiatakarékos izzók vásárlására az időseket és a nagycsaládosokat támogató közhasznú alapítványok és egyesületek, valamint óvodák pályázhatnak. Az izzócsere program során a nagycsaládosokat és időseket segítő közhasznú alapítványok és egyesületek háztartásonként maximum 40 ezer forintra pályázhatnak, a szervezetek saját használatú izzókra pedig maximum 20 ezer forintot nyerhetnek el. Az óvodák maximum 100 ezer forintig nyújthatnak be pályázatot. Az izzócsere program során mintegy 220 ezer hagyományos, 100 wattos izzót cserélnek ki. A hagyományos izzókat a pályázóknak össze kell gyűjteniük és le kell adniuk, ezek tehát már garantáltan nem szennyezik tovább a környezetet. Egy tornatermet meg lehetne tölteni a kicsavart energiafaló izzókkal.
Az energiatakarékos izzók mintegy 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint egy hagyományos égő. A hagyományos égőknél a felhasznált energia mindössze 2 százaléka hasznosul világításként, a többiből a villanykörtét forrósító hő lesz. Ha egy család mindössze öt hagyományos, áramfaló égőt cserél energiatakarékos izzóra, egy évben 17 ezer forintot takaríthatnak meg a villanyszámlán, az összes támogatott pedig évente összesen 780 millió forinttal csökkentheti a rezsiköltséget.
„Amellett, hogy segítünk takarékoskodni, az Izzócsere Programnak köszönhetően a légkört 23.900 tonnával kevesebb szén-dioxid szennyezi, 6000 hektárnyi erdő menekül meg, és az erőműveknek 3,14 megawattal kevesebb áramot kell előállítaniuk” – hangsúlyozta Szabó Imre miniszter a Nagycsaládosok Országos Egyesületénél. A támogatásnak köszönhetően az egyesület 6000 energiatakarékos izzóhoz jutott, melyet 250 rászoruló családnak osztanak szét.
A Golf-áramlat nem gyengül a globális felmelegedés hatására - derítette ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
Eddig attól tartottak a kutatók, hogy az áramlat előbb-utóbb megszűnik, és vele együtt Európa fűtése is. Josh Willis, a NASA Jet Propulsion Laboratory fejlesztési központjának kutatója műholdas adatokra és bójás mérésekre támaszkodott megállapításához. A műholdak leolvassák a tengerszintet, amelyek árulkodnak az áramlatokról. Ezen kívül néhány éve 3000 úgynevezett Argo-bója szolgáltat folyamatosan adatokat a világtengerekből 2000 méteres mélységig. A Golf-áramlatról ez volt az eddig leghosszabb adatsor.
Willis megfigyelései egy Észak-Portugália és New York között az Atlanti-óceánon húzódó vonalra összpontosítottak. Ezen a vonalon a Golf-áramlat 75-ször annyi vizet szállít északra, mint amennyi az Amazonasból a tengerbe ömlik. A bójás adatok szerint 2002 és 2009 között nem változott a szállított víz mennyisége - közölte Willis a Geophysical Research című szaklapban a Der Spiegel internetes kiadásának (www.spiegel.de) ismertetése szerint. - Sőt az 1993-ig visszamenő műholdas adatok szerint még húsz százalékkal erősödött is az áramlat.
A Golf-áramlat határozza meg Európa éghajlatát. A tenger melege nélkül valószínűleg szibériai körülmények uralkodnának a földrész nagy részén. Európa távfűtése a Mexikói-öbölben ered, a meleg tengervíz a szelek és a Föld forgása révén jut el északra. Közben lehűl, és sűrűsége megnő. Végül valahol az Atlanti-óceán északi részén lesüllyed, és visszatér délre. Ha a tengervíz az éghajlatváltozás miatt felmelegszik, a víz sűrűsége csökken, ezáltal északon kevesebb víz süllyed le, veszélyeztetve ezzel az áramlatot - ettől tartottak legalábbis a kutatók. Az utóbbi években egymást érték a hírek, amyek szerint a Golf-áramlat jelentős vízmennyiséget vesztett.
Ezek a hírek valószínűleg a kedvezőtlen időpontokban történt méréseken alapultak - magyarázta Willis. Az északra szállított víz mennyisége ugyanis erőteljesen ingadozhat, a hét végén akár kilencszerese lehet a hét eleji adagnak. A Golf-áramlat rövid kihagyásainak tehát nincs jelentőségük. Aggódni csak akkor kellene elkezdeni, ha hosszan tartó szünet állna be a meleg víz utánpótlásában.
Egy angol kutatási program olyan porózus anyagok előállítását tűzte ki célul, amelyek megkötik, majd más, üzemanyag gyártására felhasználható vegyületekké alakítják át a szén-dioxidot.
Az egész folyamat energiaszükségletét napelemek fedeznék. A megvalósításon a Bathi, a Bristoli és a Nyugat-angliai Egyetem, valamint a Bristoli Robotika Laboratórium munkatársai munkálkodnak. A kutatók azt remélik, hogy a porózus anyagokkal a jövőben gyárkéményeket lehetne szigetelni, megkötve a levegőben lévő szén-dioxidot, mérsékelve ezzel az éghajlatváltozás hatásait. A probléma csupán annyi, hogy a jelenlegi folyamatoknál külön technológiát alkalmaznak a szén-dioxid tárolására és felhasználására - magyarázta Frank Marken a BBC News-nak (http://news.bbc.co.uk). A Bathi Egyetem nyugalmazott docense szerint a folyamatok kombinációjával növelni lehetne a hatékonyságot, minimalizálva a széndioxid-csökkentés energiaigényét.
A program egyik legnagyobb erénye, hogy a mikroorganizmusok természetes képességeit kiaknázva csökkentené a légköri szén-dioxid szintjét, ugyanakkor áramot vagy hidrogént termelne. Jelenleg azonban még nem létezik olyan technológia, amely nagy léptékben képes volna megkötni és feldolgozni a levegő szén-dioxidját.
Lassan jön a forró nyári meleg, fogy az ásványvíz, termelődnek az üres PET palackok, és szívesen lubickolunk otthon felállított medencénkben. Felfújható medencék remek megoldásnak tűnnek a nyári időszakok kellemetlen melegének elviselésére. Azonban az ideiglenes medencék vízhőmérsékletét is érdemes napenergiával szinten tartani.
A nap már nyár elején is elég erősen sugároz ahhoz, hogy e rendszert kellő mértékben felmelegítse. Az üres hulladék PET palackok elősegítik a felmelegítést. A csövekben lévő vízmennyiség a fekete PVC csőnek köszönhetően könnyen felmelegszik.
Az alapelv hasonlít a kerti zuhanyzóéhoz, amikor a több mint elegendő meleg vizet a slagban álló víz felmelegedése biztosítja. Sokszor annyira fel tud melegedni a víz, hogy esetenként óvatossággal kell kezelni a kerti zuhanyt mert könnyen szerezhetünk égési sebeket is.
A francia kormánypárt népszerű(tlen)ségét orvosolva az első dolog, amit a kormány kiiktatott politikai csomagjából a választási vereségek utáni napokban, a CO2-adó volt. A hivatalos indok szerint addig nem vezetik be az új adóformát, amíg nincs egyetértés róla uniós szinten, indokolta a változtatást Francois Fillon miniszterelnök. Környezetvédő csoportok populista engedménynek ítélték a döntést: rövid távú érdekeket helyeznek a hosszú távú szempontok elé.
A választásokon súlyos vereséget szenvedett a francia elnök, Nicholas Sarkozy pártja, az UMP, adta hírül múlt héten a France 24 hírtelevízió. Sarkozy egyik dédelgetett terve volt az üzemanyagfogyasztásra kirótt CO2-adó, amelyet fontos fegyvernek tartott a globális felmelegedés elleni harcban. A Parlament elfogadta az új adószabályozást, de a legfelsőbb bíróság 48 órával a bevezetése előtt megvétózta arra hivatkozva, hogy a jogszabály éppen a legnagyobb légszennyezők számára hagy joghézagot.
A módosított változatot júliusra ígérte a kormány, de mivel más európai országok nem igyekeznek hasonló adó bevezetésével, a francia kormány nagy nyomás alá került a magánszektor és a lakosság részéről. A tervezet ellen elsősorban az ipari szereplők, a mezőgazdák és az autótulajdonosok tiltakoztak. Nemzetközi zöld szervezetek, mint a WWF és a Greenpeace visszatetszőnek találták, hogy Sarkozy, aki 2007-ben zöld programokról szóló ígéreteket is lobogtatott választási kampányában, most éppen a CO2-adót áldozza be saját és pártja népszerűségének növelése érdekében.
Régi szlogen: sérül tőle a versenyképesség
"Azokat a szabályozásokat kell támogatnunk, amelyek erősítik gazdaságunk versenyképességét", mondta Francois Fillon miniszterelnök a francia parlament ülésén, majd konkrétan megemlítette, hogy nem akarja, országa versenyképességben lemaradjon a németek mögött. A miniszterelnök sajtóközleménye ezután azt is hangsúlyozta, a jövőben minden fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tervezetet és rendelkezést az iparra gyakorolt hatás szempontjából kell megvizsgálni. "A széndioxid-adóról más európai országokkal közösen akarunk dönteni". Ennek jegyében a francia kormány kezdeményezni kívánja a környezetvédelmi célú adónemek uniós szintű összehangolását az Európai Bizottságnál.
1,5 milliárd eurótól esnek el
A CO2-adó 2,15 milliárd dollárt hozott volna a francia államkincstárnak, s a kormány sietve igyekezett módosításokkal elhárítani a törvény előli akadályokat, melyeket a legfelsőbb bíróság döntése teremtett, jegyezte meg a Reuters. A francia állam költségvetési deficitje jelenleg a GDP 8 százalékánál áll.
A 41 éves környezetvédelmi miniszter asszony, Chantal Jouanno elítélte a "meghátrálást", amivel eltért a hagyományos protokolltól, miszerint francia kormánytag nem kritizálja saját kormányát. A francia gazdasági érdekképviselet, a Medef vezetője azonban „megkönnyebülését" fejezte ki a hír hallatán.
