Zöldike

Uniós támogatással új, korszerű szennyvíztisztító telep épül a Heves megyei Rózsaszentmártonban, és kibővül a község csatornahálózata is. A 760 millió forintos fejlesztéshez 607 millió forintos támogatást biztosít a Környezet és Energia Operatív Program. A beruházás több mint kétezer lakos életminőségét javítja, és nagyobb biztonságba kerülnek a felszín alatti vizek is. Az uniós projekt támogatási szerződését ma írták alá Rózsaszentmártonban. Az eseményen részt vett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter is, aki örömét fejezte ki, hogy sok év kitartó próbálkozása után végre megvalósulhatnak a rózsaszentmártoniak tervei, és a településen kiépülhet a 21. század követelményeinek megfelelő, korszerű szennyvízelvezetés és tisztítás.

Rózsaszentmártonban az 1960-as években a bányász lakótelepen kiépítették a szennyvízcsatorna-hálózatot, és épült egy kis kapacitású szennyvíztisztító is. A csatornázottság azonban nem éri el a 20 százalékot, és a szennyvíztisztító sem felel meg a mai követelményeknek. A település nagyobb részén a szennyvizek házi szikkasztókba kerülnek, amelyek nem szabályosan épültek, szennyezik a talajt és veszélyeztetik a felszín alatti vizeket.

A település régóta szeretné megoldani a szennyvízproblémákat. Víziközmű társulatot hozott létre és előtakarékosságba kezdett a saját erő biztosítása érdekében. Többször nyújtott már be pályázatot különböző forrásokra, végül a mostani KEOP-pályázat sikerrel járt. A projekt előkészítésére több mint 17 millió forintot nyertek el tavaly. Ebből elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep engedélyes tervei, és beszerezték az építéshez szükséges vízjogi létesítési engedélyt is. A második fordulós pályázatot tavaly ősszel nyújtották be, az idén februárban a projekt zöld utat kapott.

A beruházás során megépül egy korszerű, 210 köbméteres napi kapacitású szennyvíztisztító telep, és kiépül közel 36 kilométernyi szennyvízcsatorna-hálózat is. A hálózat zömében gravitációs jellegű, a településen belül 6 községi átemelőt és 21 házi átemelőt helyeznek el. Ezzel közel teljessé válik a település csatornázottsága (94%). A fejlesztésnek köszönhetően komfortosabbá válik a településen lakók élete és nő az ingatlanok értéke. A község érzékeny vízminőség védelmi területen fekszik, így lényeges szempont, hogy a beruházással csökken a felszín alatti vizek veszélyeztetettsége is.

A beruházás 760 millió forintba kerül, ehhez 607 millió forint támogatást nyújt a KEOP, a többi önerő. A második fordulós támogatási szerződést Huba Bence, a KvVM Fejlesztési Igazgatóságának vezetője és Sipos Jánosné, Rózsaszentmárton polgármestere írta alá pénteken. A munkálatok a tervek szerint 2010 júliusában kezdődnek el és 2012 júliusában fejeződnek be.

Az ünnepségen Szabó Imre elmondta: hazánkban az elmúlt években soha nem látott mértékben bővült a szennyvízcsatorna-hálózat és épültek a korszerű szennyvíztisztítók. Az elmúlt 8 évben a csatornázottság országos szinten 56%-ról 71,3%-ra nőtt, mintegy 700 ezer lakást kötöttek rá a szennyvízcsatorna-hálózatra. A miniszter hozzátette: a munka folytatódik, 2015-ig a hálózattal összegyűjtött szennyvizek legalább biológiai tisztítás után kerülnek a befogadóba, a csatornaellátottság pedig 90%-ra fog nőni. E célok megvalósulását segíti a Környezet és Energia Operatív Program, melyben 2007-2013 között 380 milliárd forint áll rendelkezésre szennyvízelvezetési és tisztítási projektek megvalósítására.

forrás: kvvm.hu

forrás: alternativenergia.hu

forrás: alternativenergia.hu

Vasárnap délután 5-ig látogatható a 21 ezer négyzetméteren 550 kiállítót felvonultató Construma építőipari szakkiállítás, amely idén nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiák használatának és eszközeinek bemutatására.

Szerdán és csütörtökön a szakmáé a 21 ezer négyzetméteres, 550 kiállítót felvonultató bemutató, utána vasárnap délután 5 óráig a nagyközönség is látogathatja az idei Construma-t.

A vásárt kísérő konferencián szerdán mutatják be a szakma által készített Otthonteremtési Programot, valamint az épületek - állami és uniós támogatással történő - energetikai felújítására készített koncepciót. Csütörtökön lesz - egyebek mellett - a pellett konferencia. E megújuló fűtőanyag előállítóit tömörítő szakmai szervezet szabványt akar kidolgozni a termékre.

A Construmán két új betétkiállítás debütál az idén: az egyik a megújuló energiák használatát, eszközeit bemutató Eneo, a másik pedig az épületvillamossággal foglalkozó Electrolight.

forrás: Zöldtech Magazin

A 2010. május 18-án megrendezésre kerülő kiállítás célja a hazai irodaszer-, irodabútor-, tisztítószer-, irodatechnikai berendezés gyártók és forgalmazók környezetbarát termékeinek seregszemléje mellett az irodazöldítéssel elérhető megtakarítási lehetőségek bemutatása, mind építéstechnikai, mind pedig üzemeltetési szempontból. A rendezvény Magyarországon arra hívja fel a figyelmet, hogy egy iroda kialakításánál a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével nem csupán emberbarát munkahelyet teremthetünk, de jelentős megtakarításokat is elérhetünk. 

Az intelligens irodaházban megrendezett kiállításon a látogatók tájékozódhatnak a környezetbarát irodai nyomtatási módszerekről és berendezésekről, kipróbálhatják az ergonomikus irodabútorokat és a kartonbútorokat, belekóstolhatnak az egészséges és méltányos vendéglátás termékeibe, megismerhetik a környezetkímélő tisztítási és személyi higiéniai technológiákat, a környezetbarát irodaszereket, megtanulhatják az irodai szelektív hulladékgyűjtés módszereit, közben pedig felfrissülhetnek egy rövid masszázzsal. A nap folyamán szakmai előadásokat hallhatnak többek között a környezet és emberbarát irodai működésről, a felelősen használható irodai termékekről, az irodai megtakarítási lehetőségekről, újfajta munkastílusokról, a munkahelyi egészségfejlesztésről. 

A KÖVET Egyesült által szervezett kiállításon adják át továbbá a 2010-es

díjait, 8 kategóriában. A díjakat azok az irodák nyerhetik el, akik a legjobban teljesítettek a Zöld Iroda verseny két és fél hónapja alatt. A díjakat ünnepélyes keretek között Havas István, az Ernst & Young Magyarország vezérigazgatója adja át (a vállalat a 2009-es Zöld Iroda verseny nagyvállalati kategória győztese, 2009 Legzöldebb Irodája).

forrás: Klíma Blog

A telepen a zöldtárca vezetői a zöldhatósággal közösen végigkísérték, ahogy a begyűjtött építési-bontási hulladékot válogatják, osztályozzák, majd mobil törőgéppel különböző szemcse-méretre aprítják. A bökkenő az volt, hogy aprított törmeléket forgalomba hozni vagy építőanyagként beépíteni csak jóváhagyott építőipari műszaki engedéllyel lehet.

Tavaly számos bejelentés is érkezett természetjáróktól, hogy elhagyott hulladékot találtak kirándulás közben, ezért 2010-ben a zöldhatóságok az építési és bontási hulladék engedély nélküli kezelésének visszaszorítása érdekében lépnek fel. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek ellenőrzéseik során több esetben találtak engedély nélkül kezelt építési és bontási hulladékot. 

Az építőiparban is megy az újrafelhasználás 

"A hulladék lerakóhelyek telítődése, az elsődleges építőipari nyersanyag források egyre korlátozottabb hozzáférhetősége és növekvő árszintje miatt aktuális feladattá vált az építési-bontási hulladék környezetkímélő és gazdaságos hasznosítása", mondta a miniszter. "Az építési és bontási hulladék hasznosítása az építőiparban világszerte elterjedt, és létrehozta a maga sajátos hulladékhasznosító iparágát, valamint az ezt kiszolgáló berendezéseket és technológiákat. Ennek eredményeként másodlagos nyersanyagok jelennek meg, csökkennek a hulladék-elhelyezési gondok."

A felügyelőségek az építési és bontási hulladékot szállító cégeknél összesen 103 ellenőrzést tartottak március 8 és 31 között. A tevékenység azonnali megtiltására 24 esetben volt szükség, kötelezés 44 esetben, bírság kiszabása 36 esetben várható. A leggyakrabban feltárt jogsértés az engedély nélküli kezelés (tárolás, lerakás, területfeltöltés) volt, valamint a korábban már bezárt kommunális hulladék-lerakóra építési-bontási hulladék további behordása, és a hulladék elhagyása.

forrás: Klíma Blog

forrás: Klíma Blog

Az első helyszínen Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon egy személy évente mintegy 500 kilogramm hulladékot termel. A kommunális hulladék 74 százaléka itthon lerakókba kerül, míg Németországban ez az arány 1 százalék. A fiatalokra fókuszáló kampány a hulladékgazdálkodás terén szükséges fejlődésre is rámutat.

A kampány fő témái a közlekedés, az energiatakarékosság, a hulladékgazdálkodás és a természetvédelem témakörét fogják át. A "Szólj rá apádra, ha nem vigyáz a világra!" című roadshow a gyerekeknek szól elsősorban, akik játékosan ismerhetik meg a környezetvédelem fontosságát. A Hajdúszoboszló főterén felállított óriás sátrakban a rendezvény megnyitásakor is 20-30 gyerek vett részt hulladékgazdálkodási szimulációkon és más ügyességi versenyeken.

Oláh Lajos véleménye szerint minden, a környezetvédelemre szánt forint ötszörösen-hatszorosan térül meg a jövőben, így igyekezni kell kihasználni az uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket. Példaként hozta fel a csatornázási, hulladékgazdálkodási, talajkártalanítási projekteket, amelyek hatása a mindennapi életünkben is érezhető javulást hoz. Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója a természeti értékek megvédésének a fontosságát hangoztatta, s rámutatott: az elmúlt két évben a nemzeti park közel kétmilliárd forintot nyert döntő részben az uniós pályázatokon négy nagy ökoturisztikai projektre.

Hajdúszoboszló után az ország további hat régiójának nagyvárosaiba - Szegedre, Miskolcra, Győrbe, Székesfehérvárra, Pécsre és Budapestre - látogat el a roadshow április 14. és 27. között.

forrás: Klíma Blog

forrás: alternativenergia.hu

Európa klímavédelmi céljai elérhetőek, és azok teljesülése hosszú távon nem jelent drágább áramot a fogyasztók számára, állapítja meg a European Climate Foundation által készített tanulmány. A szuperhálózatok kiépítésével a zöldenergiák ellátásbiztonsági szempontból sem okoznak problémát.

Mint ismeretes az Európai Unió 2050-re az elektromosáram-termeléssel járó széndioxid-kibocsátást 80%-kal kívánja mérsékelni az 1990-es bázishoz képest, amely a korábbi várakozások szerint nagymértékű árdrágulást okozhat az európai fogyasztók számára. A most megjelent adatok szerint ez egy hibás feltételezés, ugyanis hosszú távon a zöld technológiákkal megtermelt áram nem vagy nem jelentősen drágább, mint a fosszilis energiahordozókon alapuló áramtermelés, ugyanis a kezdeti komoly mértékű tőkeigényt ellentételezi a jelentősen olcsóbb üzemeltetés.

Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

forrás: alternativenergia.hu

A szórólapok a legtöbb esetben rögtön a szemétben kerülnek, jobb esetben erre rendszeresített szórólaphulladék gyűjtő kukába. A szórólapon kívül a falragaszok illetve választási plakátok még nagyobb mennyiségben kerülnek oszlopokra, falakra, közterületekre. A papír felhasználás választási időben megsokszorozódik. Sem a választási szóróanyagok, plakátok, sem maga a választást segítő űrlapok nem készülnek újrahasznosított papírból.

forrás: Klíma Blog

Az elmúlt évben több tucat biomassza- és biogázerőmű felépítésére adott engedélyt a Magyar Energia Hivatal. E beruházások ütemét visszafoghatja, hogy napjainkban szigorúbb feltételekkel juthatnak bankkölcsönökhöz a befektetők, mint korábban.

Az elmúlt évben több tucat biomassza- és biogázerőmű felépítésére adott engedélyt a Magyar Energia Hivatal. E beruházások ütemét visszafoghatja, hogy napjainkban szigorúbb feltételekkel juthatnak bankkölcsönökhöz a befektetők, mint korábban. Hosszú távra azonban szinte valamennyi szakember azt jósolja, hogy megtöbbszöröződik hazánkban az ilyen zölderőművek száma, mivel a honi bio­massza-hasznosítási lehetőségek szinte korlátlanok. Bízom benne, hogy a következő években áttörés következik be Ma­gyar­országon a biomassza- és a biogáz­erőművek elterjedésében, jelentette ki lapunknak a téma szakértője, Bai Attila, aki az Országos Biomassza Klaszter (OBK) elnöke. Szerinte az ilyen környezetbarát energiatermelési módok tér­hódítását előrevetíti, hogy a múlt évben több tucat biogáz-, jó néhány, szilárd biomasszát eltüzelő erőmű és jelentős számú szélerőmű kialakítására kértek és kaptak engedélyt a Magyar Energia Hi­vataltól a befektetők, s ezek megépítése a közel­jövőben elvileg napirendre kerülhet. Ha ezek az üzemek elkészülnek, ak­kor a hazai bioerőművek kapacitása meg­többszöröződik. „Igaz – tette hozzá a szakember –, nem biztos, hogy valamennyi tervbe vett beruházásra ele­gendő pénz jut, elsősorban a gazdasági válsághelyzet miatt.”

Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

forrás: alternativenergia.hu

A pályázat révén mintegy 2 ezer tonnával fog csökkenni a háztartások éves CO2 kibocsátása, ami egy 200 hektáros tölgyerdő éves CO2-megkötésének felel meg, illetve 2600 megawattos csökkenést jelent a lakosság energiaigényeiben. Az energiahatékony, új háztartási gépek beszerzésére az időskorúakat, nagycsaládosokat, a fogyatékkal élőket és a regisztrált munkanélkülieket segítő alapítványok és egyesületek pályázhatnak.

A program keretében a KvVM háztartásonként és a pályázatot benyújtó szervezetek saját részére székhelyenként 1 darab régi mosógép „A" energiahatékonysági osztályú új mosógépre és/vagy 1 darab régi hűtőgép "A", "A⁺", "A⁺⁺" energiahatékonysági osztályú új hűtőgépre történő lecserélését támogatja. Egy pályázaton legfeljebb bruttó 70 000 Ft támogatás nyújtható A+ és A++ energiacímkével rendelkező hűtőgép  vásárlására, "A" energiaosztályú hűtőgép és mosógép esetén pedig a maximális támogatás összege 60 000 forint.

Mivel a támogatás elsődleges célja a klímavédelem, ezért a program kiemelt hangsúlyt fektet a működőképes, régi háztartási gépek visszagyűjtésére. A pályázatok elbírálása folyamatos, azokat 2010. október 30-ig vagy a keret kimerüléséig lehet benyújtani.

Elavult a háztartásigép-állomány

A hazai háztartásokban a nagyháztartási gépek 43,2 százaléka 8 évnél idősebb. Amennyiben az összes, kevésbé korszerű készüléket lecserélnék a legkorszerűbb, energiatakarékos készülékekre, akkor elméletileg összesen 1,8 millió tonna CO2 kibocsátás-csökkentést lehetne elérni. A környezetvédelmi cél mellett a gépcsere jelentős megtakarítást is eredményez. A korszerű háztartási gépek 20-50 százalélkkal kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régebbi társaik. Egy 1995-ben gyártott kombinált hűtőgép lecserélésekor közel 10 000 forintot lehet évente megtakarítani, de egy '80-as évekből származó hűtő cseréjével például több mint 15 000 forintot spróolható minden évben.

A pályázat teljes anyaga itt és itt is.

forrás: Klíma Blog

Az uniós tagországok közül minden évben egy olyan európai város viselheti a zöld főváros címét, amely élen jár a környezetbarát városi életmód kialakításában, így példaként szolgálhat más városok számára.

Először az idén van zöld fővárosa az uniónak, mégpedig Stockholm. Jövőre Hamburg viseli majd a címet.

A 2012-es és 2013-as fővárosról az ősszel döntenek a most lerövidített lista alapján. A jelentkezők között volt Budapest is. (Itt olvashat bővebben a kezdeményezésről...)

forrás: Klíma Blog

Péntektől vasárnapig Bonnban tárgyalnak az országok szakértői arról, hogy hogyan kellene folytatni és konkretizálni a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson elfogadott egyezményt.

Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője bejelentése szerint a delegációk egyrészt a Kiotói jegyzőkönyv folytatásáról, másrészt a jegyzőkönyvet felváltó új megállapodás létrehozásáról tárgyalnak Bonnban.

A koppenhágai klímacsúcs után is az a kérdés, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói jegyzőkönyv.

Faragó Tibor hangsúlyozta: az akkori tárgyalási anyagok alapján kellene folytatni a koppenhágai klímatárgyalásokon félbemaradt kérdések megvitatását, így például meg kellene egyezni arról, hogy az egyes országok milyen konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásokat tesznek, illetve, hogy rövid- és hosszútávon hogyan finanszírozzák a klímavédelmi törekvéseket.

A Koppenhágai Egyezményben számként csak annyi szerepel, hogy a felszíni átlaghőmérséklet növekedése nem lépheti túl a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.

A szakállamtitkár beszélt arról is, hogy a legtöbb ország már úgy véli: nem feltétlenül kell 2010 végére egy új, kötelező érvényű nemzetközi jogi dokumentumot megalkotni, hanem inkább ütemesen, lépésről lépésre, 2011 végére kellene ezt a cél elérni.

Az ENSZ következő - sorrendben 16. - klímakonferenciáját 2010 novemberében tartják Mexikóvárosban.

A különböző országcsoportok - így például az Európai Unió 27 tagállama, vagy a fejlődők csoportja - már csütörtök délután megkezdik az egyeztetéseket - mondta a szakállamtitkár. Az Európai Unió álláspontja, hogy a Kiotói jegyzőkönyv folytatása, és egy új megállapodás létrehozása is egyaránt fontos.

Faragó Tibor elmondta, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének részes felei közül - a koppenhágai megegyezésben foglalt 2010. január 31-i határidőig - több mint száz ország küldött Bonnba úgynevezett nyilatkozatot, amelyben számszerűsítik, hogy 2020-ig maximum hány százalékkal csökkentik kibocsátásaikat. Az Európai Unió együttes vállalása legalább 20 százalék, ugyanakkor Faragó Tibor szavai szerint az összesített vállalások nem érik el a 20 százalékos mérséklést, csupán 17-18 százalékot. A 20 százalékos csökkentés azért lenne fontos, mert a 2 Celsius-fokos cél egyébként nem elérhető.

A bonni tárgyalások további fontos kérdése, hogy milyen formációban folytassák 2010-ben a tárgyalásokat, mivel a tárgyalási rendszert korábban arra számítva építették fel, hogy tavaly decemberben Koppenhágában befejeződnek a tárgyalások - hangsúlyozta Faragó Tibor. Bonnban nem képviseltetik magukat állam- és kormányfők, szakértői szinten tárgyalnak az államok.

forrás: Zöldtech Magazin

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter és dr. Kling István államtitkár is részt vett a Zöld Kommandó - zöldfelügyeleti ellenőrzési akciósorozatának áprilisi bevetésén, Tárnokon, egy kőtörő - hulladékaprító telephelyen. A telepen a zöldtárca vezetői a zöldhatósággal közösen végigkísérték, ahogy a begyűjtött építési-bontási hulladékot válogatják, osztályozzák, majd mobil törőgéppel különböző szemcseméretre aprítják. Az aprított törmeléket forgalomba hozni vagy építőanyagként beépíteni csak jóváhagyott építőipari műszaki engedéllyel lehet – áll a KvVM közleményében.

„Az építési-bontási hulladék környezetkímélő és gazdaságos hasznosítása aktuális feladattá vált Magyarországon a hulladék lerakóhelyek telítődése, az elsődleges építőipari nyersanyag források egyre korlátozottabb hozzáférhetősége és növekvő árszintje miatt. Az építési és bontási hulladék hasznosítása az építőiparban világszerte elterjedt, és létrehozta a maga sajátos hulladékhasznosító iparágát, valamint az ezt kiszolgáló berendezéseket és technológiákat. Ennek eredményeként másodlagos nyersanyagok jelennek meg, csökkennek a hulladék-elhelyezési gondok, valamint a természetes környezet megőrzését is elősegíti ez a folyamat. 2010-ben a Zöld Kommandó ellenőrzések elsődleges célja az építési és bontási hulladékot szállító cégek vizsgálata és az engedély nélküli kezelések felderítése.” – jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerda délután a Zöld Kommandó zöldfelügyeleti ellenőrzési akciósorozatának áprilisi bevetésén Tárnokon, egy kőtörő- hulladékaprító telephelyen.

A tárnoki telephelyen a zöldtárca vezetői a zöldhatósággal közösen végigkísérték azt a folyamatot, ahogy a bontási és építési hulladékot minőség szerint kiválogatják, osztályozzák, majd a hulladékot mobil törőgéppel különböző szemcseméretre aprítják.

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek ellenőrzéseik során több esetben találtak engedély nélkül kezelt építési és bontási hulladékot.  Számos bejelentés is érkezett természetjáróktól, hogy elhagyott hulladékot találtak kirándulás közben, ezért 2010-ben a zöldhatóságok az építési és bontási hulladék engedély nélküli kezelésének visszaszorítása érdekében lépnek fel. Az építési és bontási hulladékkal történő engedély nélküli területfeltöltések, hulladéklerakások környezeti kockázata jelentős. A természetvédelmi értékek–, élőhelyek-, a víz védelme sérülhet, környezet-, illetve természetkárosítás fordulhat elő. Mind az emberi javakra, mind az életre is veszélyes lehet, ha nem megfelelően töltenek fel egy területet. Hulladékgazdálkodási szempontból a megbízható tervezést veszélyeztetheti, ha az építési és bontási hulladékra, mint specifikus hulladékáramra vonatkozó adatok hiányosak.

Az idei Zöld Kommandó - Zöldfelügyeleti akciósorozat helyszíni ellenőrzéseire március 8-31. között került sor. Az ellenőrzések elsődleges célja az engedély nélküli kezelések felderítése és az építési és bontási hulladékot szállító cégek vizsgálata volt. Az akciósorozatba bekapcsolódtak az érintett társhatóságok, a polgári védelem helyi szervei, a nemzeti park igazgatóságok, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, civil szervezetek, zöldszervezetek, természetbarátok és a lakosság. A felügyelőségek összesen 103 ellenőrzést tartottak országszerte, 33 ellenőrzésen a jegyző, 18 ellenőrzésen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei, 16 ellenőrzésen a közlekedési hatóság munkatársai, 11 ellenőrzésen pedig a rendőrség munkatársai is részt vettek. A tevékenység azonnali megtiltására 24 esetben volt szükség, kötelezés 44 esetben, bírság kiszabása 36 esetben várható. Az akciósorozat során feltárt leggyakoribb jogsértés az engedély nélküli kezelés (tárolás, lerakás, területfeltöltés), a korábban már bezárt kommunális hulladék-lerakóra építési-bontási hulladék további behordása, illetve hulladék elhagyása.

Néhány jellemző fogás:

A budapesti felügyelőség a kistarcsai rendőrőrs dolgozóival közösen „konténereseket”, azaz hulladékszállítók rakományát, hulladékszállítási papírjait, engedélyeit ellenőrizte közúti ellenőrzés során. Kilenc tehergépjárművet állítottak meg, ebből az üzembentartó hat esetben nem rendelkezett hulladékkezelési engedéllyel.

A budapesti felügyelőség hulladékártalmatlanítást ellenőrzött négy, már bezárt hulladéklerakón. Két esetben szembesült a felügyelőség azzal, hogy a tevékenység korábbi megtiltása ellenére a hulladék beszállítása, ártalmatlanítása folytatódott.

A szombathelyi felügyelőség egy esetben több ezer tonna engedély nélkül kezelt hulladékot tárt fel. 

Mi lesz a törmelékkel?

A törmeléket forgalmazni csak megfelelőség igazolással lehet. Építménybe betervezni akkor szabad, ha jóváhagyott építőipari műszaki engedéllyel rendelkezik. Műszaki engedélyt (ÉME) a környezetvédelmi miniszter által feljogosított szervezetek adhatnak ki és vonhatnak vissza. A műszaki engedély tartalmazza a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket. A törmelék akkor alkalmas építési célra, ha az építmény - amelybe beépítésre kerül - teljes tervezett élettartama alatt (rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett), kielégíti az alapvető követelményeket. Fontos, hogy a termék rendelkezzen megfelelőségi tanúsítvánnyal, erről a hulladékkezelési engedélyesnek kell gondoskodnia.

forrás: HulladékSors

forrás: Klíma Blog

forrás: alternativenergia.hu

Három befektető három naperőmű építését tervezi a komáromi járásbeli Ógyalla mellett. Összesen nagyjából 35,5 millió euróból épülnének meg az erőművek.

A European Electroning Trading vállalat és az Estates-Reality csaknem 12,5-12,5 milliót, a Maltech társaság pedig közel 10,5 millió eurót kíván beruházni. Jelenleg a naperőművek környezeti hatásvizsgálati eljárása és engedélyezése folyik. A tervek szerint a létesítmények csúcsteljesítménye 11,1 megawatt lenne, éves várható energiatermelésük pedig 9,9 gigawattóra.

Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága keddi ülésén felszólította Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy a közeli kormányváltásig már ne történjen kvótaértékesítés.

Az erről szóló határozatot a Szabó Imre által összehívott rendkívüli bizottsági ülésen hozták meg, amelyre azonban a miniszter maga helyett végül Molnár Józsefet, a tárca kabinetfőnökét küldte el. Molnár József tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a tárca előrehaladott tárgyalásokat folytat 6 millió tonna hagyományos, AAU kvóta értékesítéséről egy ismert japán céggel, több mint 12 milliárd forint értékben.

Nagy Andor KDNP-s bizottsági elnök kezdeményezésére a bizottság 10-1 arányban - az ülésen résztvevő egyetlen szocialista képviselő igenlő voksa mellett - nem fogadta el Molnár József tájékoztatását, sőt határozatban szólította fel a tárcát arra, hogy a közelmúltbeli kvótaértékesítési botrányra és a közeli választásokra való tekintettel a kormányváltásig ne értékesítsen több kvótát.

A tárcánál azt közölték, hogy a miniszter az ügyletről a bizottsági vélemény ismeretében hozza majd meg döntését.

Molnár József tájékoztatójában hangsúlyozta: a magyar AAU-kvóták iránti igény azt jelzi, hogy a piaci szereplők nem vesztették el bizalmukat Magyarország iránt. "Ha azonban most leállunk az értékesítéssel, a kereskedők továbbállnak egy közeli országba" - mondta.

A zöldtárca kabinetfőnöke azt is kiemelte: az előkészítés alatt álló kvótaeladás várhatóan 12 milliárd forintot meghaladó bevételét egészen biztosan már csak a következő kormány használhatná fel. Rámutatott arra is: az érdeklődő japán Camco International Ltd. egy nemzetközileg elismert kvótakereskedelmi vállalat.

A bizottság egyetlen jelenlévő MSZP-s tagja, Orosz Sándor alelnök vitatta Nagy Andor érvelését, úgy vélte ugyanis, hogy a kvótaértékesítés és a bevételek felhasználása "független a kormány színétől", így nem kellene, hogy a közelgő választások befolyásolják az ügyletet.

Nagy Andor a korábbi ellentmondásos CER-értékesítésről is kérdezte Molnár Józsefet. Többek között arra volt kíváncsi, miért egy néhány hónapja bejegyzett céget bízott meg a tárca az értékesítéssel, továbbá, hogy mennyi volt a magyar cég jutaléka.

Molnár József elmondta: jutalék sem a CER, sem a mostani AAU értékesítés kapcsán nincs kikötve. A szerződő cég saját nevében vásárolja meg a kvótákat abban a reményben, hogy drágábban tudja majd továbbadni - magyarázta.

A HEP (Hungarian Energy Power Kft.) nevű magyar kvótakereskedelmi cég kiválasztásáról Molnár József elmondta: a tárcához három komoly ajánlat érkezett: egy japán, egy skandináv, valamint a magyar cég ajánlata, utóbbi azonban tonnánként 1 euróval többet ajánlott a másik kettőnél. Azt sem találták kifogásolhatónak, hogy csak előző év decemberében alakult meg a magyar cég, "hiszen egy tudásalapú cégnél, amilyen egy kereskedő cég is, az alapítás événél fontosabb az ott dolgozók szakértelme, tapasztalata, ez pedig megvolt" - magyarázta a kabinetfőnök.

A bizottsági ülésen felszólalt Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is, aki elmondta: vizsgálatot kezdtek a 2008 utáni kvótaeladásokról és a kvótabevételek felhasználásáról. Mint mondta, kérdéseikre nem, illetve részlegesen válaszoltak csak a tárcák, ezért utóvizsgálatot rendelt el.

forrás: Zöldtech Magazin