Zöldike

Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke szerint a terület élénkítéséhez csak részben kell állami vagy uniós többlettámogatás, ám szükséges egyebek között a támogatási és a pályáztatási rendszer felülvizsgálata és új EU források feltárása.

A megújuló energia szektor élénkítéséhez csak részben kell állami vagy uniós többlettámogatás, ám szükséges egyebek között a támogatási és a pályáztatási rendszer felülvizsgálata és új EU források feltárása - mondta Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke, annak kapcsán, hogy a Fidesz programja kiemelt szerepet szán a zöld fejlesztéseknek. Hozzátette: a szövetség elegendőnek tartaná a Fidesz által a következő négy évre említett, jórészt uniós forrású, mintegy 500 milliárd forint pótlólagos beruházási támogatást. Szerinte ez összhangban van az EU által előírt cselekvési tervvel, amely 2020-ra a megújuló energiaforrások felhasználásának 13 százalékos arányát írja elő.

Balogh László úgy látja: az új kabinet mérlegeli majd, hogy módosítsa a megújuló energia alkalmazását érintő szabályozást, beruházási támogatási és különösen a villamos energia esetében az átvételi tarifákra vonatkozó támogatási rendszert.

Az MMESZ elnöke szükségesnek tartaná, ha a kötelező áramátvételi rendszeren (KÁT) belül különválasztanák a fosszilis, illetve a megújuló energiák támogatását és a támogatás arányát az Európában szokásos 1:5 arányúra módosítanák a megújulók javára. Hozzátette, jelenleg Magyarországon működő rendszer arányai fordítottak, ami a világon egyedülálló.

Az átalakításon keresztül csökkenteni lehetne a gázturbinás kapcsolt nagy erőművek szerinte indokolatlanul magas - a rendszer forrásainak összetételén belül mintegy 50-60 százalékos - juttatásait. Elmondta: bízik abban, hogy az új kabinet ebben szembe megy majd a jelenlegi arányok fenntartásában érdekelt, a piacon versenyezni nem kívánó lobbicsoportokkal.

Úgy látja, hogy a szektor fejlesztésének egyik fő akadálya a körülményes engedélyeztetés. Megoldásnak tartaná, ha az engedélyeztetést végző hatóságok a megújuló energia alkalmazására vonatkozó közigazgatási eljárásokat egyszerűsítenék. Ehhez azonban számos törvény és jogszabály módosítása is szükséges lenne.

Szerinte komoly hátrány, hogy az uniós támogatási rendszer megvalósítása koncepciótlan, úgy látja, jelentős pluszforrásokat lehetne felszabadítani - például a biomassza ágazatban - ha a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a földalapú támogatási programok pályáztatását összehangolnák, egyben a tarifális támogatásokkal is harmonizálnák.

Az uniós eredetű források, közöttük a már alkalmazott, valamint a tekintetbe nem vett új források és az agrártámogatások ésszerű felhasználás esetén szerinte várhatóan nincs szükség további jelentős mértékű költségvetési pénzek bevonására.

Kiemelte: ez különösen akkor igaz, ha a fosszilis energiahordozók mintegy évi 200 milliárd forintnyi támogatási mértékét jórészt átcsoportosítják, az eddig évi, mintegy 20 milliárd forinttal támogatott megújuló forrást alkalmazó energiatermelők javára.

Kovács Kornél, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke elmondta, a KEOP fejlesztéseire elkülönített források felhasználási sarokszámai a 2007-2013-as időszakra már rögzítettek. Ennek összege 100 milliárd forintot tesz ki, amely jóval kevesebb a Fidesz által említett pénznél. A sarokszámok újratárgyalását nem tartja valószínűnek, illetve ha ez megtörténne, szerinte nem lenne idő a pénzek elköltésére. Ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy az ígért támogatási összeget a döntéshozók elő tudnák teremteni.

Becslései szerint a biogáz szektor a lakossági földgáz felhasználás 15-20 százalékát ki tudná váltani anélkül, hogy az élelmiszertermelés nehézségekbe ütközne. A fejlesztésekhez szükséges 150-200 milliárd forintnyi forrást egyebek között a jelenlegi lakossági gázár támogatás csökkentéséből lehetne előteremteni, ez azonban politikailag kockázatos lépés - tette hozzá.

Kovács Kornél szerint a szektort a jövőben egy egységes Megújuló Energia Törvényben kellene szabályozni. A tervezetet korábban Nagy Andor, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke is felvetette.

forrás: Zöldtech Magazin

A környezetkímélő megoldások megtalálása a technológiai fejlesztéseknél kiemelten fontos a cég szakemberei számára, akik globális összevetésben is élen járnak az innovációban. Csak tavaly 706 szabadalmat jegyeztetett be a Xerox az Egyesült Államokban. A cég legjelentősebb fejlesztései a szilárdtintás berendezésekkel függtek össze.

A cég kizárólagos tulajdonában lévő szilárdtinta-szabadalom olyan környezetbarát színes nyomtatási technológia, amely 90 százalékkal kevesebb hulladékot termel, mint a hagyományos színes lézernyomtatók. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a zsírkrétaszerű szilárdtinta-rudak használatakor nincs szükség festékkazettára, és gyártásuk energiaigénye is mérsékelt.

Az energiafelhasználás terén is jelentős előnyöket mutat fel a berendezés, miután intelligens készenléti módba helyezhető, azaz a gép kiismeri a felhasználók munkarendjét és automatikusan csökkentett teljesítményre kapcsol arra az időszakra, amikor nem használják. Ezeken túlmenően a szilárdtinta természetes alapanyagainak köszönhetően teljesen biztonságos, nem mérgező és nem hagy foltot a vele érintkező anyagokon. A szilárdtinta-rudak újrahasznosítható hulladékpapírból készült csomagolásban érhetők el.

A Xerox szilárdtintás termékei megfelelnek a szigorú 2009 Energy Star energiatakarékossági szabványnak. A szilárdtintás és a lézer technológia összevetésekor a független szakértők megállapították, hogy 4 év alatt, havi 22 000 oldal nyomtatása esetén a ColorQube, A3-as szilárdtintás berendezés 40 kilogramm, míg a lézer készülékek 370 kilogramm hulladékot termelnek. A szilárdtinta nem csupán hatékonyabbá teszi az irodai munkavégzést, de zöldebbé is.

forrás: Klíma Blog

A CASON által kifejlesztett DIWICON SimSim AMI (automatizált mérőrendszer) feladata minden fogyasztás nyomon követése a nap minden percében, méghozzá felhasználóbarát módon. A fogyasztói visszajelzés rendkívül sokrétű lehet: számolható például a fogyasztás ökológiai lábnyoma, a számla aktuális állása, vagy akár egy átlagos magyar háztartás áram/gáz/víz fogyasztása. Az információk digitális képkereten vagy a Windows Phone7-es készüléken jutnak el a fogyasztóhoz.

A világ különböző pontjain végzett felmérések 5 és 15 százalék közé becsülték az okos mérőkkel felszerelt lakások átlagos energia-megtakarítását: az E.ON energiaszolgáltató például az angliai Ketteringben 2009-2010 során 18 hónapon keresztül végzett pilot-programjában 9 százalékkal csökkent a fogyasztás, ami nagyjából 109 fontos, azaz 33 ezer forintos megtakarítást eredményezett.

Bemérhető a simliskedés is

Szakács Szilárd, a CASON munkatársa szerint a szolgáltatók számára sem mellékes szempont, hogy a kapacitás bővítése helyett a környezet védelmét szolgáló beruházásokra fordíthatják fejlesztéseiket. Ráadásul miután minden ügyfél fogyasztása követhető, és a betáplált energiamennyiség is adott, így pontos mérleg készülhet. Az utolsó kilométeren - ahol mind az energetikai, mind a távközlési elosztórendszerek a legbonyolultabbak, hiszen itt ágaznak el a végfogyasztókhoz - így létrejövő veszteség (lopás, szabotázs, hibák) holléte és mértéke is pontosan felderíthető.

forrás: Klíma Blog

A világ erdőségeinek területe 3,1 százalékkal csökkent 2000 és 2005 között. Ennek egyharmadát az északi erdők teszik ki, ezt követik a trópusi vidékek erdőségei.

A veszteséget természetes fogyás - például villámcsapás okozta tűzvészek - és emberi tevékenység egyaránt okozta. Az erdős terület méretének, illetve a fogyás mértékének pontos ismerete nélkülözhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás mértékének kiszámításához, valamint a klímaváltozás modellezéséhez - közölték a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent tanulmányukban.

A teljes veszteség 1 011 000 négyzetkilométernyi fás területet jelent, a vizsgált öt év során évente átlagosan 0,6 százalékos a csökkenés. A vizsgálat kezdetén a világ erdőségeinek összterülete 32 688 000 négyzetkilométert tett ki.

A sarkvidéki erdőség - amely a Föld teljes fás vidékeinek 26,7 százalékát jelenti, és amely jelentősége az esőerdőkéihez hasonló - szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket: 4 százalékkal csökkent, ennek kétharmada természetes okoknál fogva pusztult ki - jelentették ki a Dél-Dakotai Egyetem és a New York-i Állami Egyetem kutatói.

A trópusi vidékek esőerdőinek összterülete 11,5 millió négyzetkilométer. Ez az erdő a világ legnagyobb egybefüggő fás területe. Az itt elszenvedett veszteségek a teljes csökkenés 27 százalékát teszik ki, azaz a világ esőerdeinek 2,4 százaléka veszett el a vizsgált öt évben.

A meleg éghajlati öv száraz vidékeinek erdői (a világ teljes területének 21,8 százaléka) 2,9 százalékkal csökkentek, ez a teljes veszteség 20,2 százaléka. Végül a Föld teljes erdőterületének 16,1 százalékát (5,2 millió négyzetkilométer) kitevő mérsékelt égövi erdők 3,5 százalékban pusztultak el, ezzel 18,2 százalékban járultak hozzá a teljes veszteséghez.

forrás: index.hu

Az Országos Környezetvédelmi Tanács javaslata a környezet- és természetvédelem célszerű kormányzati elhelyezésére. Az OKT szerint a természeti- és épített környezet erőforrásaival való gazdálkodás felügyelete legyen egységes és önálló.
 
Az Országos Környezetvédelmi Tanács, mint a Környezetvédelmi Törvénnyel létrehozott Kormánytanácsadó Testület, ágazati előterjesztés és saját kezdeményezése alapján, időközönként áttekinti a környezetvédelmi, vagy a környezetvédelmet is érintő szakpolitikák helyzetét, az aktuális, valamint távlati célokat és feladatokat, értékeli az eredményeket.

A Tanács legutóbbi plenáris ülésén meghallgatta a természetvédelem beszámolóját. A dokumentumokkal alaposan alátámasztott tevékenység elemzés alapján a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a természetvédelmi szakpolitika nemzetközileg is elismert, kiemelkedő eredményessége a körültekintő tervezés és szervezés mellett annak a struktúrának is köszönhető, amelyben a környezet- és természetvédelem közös szakigazgatási irányítás alatt működik két évtizede.

Számos próbálkozás ismert és szolgál tanulságokkal Európa szerte és – részben - Magyarországon is a környezet- és természetvédelem integrált kormányzati elhelyezésére; együtt a vízgazdálkodással, a mező- és erdőgazdálkodással, a közlekedés- és területfejlesztéssel, az építésüggyel és bányászattal, sőt az ifjúság-és családvédelemmel, egészen a fenntartható fejlődés (francia) minisztériumáig.

A Tanács szakmai megítélése szerint – egybehangzóan az uniós törekvésekkel is – a környezet- és természetvédelem hosszú távon föltétlenül integrálandó a gazdaság és társadalom fejlesztés egészébe. Ez az átfogó cél úgy valósítható meg, ha a fenntarthatóság alapeszméje közös szempontként beépül valamennyi szakpolitika tervezési és döntési folyamatába; ám célszerű, ha ennek eredményességét egy, a gazdálkodás eredményességétől független minisztérium felügyeli.

Az OKT javasolja tehát, hogy a természeti- és épített környezet erőforrásaival való gazdálkodás felügyelete legyen egységes és önálló, mert ez biztosítja a fent meghatározott, kívánatos cél felé vezető útirány tartását.

forrás: Greenfo

Egyedülálló mintagazdaság épül Mórahalmon.

A Homokhátság természeti adottságait eddig főként csak a zöldség- és gyümölcstermesztésben hasznosították az itt lakók, pedig segítségükre lehet az élhetőbb tanyák megteremtésében is. Most több mint félmilliárdos fejlesztéssel olyan mintagazdaságokat építenek Mórahalom határában, ahol minden környékbeli megismerheti az alternatív energiaforrásokat és háztartási rendszereket, valamint azokat a gazdálkodási formákat, amelyekkel könnyebben boldogulhatnak.
A dél-alföldi Mórahalom kistérsége egyedülálló vidék. Itt a legtöbb a napsütéses órák száma az országban, így a gyorsan felmelegedő homoktalajon – a helyiek évszázados hagyományainak köszönhetően – virágzó zöldség-, gyümölcs- és szőlőkultúra alakult ki. Legjellemzőbb a paprika, a paradicsom, a káposztafélék, a burgonya, az őszibarack és az alma termesztése, de ez az ország egyik legnagyobb spárgatermő vidéke is. Az itt élők mintegy 75 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel.

Különleges ez a kistérség azért is, mert igen kiterjedt tanyavilág hálózza be, a külterületi népesség aránya közel 43 százalék. Igaz, az agrárprivatizációval újból megnyílt a lehetőség a gazdasági és lakófunkciójú tanyák fellendülésére, ám a hiányos infrastruktúra ennek útját állhatja. Csupán hét százalékukhoz jut el vezetékes ivóvíz, a gázt használó háztartásoknak pedig mindössze 21 százaléka kapcsolódik hálózathoz. A tanyák négy százalékán még ma sincs vezetékes villany és 76 százalékuknál tapasztalható feszültségingadozás. A megoldás igen drága lenne, hiszen egyetlen tanya villamosítása 3-9 millió forintba kerül.

A megújuló energiaforrások arányának növelése az egész országban fontos, a tanyavilágban azonban létkérdés – szerencsére a környezeti feltételek ehhez rendelkezésre állnak. A kiemelkedően sok napfény nem csak őszibarackot érlel, de ha kell vizet melegít vagy áramot is előállít, emellett minden adott az energianövény-termesztéshez, sőt a mélyben termálvíz is található.

Mórahalmon éppen ezért vágtak bele egy olyan mintaprojektbe, amely bemutatja, hogyan lehet talpon maradni és boldogulni a természeti erőforrások felhasználásával. Ennek keretében három tanyát építenek fel. Az egyik lakófunkciójú lesz, ahol bemutatják, hogyan lehet másként szervezni a mindennapokat, alternatív energiaforrásokat (passzívház, napelem) hasznosítani és egyéb háztartási rendszereket működtetni (napcsapda, komposztvécé, házi szennyvízkezelés, esővíz-felhasználás stb.).

A másik tanya fő feladata a gazdálkodás, ahol öt közhasznú munkás dolgozik majd. Célja nem az üzletszerű termelés, hanem a kistérségi körülményeket és a helyi hagyományokat figyelembe vevő növénytermesztés és állattenyésztés bemutatása lesz.

A két tipikus homokhátsági tanyaforma mellett egy harmadik is helyt kap a projektben. Ez lesz a „közösségi tanya”, amely a konferenciáknak, népművelő és közösségi programoknak kínál majd helyet. A helyi innovációk is teret kapnak, például egy zákányszéki feltaláló bejegyzett szabadalma, amely lehetővé teszi, hogy a hagyományos kazánban is lehessen pellettel fűteni. A három épületet egy ezer négyzetméteres üvegház és egy annak fűtésére szolgáló termálkút egészíti majd ki és része lesz egy alternatív energiáról szóló, kiadvány formájában is megjelenő előadássorozat, illetve egy záró konferencia.

A több mint 567 millió forintos fejlesztés jelentős részét – 482 millió forintot – az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus fedezi. A VÁTI Nonprofit Kft. által kezelt projekt várhatóan 2011 áprilisában fejeződik be, de a mórahalmiak már most a távolabbi jövőn gondolkodnak. Szeretnék, ha a következő ütemben egy kutatással, oktatással, tanúsítással foglalkozó Energia-tanácsadó Központ jönne létre a város határában. A harmadikban pedig egy olyan mérnökirodát alakítanak ki, ahol – mintatanyák tapasztalatait felhasználva – alternatív és megújuló energiaforrások használatával tervezik majd a tanyákat, házakat.

forrás: alternativenergia.hu

A magyarországi gépjárműpiacon egyelőre nincs igény a környezettudatos technológiákat alkalmazó modellekre, a vevők nem hajlandók külön fizetni olyan extrákért, amelyek az alacsonyabb károsanyag-kibocsátás szolgálják - mondta Mátrabérci Sándor, a Porsche Hungaria Audi márkaigazgatója.

Fontos követelmény ugyanakkor a gazdaságos és takarékos üzemelés - mutatott rá a márkaigazgató, idesorolva az Audi által alkalmazott technológiák között ezt szolgáló kisebb tömegű alumínium karosszériát, a hosszú áttételű sebességváltót, a fékezésienergia-visszanyerést és az úgynevezett stop-start berendezést, amely üresbe tett váltónál leállítja a járművet. Mátrabérci Sándor kiemelte a takarékos vezetést támogató sebességfokozati kapcsolásjelző műszer jelentőségét, emlékeztetve arra, hogy a vezető tevékenysége 30 százalékban befolyásolja az autó fogyasztását.

A márkaigazgató kitért arra, hogy az Audi 1989 óta készít hibrid hajtású autókat kis sorozatban, egy éven belül azonban várható, hogy nagyobb számban lép piacra hibridekkel. Úgy vélekedett, a villanyautók szériában 2012-13-ra lesznek piacképesek, akkor várható hogy a gyártók szinte egyszerre jelennek meg villanyhajtású kocsikkal. Az akkumulátortechnológia ugyanis ma még nem elég hatékony - jegyezte meg. Az előrejelzések szerint Európában 2020-ig az autók 10 százaléka elektromos meghajtású lesz. Az üzemanyagcellás járművek megjelenését az évtized második felére prognosztizálta.

A márkaigazgató szólt arról, hogy Volkswagen konszern az etanol hajtóanyag terjedésével is számol, Európában forgalmazott autóiban kétféle etanol-üzemű motort alkalmaz. A járművekbe épített nitrogén-oxid-csökkentő rendszerrel már most teljesíthetők az EU-6 kibocsátási előírások - jelezte.

forrás: Zöldtech Magazin

Ha gyorsan és megbízható forrásból szeretne választ kapni a termékdíjjal kapcsolatos kérdéseire, akkor ajánljuk figyelmébe a CompLex Kiadó elektronikus tananyagát, "Környezetvédelmi termékdíj" címmel.
 
Tudja-e Ön, hogy...
... milyen esetekben és ki vállalhatja át számlán a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséget?
... mely törvény írja elő általánosságban a termékdíjbevallás gyakoriságát?
... mikor kell bejelentkezni (bejelentést tenni) a vámhatósághoz?
... mely esetekben igényelhető vissza a termékdíj?

A környezetvédelmi termékdíj, mint környezetvédelmi célokat szolgáló gazdasági szabályozó eszköz, 1996 óta része a hazai jogrendszernek. Bevezetése óta, de különösen az elmúlt öt évben egyre gyakrabban éri támadás ezt az adójelleggel működő intézményt. Egyesek szerint a termékdíj csak egy a nyakatekert, nehezen átlátható szabályozások sorában, amelynek célja újabb és újabb állami bevételek teremtése. Mások, bár egyetértenek a szabályozás környezetvédelmi céljaival, a bonyolult és szerteágazó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek ellen emelnek szót, amely szerintük aránytalanul nagy terhet jelent az amúgy is nehezen boldoguló vállalkozások széles rétege számára.

Egy tagadhatatlan: a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás a hazánkban tevékenykedő gazdálkodók tízezreit érinti és komoly felelősség viselését, ezzel együtt számos kötelezettséget fogalmaz meg számukra. Elég csak arra gondolnunk, hogy a különféle termékeket gyártó vállalkozások nagy része termékének kínálása, szállítása, vagy éppen védelme miatt különböző csomagolóeszközök, csomagolóanyagok felhasználásával becsomagolja azt. A terméket importálók – ideértve az Európai Unió tagállamaiból terméket behozó vállalkozásokat is – az általuk hazánkban forgalmazott termékeket az esetek többségében csomagolva hozzák be. Ők mindannyian a termékdíjas szabályozás alanyaivá válnak. És akkor még csak egy – bár kétségkívül a gazdálkodók legnagyobb körét érintő – termékdíjköteles termékkörről beszéltünk…

A kritikák és támadások ellenére azonban a termékdíjas szabályozás alapvető céljai megkérdőjelezhetetlenek:

a környezetszennyezés megelőzése, csökkentése, a vállalkozások ösztönzése a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra;
a környezetet terhelő termékek által okozott veszélyeztetések, károk megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges pénzügyi források megteremtése;
az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítésének elősegítése.

Ha gyorsan és megbízható forrásból szeretne választ kapni a termékdíjjal kapcsolatos kérdéseire, és kíváncsi a fenti kérdésekre adott válaszokra, akkor ajánljuk figyelmébe a CompLex Kiadó elektronikus tananyagát, Környezetvédelmi termékdíj címmel. A tananyag feladata az, hogy a termékdíjköteles termékek gyártóinak és forgalmazóinak, valamint minden érintett gazdálkodónak, és nem utolsósorban Önöknek, a gazdálkodóknak szakmai segítséget nyújtó könyvelőknek, átfogó képet adjon, és segítséget nyújtson eligazodni a termékdíjas szabályozás „útvesztőjében”.

Az elektronikus tananyag a részletes jogszabályi háttér ismertetése mellett a következő témaköröket is érinti:

· termékdíjköteles termékek köre,
· termékdíjfizetésre kötelezett gazdálkodók köre,
· a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása,
· legfontosabb szabályok a termékdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatban,
· termékdíj alóli mentesség,
· termékdíj-visszaigénylés,
· jogkövetkezmények,
· a kötelezettek gyakorlati teendői lépésről lépésre,
· a csomagolás, mint termékdíjköteles termék,
· a kereskedelmi csomagolás.

Népszerű elektronikus tananyagrendszerünkkel Ön saját időbeosztással, könnyedén sajátíthatja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos legfontosabb ismereteket, valamint a tananyag végén található ellenőrző kérdésekkel le is tesztelheti tudását!

forrás: www.complex.hu

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke fegyelmi vizsgálatot indít Barna Balázs, a Növényvédelmi Kutatóintézete igazgatója ellen egy rákkeltő anyagot tartalmazó ajándékba adott termék miatt.
 
A Levegő Munkacsoport pénteken jelentette be: a forgalomból már kivont diklórfosz rovarirtó hatóanyagot tartalmazott az a molyirtó csík, amelyet ajándékba kaptak a vásárlók, amikor megvették a Csalomon rovarcsapda elnevezésű terméket, az ajándékterméket az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete biztosította.
Csalomon

Torda Júlia, az MTA kommunikációs vezetője azt írta: Pálinkás József az első munkanapon megindítja a fegyelmi vizsgálatot, miután tudomására jutott, hogy a növényvédelmi kutatóintézet egy Magyarországon és az Európai Unióban is betiltott rovarirtó hatóanyagot forgalmazott. Az MTA elnöke a haladéktalanul megindított fegyelmi vizsgálatban a fegyelmi bizottság elnöki tisztével Németh Tamást, az MTA főtitkárát bízza meg.

A Levegő Munkacsoport a történteket bejelentette a VPOP Bűnügyi Igazgatóságának, valamint az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztályának. Továbbá kérte az MTA főtitkárát is, hogy mihamarabb tisztázza az esetet, és tegye meg a szükséges intézkedéseket.

A közlemény emlékeztet: a diklórfoszt Magyarországon sokáig a köztéri szúnyogirtásban is használták. Az EU azért tiltotta be a növényvédelemben, mert génkárosító - úgynevezett mutagént is tartalmaz - és rákkeltő kockázatai vannak. Az ügyet az Állami Népegészségügyi és Tisztorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes, Szentendre-Pilisvörösvár Kistérségi Intézete már vizsgálja.

forrás: Greenfo

A spanyol Iberdrola 50 szélpark építését tervezi Romániában, ami jelen állás szerint a világ legnagyobb szélenergia-projektje lesz.

 Az Iberdrola csaknem 1 millió háztartás ellátását szeretné megoldani a 2017-ig tartó fejlesztéssel, ennek érdekében a társaság már meg is állapodott a román kormánnyal a körülbelül 1500 megawattnyi kapacitás felépítéséhez szükséges jogok megszerzésére - idézte a Bloomberg a vállalat közleményét.

A társaság kevesebb mint egy évtized alatt vált a legnagyobb, alacsony szénkibocsátással járó erőműveket építő és szélenergetikai fejlesztéseket végző nemzetközi céggé, amely tucatnyi külföldi piacon - például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Lengyel- és Magyarországon tevékenykedik.

A társaság szerint a most bejelentett Dobrogea-projekt jelenleg a világ leginkább ambiciózus ilyen jellegű fejlesztése.

forrás: napi.hu

Újraindultak az algákkal kapcsolatos kutatások Japánban, egyes szakemberek ismét abban bíznak, hogy a zöld növények oldhatják majd meg a jövő energiahiányát. A hasonló módszerrel előállított üzemanyag azonban még mindig túl drága, a japán kutatók 12 éven belül csökkentenék le a költségeket, hogy versenyezni tudjanak az olajjal.

Világszerte mintegy 75 kutató tanulmányozza azokat az algákat, melyek minden eddig ismert növénynél több energiát lehetnek képesek előállítani hektáronként. Az új technológiára már felhívták az amerikai kormány figyelmét is a szakemberek, illetve a nagy olajcégek is fokozatosan fedezik fel a moszatokban rejlő lehetőségeket, az Exxon Mobil például a tervek szerint 600 millió dollárt költ ilyen kutatásokra a következő öt évben. Az említett algák a tudósok szerint képesek lehetnek vízből üzemanyagot készíteni úgy, hogy közben a levegő széndioxid tartalmát is csökkentik. Ezzel a várakozások szerint csökkenteni lehetne a függőséget a fosszilis energiahordozóktól. A kutatások komolyságát jelzi, hogy a már említett Exxon Mobil mellett többek között a Toyota is lát benne fantáziát.

Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

forrás: alternativenergia.hu

Nem csak cukorral lehet működtetni, hanem egy olyan anyaggal, amelyet talán drága édesanyáink minden nap sikeresen eltávolítanak a ruháinkból. Ez az anyag a csodálatos cukros folyadék, mint a Sprite, Cola amelyek segítik az autót, hogy egész nap repesszen a szobában. Melyik a leghatékonyabb üzemanyag az autó számára? A szőlőlé!

Ez a csodaautó nem egy cég találmánya, hanem a Sony is besegített, hogy mindez megvalósuljon. Az előbb említett vállalat, olyan akkumulátort szeretett volna létrehozni, amely a legtartósabb és a legerősebb, amely napjainkban létezik. Az Ene Pocket játékautó a legtökéletesebb eszköz ennek a tesztelésére.

Ha minden a legjobb úton halad, akkor az üzletekben nagyon hamar el fogják kapkodni ezeket az autókat. Ez egy nagyszerű lehetőség a szülőknek, mivel nem csak megajándékozhatják gyermekeiket egy játékautóval, hanem már kiskorukban megismerkedhetnek a zöld energia fontosságával. Minél több generáció nő föl úgy, hogy a zöld energiát jónak gondolja, annál több jó történhet majd a világban, amely csak előreviheti a társadalmat.

forrás: alternativenergia.hu

A Magyar Államvasutak Zrt. 2010. április 22-én, a Föld Napján indítja el egész éves, ÖKO-kampány elnevezésű programsorozatát. A kezdeményezés célja, hogy a vasutasok és családtagjaik még több figyelmet fordítsanak a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre. A cég közleményéből kiderül: a MÁV az ország legnagyobb vállalatcsoportjaként kiemelt figyelmet fordít a környezetkímélő technológiák alkalmazására és minél szélesebb körű bevezetésére. A társaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a vasút a legkörnyezetbarátabb közlekedési forma legyen és minimálisra csökkentse az egy főre jutó károsanyag-kibocsátást. A MÁV a régi műszaki technológiákat – anyagi lehetőségeihez képest – folyamatosan modernizálja. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt években országszerte sorra épültek korszerű, zárt rendszerű üzemanyag-töltő állomások, új járművek beszerzésekor pedig kiemelt szempont a környezetkímélő technológia alkalmazása, vagy például a legújabb motorvonatokon már a szelektív hulladékgyűjtők is megtalálhatók. Ezen túlmenően a vasúttársaság a közmunkaprogram részeként évről évre megtisztíttatja a sínek és állomások környékét, valamint a pályafelújításoknak és új zajvédőfalak építésének köszönhetően több vonalszakaszon is jelentősen csökkentette a zajterhelést.

A vasúttársaság vezetése hisz abban, hogy eredményeket nemcsak nagyberuházásokkal lehet elérni, hanem magánszemélyként és munkavállalóként is. A most elindított programsorozat célja tudatosítani a munkatársakban: mindenki sokat tehet azért, hogy a Föld az unokáink számára is élhető bolygó maradjon. Az akciót a MÁV Zrt. elsősorban a vállalatcsoporton belül, csaknem 40 ezer munkavállaló körében indítja el.

Az ÖKO-kampány során számos, a mindennapi életben is könnyen alkalmazható, és családi-baráti körben is továbbadható praktikát ismerhetnek meg a vasutasok, ami környezettudatosabbá, energiahatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszi nemcsak a ma, de a jövő generációjának életét is. A kampány kiemelt területei az illegális szeméttelepek felszámolása, a szelektív hulladékgyűjtés, a papírfelhasználás csökkentése és az energia-megtakarítás, de olyan „apróságok” is előtérbe kerülnek, mint például egy üres irodában a lámpa lekapcsolása, a kétoldalas nyomtatás általánossá tétele vagy egy éppen nem használt telefontöltő kihúzása. Ezekkel az egyszerű akciókkal bárki hozzájárulhat Földünk megóvásához.

forrás: HulladékSors

forrás: Klíma Blog

A FŐTÁV Zrt. tárgyalásos eljárás útján keres szakmai partnert egy olyan geotermikus kútpár kiépítéséhez és üzemeltetéséhez, mely a rákoskeresztúri távhőkörzetet láthatja el a megújuló energiából nyert hővel. A nyertes pályázó feladata lesz majd a kútpár, valamint a kapcsolódó létesítmények kiépítése és a létesítmény 15 éven át tartó üzemeltetése is. A FŐTÁV Zrt. az így kiépített hőtermelő egységtől évente legalább 16 millió forint megtakarítást remél a földgázköltségekben, valamint további kb. 15 millió forint bevételt az értékesíthető CO2-kvóták révén. A beruházás várhatóan 2010 őszén kezdődik és 2011 év végére fejeződhet be.

A tervezett kútpár mélysége több mint 2 kilométer, geotermális hőteljesítménye pedig 4 MW lesz. Az eljáráson nyertes partner feladata a geotermális kútpár és a hozzátartozó létesítmények kiépítése a Rákoskeresztúri Fűtőmű térségében, a kútpár a távhőrendszerhez való illesztése, valamint a létesítmény 15 üzeméven át tartó üzemeltetésével a termelt geotermális hőenergia FŐTÁV Zrt. részére történő értékesítése. A részvételi jelentkezés benyújtásának határideje 2010. május 14-e, a pályázat teljes anyaga pedig 2010. április 20-ától ingyenesen elérhető a FŐTÁV Zrt. honlapján.

A fővárosban csak 4 százalék a megújuló energiák aránya

A projekt szorosan illeszkedik a FŐTÁV Zrt. azon elképzelésébe, mely szerint 2020-ra 20 százalékra növeli a megújuló energiaforrások használatát. A budapesti távhőellátásban jelenleg csupán 4%-ot tesznek ki a megújuló energiaforrások, a fennmaradó 96 százalékot a földgázalapú technológiák szolgáltatják.

A fővárosi távhőszolgáltató vállalat ezen az arányon szeretne változtatni közép- és hosszútávon. A geotermikus kútpár megépítése mellett a tervek között szerepel egy 42,3 km hosszú körvezeték kiépítése 2017-ig, mely hét budapesti hőkörzetet kapcsolna egy integrált rendszerbe; valamint két, egyenként 20 MW kapacitású biomassza fűtőmű létesítése 2012-ig, mely tervezetten évi 15,7 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé, évi 30 ezer tonna CO2 kibocsátás-csökkenés mellett. A projektek megvalósulásával 2020-ra a földgáz alapú technológiák használata 77,9 százalékra csökkenhet; míg a hulladékhasznosítás 12,8 százalékra, a biomassza energiaforrásként való felhasználása pedig 9,3 százalékra növekedhet a budapesti távhőellátásban.

forrás: Klíma Blog

Az elektromos autók gyártásában és a kapcsolódó iparágakban tevékenykedő francia cégek közös tájékoztatóján Damien Luniaud, a Citroen Hungária vezérigazgatója elmondta: becslésük szerint 2020-ra a gépkocsik piacán 4,5 százalékot ér el a részben vagy teljes egészében elektromos meghajtású gépkocsik aránya.

Franciaországban az előrejelzés szerint a 2 millió kocsi kétharmada hibridautó, egyharmada kizárólag elektromos meghajtású lesz, ez a hatalmas autópark azonban nem falja vészes mértékben az áramot, a teljes fogyasztásban csupán 1,5 százalékos lesz a részaránya. Ez azt jelenti, hogy a technológia terjedésének nincs akadálya az üzemanyag-ellátási oldalon, nagy feladat viszont a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, és a jelenleg még drága technológia vonzóerejének növelése.

Franciaország: 2 milliárd euró a töltőállomások kiépítésére

Luniaud szerint a piacot állami közreműködéssel lehet csak fejleszteni, és erre Magyarországnak is fel kell készülnie, hiszen a fenntartható közlekedés ösztönzése uniós követelmény. Franciaországban közel 2 milliárd eurót fordítanak a töltőállomás-hálózat kiépítésére, és jogi eszközökkel is segítik az elektromos, illetve hibrid autók terjedését. Az új szabályok szerint például csak olyan házak épülhetnek, amelyek villamos hálózata alkalmas az elektromos autók töltésére, mondta a jeles autóipari szakember.

Thierry Le Boucher, az EDF energetikai csoport magyarországi főigazgatója hozzátette: az elektromos autó nem csupán tiszta, környezetbarát jármű, hanem igen alacsony fogyasztású: mindössze egy villanybojler éves fogyasztásának megfelelő áramot igényel, miközben ugyanannyi kilométert tesz meg, mint egy hagyományos gépkocsi.

Az üzemeltetés költsége tehát szinte elhanyagolható a hagyományos autókéhoz képest, az elektromos autó azonban jóval drágább. A Citroen legújabb kisautója, a C ZERO típusú modell például, amelyet karbon-semleges autóként hirdetnek, 30 000 euróba kerül. Egyebek között itt volna dolga az államnak, hangsúlyozták a felszólaló francia szakemberek. Hazájukban a tervek szerint 5 ezer eurós támogatást kapnak majd a vásárlók. Hozzátették, hogy a környezetbarát közlekedés fejlesztésére vonatkozó stratégiáról és a belső piac kialakításáról Magyarországnak is gondoskodnia kell.

forrás: Klíma Blog

forrás: alternativenergia.hu

forrás: alternativenergia.hu

Humberto Rios kubai tudósnak, a hagyományos mezőgazdasági technikákhoz való visszatérés egyik ismert szószólójának ítélték oda idén az évente hat embernek kiosztott amerikai Goldman környezetvédelmi díjak egyikét. Az európai térség lengyel díjazottját egy autópálya elleni tiltakozókampánya miatt ismerték el.

Malgorzata Gorskának, a lengyel madárvédelmi társaság aktivistájának tiltakozó kampányával sikerült megakadályoznia, hogy autópálya szelje át Európa kevés, mindmáig érintetlen vadonjának egyikét a Rospuda-völgyben. A vidéken egy fenyőerdővel ölelt tőzegmocsár is fekszik, az erdő pedig sasok, farkasok és hiúzok otthona.

A 46 éves Humberto Rios a vetőmagok sokféleségén, a vetésforgón és a természetes trágyákon és kártevők elleni módszereken alapuló, hagyományos mezőgazdaság híveként és támogatójaként érdemelte ki az elismerést. A szakember nemcsak elméletben, de a mintegy 50 ezer kubai gazdálkodót tömörítő Helyi Mezőgazdasági Innovációs Program révén gyakorlatban is kamatoztatja tudását. Munkájának központi elve, hogy a gazdálkodóknak biztosított autonómia előmozdítja a mezőgazdaság fenntartható pályára állítását, ami igen radikális nézet a hosszú ideje felülről irányított kubai gazdasági modellben.

A zöld Nobel-díjként is ismert elismerés 150 ezer dollár (csaknem 30 millió forint) jutalommal jár, ami csillagászati összegnek számít a 20 dolláros (mintegy 4 ezer forintot kitevő) kubai átlagbérhez képest. Rios elmondta, hogy az összeg egy részét munkája finanszírozására fordítja majd, más részéből házát javíttatja meg. A kubai tudós arról is beszélt, hogy kormánya kezdetben kétkedve fogadta az Egyesült Államokból származó díjat, idővel mégis belenyugodott. Mint hozzátette, reméli, hogy díja hozzájárulhat a két ország közötti viszony javulásához. Ez az első eset, hogy kubai állampolgárnak ítélik oda a Goldman-díjat.

Kubában a hagyományos mezőgazdasági módszerek kiszorultak a használatból, miután a cukortermelés dominálta agrárgazdaságot iparosították a 20. század második felében. Különösen azután ugrott meg az ipari módszerek, a műtrágya és a mesterséges rovarirtó szerek használata, miután a Szovjetunió szárnyai alá vette a szigetországot az 1959-es forradalom után. Kuba az 1980-as évekre első helyre került Latin-Amerikában az egy főre jutó mezőgazdasági vegyszerhasználatot tekintve. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a vegyszerektől függő kubai mezőgazdaság nehéz helyzetbe került, ezért sok gazdálkodó - kényszerűségből - visszatért a hagyományos termelési módokhoz. Rios, aki akkoriban agártudományi doktorandusz volt, előremutatónak ítélte a jelenséget, amelyet alátámasztottak a növekvő hozamok és a túlterhelt talaj fokozatos regenerációja is. Az 1990-es évek végén el is indította programját, amelynek célja a hagyományos módszerek terjesztése volt. A programot - látható sikere miatt - a politikai vezetés is támogatta.

Rios vetőmagvásárokat szervezett, ahol a termelők kicserélhették magjaikat és tapasztalataikat. "A lényeg, hogy a helyi körülményekből kiindulva mindenki maga választhassa meg, mit vet, ahelyett, hogy ugyanazt a fajtát kellene mindenkinek termesztenie" - magyarázta. A saját magát hippinek valló Rios zenészként is ismert: fülbemászó gitárjátékkal és patrióta szövegekkel népszerűsíti az organikus - bio - gazdálkodás előnyeit. Nézete szerint a terméshozamok növelésénél már csak egy fontosabb dolog van - a termelők boldogsága.

A Goldman környezetvédelmi díjat 1990-ben alapította Richard Goldman, egy San Franciscó-i biztosítótársaság tulajdonosa feleségével, a helyi, spontán módon szerveződött (grassroots) környezetvédelmi mozgalmak elismerésére és támogatására. A díjat minden évben hat földrajzi régió - Afrika, Ázsia, Európa, kis szigetországok, Észak-Amerika, valamint Dél- és Közép-Amerika - egy-egy jelentős személyiségének ítélik oda. Eddig 79 országból 139-en kapták meg.
Humberto Rios és Malgorzata Gorska mellett az idei díjazottak között van a szváziföldi Thuli Makamam, a kambodzsai Tuy Sereivathana, az amerikai Lynn Henning, valamint a Costa Rica-i Randall Arauz - olvasható a díj honlapján.

forrás: greenfo.hu

Debreczenyi János, Veszprém polgármestere és Márialigeti Balázs, az ENER-G Energia Technológia Zrt. ügyvezető igazgatója közösen mutatták be a sajtónak április 15-én a városi hulladéklerakó telepen megvalósult beruházást, amelynek keretében Magyarország legnagyobb – 875 KW névleges teljesítményű - depóniagáz-hasznosító létesítményét valósították meg.

A hulladéklerakókban, depóniákban keletkező gázok – melyek a szaghatásokért és szélsőséges helyzetben a tűzesetekért is felelősek – több komponense rendkívül káros a környezetre. Az európai országok metánkibocsátásának közel egyharmadáért a depóniákban keletkező biogázok a felelősek. A depóniagáz azonban igen értékes energiahordozó is, és mint megújuló energiaforrás, kitermelése anyagi előnyöket is rejt.

„Veszprém városi szinten kívánja korszerűsíteni energetikai rendszerét. E törekvésünk jó példája ez a beruházás.” – emelte ki Debreczenyi János Veszprém polgármestere ünnepi köszöntőjében. Veszprém professzionális megoldást kapott a hulladéklerakójában keletkező depóniagázok kezelésére, melynek finanszírozása is kívülről érkezett, ráadásul rendszeres bevételt is biztosít a városnak. A beruházó ENER-G Zrt. szerződésében vállalt garanciát arra, hogy keletkező gázmennyiséghez igazodva maximalizálja a hasznosító üzem áramtermelését.

„A környezetvédelem, mint kiemelt szempont szerepelt a megvalósult beruházásban. Az ENER-G elkötelezett a környezet védelme, illetve a világ ma ismert formájának megőrzése mellett. Szolgáltatásainkkal és beruházásainkkal minden esetben az energiatermelés hatékonyságának növelését, így takarékosabb megoldásokat szolgálunk” – mondta Márialigeti Balázs, az ENER-G Energia Technológia  Zrt. ügyvezető igazgatója.

„A Veszprémben a ma hazánkban működő legnagyobb teljesítményű depóniagáz-hasznosító berendezés méltán nyerte el a VKSZ és a városvezetés támogatását. A közös gondolkodás hatékonysága jelentősen serkentette a beruházást. A projekt sikere biztosított volt, hiszen a környezetkímélő XXI. századi technológiában rejlő lehetőség már rövidtávon is jelent anyagi előnyöket Veszprém számára.” – emelte ki Mármarosi István, az ENER-G Energia Technológia Zrt. ágazati igazgatója.

forrás: HulladékSors

A geotermikus rendszerek tervezői és kivitelezői számára 2010. április 11. emlékezetes fekete nap maradhat. Stílusosan e naptól lépett hatályba ugyanis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 4/2010 rendelete, amely a korábbi hatósági szolgáltatási díjakat megnöveli, sok esetben a korábbinak a többszörösére.

Az új szakhatósági rendelkezések nemcsak a környezetvédelmi tervezőket, hanem minden építőipari engedélyezésben érintett kollégát érintenek, év közben megnövelve az engedélyezések díjait.

Érzékelhető tény, hogy a hatósági engedélyezés a Bajnai-kormány 2009. novemberi rendeletei óta sokkal gyorsabb lett, de igen szomorú dolog, ha ennek ez lett az ára.

A továbbiakban, ha valaki földhő-szondás hőszivattyús rendszer kíván létesíteni, az engedélyezés 36.000 Ft Bányakapitánysági illetéke mellé be kell fizetnie még 23.000 Ft összeget az illetékes Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megfelelő számlaszámára is. A hatóságok előzetes jelzése szerint a többi szakhatósági is bevezethet hasonló illetékeket.

Geotermikus kútpárok engedélyezése ennél sokkal jelentősebb mértékben drágul. A hatósági eljárási díj a kitermelt vízhozamtól függ, és a geotermikus kútpár rendszerek nagy többsége igen nagy vízhozamú. (Az más kérdés, hogy a kitermelt víznek csak a hőjét hasznosítja, utána visszatáplálja ugyanabba a rétegbe). A korábbi, 20/2007 KvVM rendelet 2. pontja szerint szerint a díjszabás vízhozamtól és víztípustól függően egy kútra 20.000 Ft-tól 150.000-ig terjedt, addig most ez a 4/2010 rendelet 2. pontja alapján már 40.000–350.000 Ft közötti.

A kitermelő-besajtoló kutak együttes engedélyezési költsége továbbra is másfélszer akkora, mint egy kúté, holott környezettudatos gondolkodás esetén ez kellene sokkal olcsóbb legyen (már csak azért is, mert megtervezni és jól elkészíteni drágább egy kútpárt, mint egy sima termelőkutat).

folytatás itt

forrás: Zöldtech Magazin