Zöldike

Az erdők kivágása Földünk vízháztartását is megbolygatja, mivel a fák gyökereiken keresztül felszívják a vizet, majd a légkörbe juttatják azt. Az erdőirtás negatív hatással van a termőföldre: a sivár föld könnyen erodálódik, a víz hamar kimossa belőle a tápanyagokat, és terméketlen talajt hagy maga után. A fairtás helyén nagy esőzések idején gyakoriak az emberéleteket okozó földcsuszamlások.

Jelenlegi ismereteink szerint az erdőirtás évente egy emlős állatfaj kipusztulásához vezet, ez azonban a táplálékláncot megingatva 23 000 más állatfajta megsemmisülését vonja magával.

Előrejelzések azt mutatják, hogy a dél-kelet ázsiai flóra és fauna (vagyis növényvilág) közel 40 százaléka megsemmisülhet ebben az évszázadban. Az erdőirtás végzetes hatással van a szegény országokra, amelyek gyakorlatilag ily módon felélik természeti erőforrásaikat. 2050-re a globális GDP 7 százalékos csökkenésének lesz oka az erdőirtás, állítja a biológiai sokszínűségről szóló bonni egyezmény (CBD), melyet az 1992-es Rio de Janeiró-i Föld csúcson is elfogadtak.

Támogatási rendszer

Amikor a Kiotói Egyezményt 1997-ben megszavazták, tudományos szinten még nem voltak széles körben elfogadva azok a számértékek, amelyek rámutattak, milyen nagy szerepet játszanak a globális klíma alakulásában az erdők és azok CO2-elnyelő képessége.

Ma közel 30 modell létezik a globálisan koordinált erdővédelem kialakítására. Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) vezetője már jó ideje hangsúlyozza, hogy átfogó klímaegyezmény nem létezhet az erdők figyelmen kívül hagyásával. A UNEP, az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) és az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági programja (FAO) együttműködésével működő erdővédelmi program lényege, hogy a szegény országok támogatást (vagy ha tetszik, pénzjutalmat) kapnak, ha megőrzik erdőségeiket. A program a REDD nevet viseli (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries), és Steiner szándékai szerint a decemberben esedékes mexikói klímacsúcson konkrét keretet különítenének el a számára.

A kezdeményezés célja, hogy nemzetközileg növekedjen a környezetvédelem értéke (CO2-megkötés, vízvédelem, biodiverzitás megőrzése) az anyagi juttatások révén. A REDD ellenzői azonban úgy tartják, a gazdag országok indokolatlan előnyökhöz juthatnak általa: légszennyezésük egy részét letudhatják azzal, hogy nem vágják ki a fáikat, erre automatikusan támogatást kapnak, abból pedig széndioxid-kvótát vehetnek. Mások az erdőségek által megkötött CO2-mennyiség "számosításának" nehézségeit emlegetik.

Perifériára szorulhatnak a kis erdőségek

Amerikai erdőtulajdonosok aggodalmukat fejezték ki, hogy a kisebb magánerdők kiszorulnak az USA tervezett CO2-kvótakereskedelméből, és nem számolhatják el erdőiket CO2-elnyelő felületként, vagyis nem árusíthatnak arra kvótákat (nagy kibocsátóknak). Az érintett erdő-tulajdonosok úgy látják, az (erdő)ellenőrzések és a hivatali kvóta-jóváhagyás/elfogadás tarifája túl magas. A 40 hektárnál kisebb erdők tulajdonosainak ez nem kifizetődő, az eljárás csak viszi a pénzt. Az Egyesült Államokban a kis magánerdők összterülete eléri a 48,1 millió hektárt, ezek javarészt családi tulajdonban vannak. A 309 milliós lakosú országban közel 10 millió magánszemély mondhatja magát valamilyen erdőterület birtokosának. Az USA teljes erdőterülete -az állami tulajdonúakat is beleértve- nyeli el az ország CO2-emissziójának 10 százalékát.

Mennyit nyelnek a fák?

Több tudományos dolgozat állította azt, hogy a légkörben növekvő CO2-koncentrációval együtt a fák üvegházgáz-megkötő képessége is növekszik, s ezt a vélekedést mérésekkel támasztották alá. Új kutatások azonban cáfolják az örvendetes hírt, pontosabban némileg árnyalják az összképet: a kutatók most azon az állásponton vannak, hogy a változás azért következett be, mert a CO2-növekedés a levegőben meghosszabbította a fák növekedésének szezonját. A University of Colorado kutatói a globális felmelegedés vízkészleteket elszívó hatását is bevették kutatásaikba, és a fákban lévő vízmolekulákat elemezve a hóolvadás csökkenését állapították meg a magaslati erdőkben. Ez meglátásuk szerint visszafogja a fák klímaváltozáshoz való alkalmazkodását és megnövekedett fotószintetizáló képességét: vagyis nem fognak annyi CO2-terhet levenni a vállunkról (és orrunkról), mint ahogy azt a tudósok újabban gondolták.

forrás: Klíma Blog

forrás: Klíma Blog

forrás: Klíma Blog

Rekordot ért el egy francia csapat az idei Shell Eco-Marathon Europe versenyen, a gallok egy liter üzemanyaggal 4414 kilométert tettek meg a németországi megmérettetésen.

A nantes-i Polyjoule nevű csapat svájci versenyzők ötéves rekordját adta át a múltnak. A svájciak egy liter üzemanyaggal 3836 kilométert tettek meg annak idején.

Az üzemanyag-takarékos járművek versenyét szervező Németországnak sem volt oka szégyenre, a hazai versenyzők 2795 kilométerre jutottak egy literrel a klettwitzi Lausitzring versenypályán.

A gazdaságos energiafelhasználáson alapuló versenyen 22 európai és afrikai ország 213 csapata méretteti meg magát a pénteken záruló rendezvényen. A szervezők szerint mintegy háromezer diák jelentekezett - java részük saját maguk fabrikálta járművel - a futamokra.

Eddig csak a napelemes járgányokkal érkezőknek volt némi gondjuk, őket borús idő hátráltatja.

Magyarországot három csapat képviseli. Az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem mellett idén a Kecskeméti Főiskola is saját járművel és lelkes csapattal vesz részt.

A kecskemétiek benzin hajtotta és az óbudaiak etanolos autója a prototípus kategóriában, a győriek napelemes járgánya a városi autó kategóriában nevezett.

forrás: Zöldtech Magazin

A cianidos bányászati technológiákkal szembeni európai döntés kikényszerítésével Magyarország nem csupán Románia gazdasági érdekeit támadja nyíltan, hanem revizionista érveket is ad egyes magyarországi politikusok kezébe - fejti ki tegnapi számában a Jurnalul National.

Szerdán az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig terjessze elő a cianidos bányászati technológiáknak az Európai Unióban való teljes betiltását célzó jogszabálytervezetet. A román napilap cikke még a szavazás előtt készülhetett, mert a szerdai szavazás várható eredményéről ír.

A cikk írója kifejti: a határozat(tervezet) nyílt támadást jelent Románia gazdasági érdekei ellen egy olyan válságidőszakban, amikor a térség országai versenyben állnak egymással a tőkeforrások bevonása terén. E "gazdasági háború" szellemében Magyarország be akarja fagyasztani a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat beruházását, amely Románia számára több mint 4 milliárd dolláros hasznot jelentene, és munkahelyek ezreit teremtené - olvasható a lapban. A gazdasági versenyben Budapest arra törekszik, hogy Románia infrastruktúrát nélkülöző, alacsony iparosítási szinten maradjon, ami hosszú távon Magyarország felé terelné a beruházásokat - vélekedik a cikk szerzője.

"Egyes magyar politikusok még messzebbre mennek, revizionista érveket hangoztatva, arra gondolva, hogy Erdély kincseit a jövendő nemzedékek Magyarország határain belül aknázhatják majd ki" - írja a lap. Szerinte ilyen értelemben az európai parlamenti határozat(tervezet) a magyar nacionalizmus mintapéldája. A szerző szerint ezt az is alátámasztja, hogy a tervezetet a "revizionista hajlamairól ismert" Tőkés László, valamint Áder János magyar EP-képviselő terjesztette elő.

Az erdélyi Krónika tegnapi vezércikkében megállapítja: a határozat kezdeményezőit elsősorban az sarkallta radikális fellépésre, hogy az aranybányászatban alkalmazott, súlyosan mérgező vegyi anyagnak, a cianidnak katasztrofális és visszafordíthatatlan hatása lehet az emberi egészségre és a környezetre, így a biológiai sokféleségre is. Miközben a két magyar képviselőt - Áder Jánost és Tőkés Lászlót - többek között a nagybányai precedens megismétlődésének megakadályozása vezérelte, a cianidos bányászat betiltása ellen minden követ megmozgató román demokrata-liberális képviselők szeme előtt egyetlen cél lebegett: elhárítani az akadályt a verespataki beruházók projektje elől - írja a lap.

"Egyszerűen nevetséges, ahogy a román eurohonatyák politikai összeesküvést tulajdonítottak egy olyan ügynek, amely mögé politikai hovatartozástól függetlenül felsorakozott az EP valamennyi frakciója, az pedig egyenesen szánalmas, ahogy a verespataki befektető megpróbálja etnikai síkra terelni a kérdést, magyarveszélyt vizionálva a sikerrel járt kezdeményezők nemzetisége okán" - áll a vezércikkben.

forrás: Greenfo

forrás: alternativenergia.hu

Megismételte ma a sajóládi erdő védelmét célzó felszólítását az Európai Bizottság. A brüsszeli bizottság a Natura 2000 természetvédelmi szabályozás megsértésének tekinti, hogy az erdő egy részében folytatódik az állapotromlás.
 
Brüsszeli közleményében az Európai Unió végrehajtó testülete bejelentette, hogy a szabálysértési eljárás következő szakaszába lépett, és "utolsó figyelmeztetésben" részesítette Magyarországot, mert megítélése szerint az illegális fakitermeléstől sújtott természetvédelmi területen a hatóságok még mindig nem hoztak "megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket a pusztítás hatásainak ellensúlyozására".

Az uniós szabályok betartásán őrködő Európai Bizottság következő lépésként az Európai Bíróság elé utalhatja az ügyet, ha magyar részről két hónapon belül nem kap kielégítő választ. A bizottság ma összesen közel négyszáz szabálysértési döntést (eljárások indítását, folytatását vagy lezárását) jelentette be a 27 EU-tagország ellen a környezetvédelem mellett elsősorban az adózás, a távközlés, a közbeszerzések területén. Magyarországot ebből kettő érinti, köztük a sajóládi erdőre vonatkozó, amely a 2008 őszén bejelentett első figyelmeztetést követte.

A brüsszeli bizottság a Natura 2000 természetvédelmi szabályozás megsértésének tekinti, hogy az erdő egy részében folytatódik az állapotromlás. A hatóságok ugyanakkor több intézkedést tettek annak érdekében, hogy a megmaradt erdőrészt hatékonyan megvédelmezzék - ismerte el az uniós testület. A kelet-magyarországi keményfaerdő számos védett állatfaj számára szolgált menedékül, köztük a díszes tarkalepke számára, amely az egyik legveszélyeztetettebb faj Európában - emlékeztetett a közlemény.

forrás: Greenfo

Miközben Európa keleti felében a legtöbbször elhanyagolják a bezárt ipari hulladékgyűjtőket, addig Angliában, Essex városban a brit királyi madárvédők varázsolják újra kirándulóhellyé a rettenetes környéket.
 
Pitsea hatalmas, több hektáros szemétlerakójába évente 800 ezer tonna szilárd hulladékot tesznek le. A brit királyi madárvédelmi társaság, az RSPB a hulladéklerakó környékén évek óta próbálja ápolni és rendben tartani a mocsarakat, sőt a környéken több hektárt már meg is vásároltak.

Most azonban olyan döntés született, amelyet a környékbeliek is örömmel nyugtáztak. 2020-ig ugyanis a szemétlerakó bezárja kapuit és a hulladéktemető a madárvédők kezébe kerül, akik - állami segítséggel persze - a második legnagyobb hulladéklerakó helyén egy hatalmas zöld mezőt terveznek.
Azzal indokolják döntésüket, hogy bár a természetvédelem alatt álló területek valóban menedékhelyei az állat- és növényfajoknak, mégis a barátságtalanná vált, parlagon hagyott földeket is vissza kell vezetni a természetbe, mivel ezek számtalan állat táplálkozó helyei voltak egykor.

Az RSPB több tucat tájvédelmi programban vesz már részt. Az egyik legnagyobb munkájuk a londoni Tower Bridge-től az Északi-tengerig tart, amelyben a Temzét szeretnék természetessé és valamelyest kedvező élőhellyé varázsolni. A szörnyű szennyezések miatt néhány évtizede még halottnak hitt Temze környékén ma már 300 ezer áttelelő madár él, de a folyóban fókák, delfinek és más tengeri állatok is megtalálhatók. Az RSPB ezen kívül számos olyan programban is részt vesz, amely az emberek és a vadállatok számára teremt zöldbb élőhelyet.

forrás: Greenfo

forrás: alternativenergia.hu

A globális felmelegedés okozta olvadás miatt szétrepedt a jégtakaró az Uganda nyugati részén emelkedő Rwenzori-hegység Margherita-csúcsán.

Az Ugandai Vadvédelmi Hatóság illetékese, Nelson Guma közölte, hogy az olvadás következtében hat méter széles hasadék képződött a Margherita-csúcsot borító jégsapkán, elzárva a kedvelt hegymászó célponthoz vezető egyetlen turistautat. A hatóság emberei most azon fáradoznak, hogy új útvonalat építsenek ki az 5019 méter magas csúcshoz.

Az ugandai-kongói határ mentén elterülő hegység részét képező Margherita az afrikai földrész második legmagasabb csúcsa, és a világörökségi helyszínek közé tartozik.

Henry Mujuzi természetvédelmi szakember elmondása szerint a gleccser az 1950-es években még 10 négyzetkilométernyi területet foglalt el, ám a globális felmelegedés miatt ma már kevesebb mint 2,5 négyzetkilométert borít csak jégtakaró.

forrás: Zöldtech Magazin

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter sajnálatát fejezi ki, hogy a hírek szerint az új kormányban nem kap önálló tárcát a hazánk jövője szempontjából oly fontos környezetvédelem és a vízügy.

1990 óta mind az öt kormányzati ciklusban úgy látták, hogy a környezetvédelem kérdése van annyira fontos, hogy önálló minisztérium szintjén kezeljék.

A zöldtárca megszüntetése az egész magyar zöld civil társadalom semmibevétele, hisz az elmúlt években számtalan közösség és szervezet tűzte zászlajára a környezetvédelmet, ennek érdekében rengetegen működtek együtt a minisztériummal is. A környezetvédelem ügye az Európai Unióban és világszerte is egyre fontosabb, ennél fogva a kormányok is egyre magasabb szinten kezelik a kérdést.

Szabó Imre sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarország a jövőben, hátat fordítva a nemzetközi folyamatoknak, leminősíti a kormányzat ezen ágazatát és nem állít a környezetvédelemért felelős minisztériumot.

forrás: Greenfo

A május elejétől érvényes új amerikai energiafelhasználási szabvány szerint a tévékészülékeknek a korábbi határértékhez képest csaknem 50 százalékkal kell kevesebbet fogyasztaniuk, ha továbbra is viselni kívánják az Energy Star jól ismert logóját.

Az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala által előírt 4.0-ás energiatakarékossági szabványnak például egy 50 colos (127 centiméteres) képátlójú készülék akkor felel meg, ha bekapcsolt állapotban fogyasztása a 153 kilowattórát nem haladja meg. A korábbi 3.0-ás szabvány szerint legfeljebb 318 kilowattóra volt a megengedett legnagyobb energiafelhasználás.
Az új feltételek szerint a tévékészülékek az úgynevezett kikapcsolt, azaz a készenléti módban 1 wattnál nem fogyaszthatnak több energiát.
Jóllehet az új szabvány léptéke elsőre drasztikusnak tűnhet, az ismertebb gyártók többsége már felkészült a váltásra.

A Yahoo! hírportálon megjelent beszámoló szerint az Egyesült Államokban árusított műszaki termékeknek egyelőre nem kell megfelelniük az Energy Star előírásainak, kivétel ez alól Kalifornia, ahol 2011-től kezdve csak olyan televíziókat szabad értékesíteni, amelyek eleget tesznek a szigorú energiatakarékossági szabványoknak.

További szigorítás 2012 májusától várható, amikortól egy 127 centiméteres képátlójú televízió legfeljebb 108 kilowattórát fogyaszthat, és a 60 colos (152,4 centiméteres) televízió fogyasztása érheti el a - jelenlegi szabványban a 127 centiméteres készülékre előírt - 153 kilowattórás maximumot.

forrás: Greenfo

A behajtási díj bevezetéséről a következő önkormányzati ciklusban határozhat a Főváros Közgyűlés, a jelenlegi városvezetés a döntést megalapozó szakmai anyagokkal kívánja segíteni a fontos várospolitikai lépést - közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

A hivatal emlékeztetett arra: már három éve foglalkozik az úgynevezett dugódíj bevezetésének lehetőségével Budapest vezetése, az erről készített tanulmányok elérhetők a http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20100503-cikk-dugodij oldalon.

Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje szombaton jelentette be, hogy az MSZP 2013-ig bevezetné a díjmentes közösségi közlekedést Budapesten. A szocialista politikus szerint ezt a parkolási díjbevételekből, valamint abból lehetne finanszírozni, hogy Budapesten bevezetnék a környezetvédelmi zöldzónákat, a behajtásért fizetendő díjakból 50 milliárd forint bevétele lehet a fővárosnak.

A Főpolgármesteri Hivatal tegnap azt közölte: 2008-ban és 2009-ben két részletes szakmai tanulmány is készült a témában, tavaly januárban pedig a Fővárosi Közgyűlés is határozott a behatási díj bevezetéséről. A nemzetközi példák alapján a testület úgy döntött, hogy a 2012 után bevezethető rendszernek a tisztább levegőjű, tehermentesebb, lényegesen kisebb átmenő forgalmú belvárost kell szolgálnia. A rendszer bevezetése infrastrukturális fejlesztéseket igényel, ám a kiadások várhatóan két év alatt megtérülnének.

Budapest nem nyereséges, hanem önfenntartó rendszer bevezetését tervezi, amelynek bevételei a közösségi közlekedés, a kerékpáros infrastruktúra és a parkolás fejlesztését szolgálják majd - emlékeztetett a hivatal. Felidézték: a Főpolgármesteri Kabinet az elmúlt években több alkalommal is tárgyalt a fővárosi személyforgalmi behajtási díj (dugódíj) bevezetésének előkészítéséről. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt a Városkutatás Kft. dolgozta ki nemzetközi tapasztalok alapján.

Tavaly januárban a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapesti közlekedési rendszerének fejlesztési tervét, amelynek integráns része a behajtási díj bevezetése a 2010-2014-es önkormányzati ciklusban. A Fidesz-frakció a pénzügyi források bizonytalanságával indokolta tartózkodását, de a behajtási díjjal kapcsolatban nem képviselt ellenvéleményt. A közgyűlés napirendjén ezt követően 2009 novemberében szerepelt a behajtási díj bevezetésének lehetősége a részletes, 250 oldalas megalapozó tanulmánnyal együtt.

A hivatal azt írta: a szakmai tanulmány a nemzetközi példákra és a hazai tapasztalatokra alapozva ad javaslatot a komplex környezetvédelmi és forgalomcsillapítási zóna kialakítására Budapest belső területeire vonatkozóan. A szakértők egyzónás és többzónás modellt is vizsgáltak: az M0-s gyűrűn, a Hungária körúton és a Nagykörúton belül is kialakítható a behajtási zóna. A javaslat értelmében a Hungária körúton belüli zóna kialakításával csökkenthető legnagyobb mértékben a forgalom és a levegőszennyezés a belső kerületekben, de ez kombinálható más zónahatárok kialakításával is.

Az előzetes becslések szerint a kamerarendszerrel működő behajtási zóna kialakítása mintegy 39 milliárd forintba kerülne, ez azonban várhatóan két év alatt megtérülne a befolyó díjakból. A javaslat értelmében a behajtási díj a mindenkori BKV-jegy árával állna arányban, de az a gépkocsi környezetvédelmi besorolásától és napszaktól függően is változna. A városvezetés tervei szerint a dugódíjból befolyó bevételeket a főváros a közösségi közlekedés, a kerékpáros infrastruktúra és a parkolás fejlesztésére fordítaná.

A koncepció véglegesítését civil szervezetekkel és kerületi önkormányzatokkal folytatott konzultáció is megelőzte, a munkában részt vett többek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a FŐMTERV Zrt., a Közlekedés Kft., a Közlekedéstudományi Intézet, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Autóklub, a Magyar Kerékpáros Klub és a Magyar Közlekedési Klub.

Az egyeztetésbe bekapcsolódott számos kerület (I., III., IV., VI., VII., X., XIII., XV., XVII., XVIII., XX., XXII.), a BKV, a BRFK közlekedésrendészete, a Fővárosi Közterület-felügyelet, a környezetvédelmi és a közlekedési tárca, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.

forrás: Greenfo

forrás: alternativenergia.hu

forrás: alternativenergia.hu

A klímaváltozás ellen küzdő, Európai Klíma Alapítvány elnevezésű zöld szervezet szerint az Uniónak a tervezetthez képest kétszer annyit kellene költenie energiaprojektekre, ha teljesíteni kívánja a 2050-re beharangozott célokat.

Az Európai Klíma Alapítvány (ECF) április közepén jelentetett meg egy beszámolót, amelyben figyelmeztette az európai vezetőket: a jelenlegi helyzetben (összevetve az 1990-es szint óta történt változásokkal) az Unió képtelen lesz elérni a 2050-re kitűzött célt, miszerint 80 és 95 százalék közötti arányban csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sokkal nagyobb befektetésekre van szükség, azaz még több pénzt kell áldozni az energetikai infrastruktúra fejlesztésére. [...] A szakértők különböző esettanulmányokat (40, 60, 80 vagy 100 %-os megújuló energiaforrási szint elérése mellett) ismertettek az értekezlet résztvevőinek. A 2010 és 2050 közötti időszakban az energetikai infrastruktúra fejlesztésre szánt évi költségeknek minimum a 43-57 milliárd euró körüli szintet, az eddigiek dupláját kellene elérniük. A kiadások csökkentésére csak 2040 után lehet számítani.Teljes cikk >>>

forrás: Zöldtech Magazin

Hatalmas érdeklődés kísérte a zöldtárca által meghirdetett Klímabarát Háztartás Programot: egy hónap alatt több mint egymilliárd forint értékű energiatakarékos háztartási gépre pályáztak az időskorúakat, nagycsaládosokat, a fogyatékkal élőket és a regisztrált munkanélkülieket segítő alapítványok és egyesületek. A program sikerét jelzi, hogy a rászorulók eddig több mint 16 ezer háztartás energiafaló hűtő- és mosógép klímabarát cseréjére nyújtottak be pályázatot. A Klímabarát Háztartás Program egyszerre szolgál klímavédelmi, szociális és gazdaságélénkítő célokat – derül ki a KvVM közleményéből.

A Zöld Beruházási Rendszer részeként a környezetvédelmi tárca a Klímabarát Otthon és az Izzócsere Program után március 23-án hirdette meg a Klímabarát Háztartás Programot, melynek keretében a rászorulók energiafaló hűtő- és mosógépeket cserélhetnek energiatakarékosra. Az eddig benyújtott pályázatok elérték a meghirdetett 1 milliárdos keretösszeget, ezért a tárca felfüggesztette a pályázatot és folyamatosan végzi azok elbírálását. Eddig több mint 16 ezer háztartási gép cseréjére nyújtottak be több mint 270 pályázatot a rászorulókat támogató szervezetek. A gépcserével háztartásonként akár évi 15 ezer forintot lehet megspórolni a rezsiköltségből.

A környezetvédelmi minisztérium korszerű és energiahatékony háztartási gépek beszerzéséhez gépenként 60-70 ezer forintos támogatást nyújt az időskorúakat, nagycsaládosokat, a fogyatékkal élőket és a regisztrált munkanélkülieket segítő alapítványok és egyesületek számára. A program keretében a tárca háztartásonként és a pályázatot benyújtó szervezetek saját részére székhelyenként 1 darab régi mosógép „A” energiahatékonysági osztályú új mosógépre és/vagy 1 darab régi hűtőgép „A”, „A+”, „A++” energiahatékonysági osztályú új hűtőgépre történő lecserélését támogatja. Egy pályázaton maximálisan bruttó 70 000 Ft támogatás nyújtható A+ és A++ energiacímkével rendelkező hűtőgép  vásárlására, „A” energiaosztályú hűtő- és mosógép esetén pedig a maximális támogatás összege 60 000 Ft. A pályázatokat az adózáskor is használt elektronikus nyomtatvány kitöltő rendszeren (ABEV) – ügyfélkapun - keresztül lehetett benyújtani
Mivel a támogatás elsődleges célja a klímavédelem, ezért az új háztartási gépek vásárlása mellett a program kiemelt hangsúlyt fektet a működőképes, régi háztartási gépek visszagyűjtésére. A klímavédelmi programmal mintegy 2 ezer tonnával csökkenhet a háztartások éves CO₂ kibocsátását, ami egy 200 hektáros tölgyerdő éves CO₂ megkötésének felel meg.
A magyarországi háztartásokban a nagyháztartási gépek 43,2%-a 8 évnél idősebb. Amennyiben az összes, kevésbé korszerű készüléket lecserélnék a legkorszerűbb, energiatakarékos készülékekre, akkor elméletileg összesen 1,8 millió tonna CO₂ kibocsátás csökkentést lehetne elérni. A környezetvédelmi cél mellett a gépcsere jelentős megtakarítást is eredményez. A korszerű háztartási gépek 20-50%-kal kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régebbi társaik. Egy 1995-ben gyártott kombinált hűtőgép lecserélésekor közel 10.000 Ft-ot lehet évente megtakarítani, de például egy, a ’80-as évekből származó hűtő cseréjével több mint 15.000 Ft-ot lehet spórolni minden évben.
A Magyarországon forgalomban lévő hűtő- és mosógépeken az uniós szabályozásnak megfelelően kötelező elhelyezni az energiacímkét. Az energiacímke A–G-ig osztályozza a készülékeket energiahatékonyságuk szerint. A „C” energiaosztályú készülékek átlagosan 65%-kal, a „B” energiaosztályúak pedig 30%-kal több áramot fogyasztanak, mint az azonos űrtartalmú és kivitelű „A” osztályú készülékek.

forrás: HulladékSors

Hosszú távú, 2030 végéig szóló hőenergia szállítási szerződést kötött a PannErgy Polifon Zrt. többségi tulajdonában lévő Miskolci Geotermia Zrt. a Miskolci Hőszolgáltató Kft.-vel. A társaság évente mintegy 113 ezer gigajoule geotermikus hőenergiát szállít majd a Mihő-nek.

Miskolc térségében, Kistokajban és Mályiban két termelő és egy visszasajtoló geotermikus kutat létesít hamarosan a Miskolci Geotermia Zrt. Mintegy kétezer méter mélységből hozzák a felszínre a forró vizet, illetve a gőzt, amelyből fűtési és ipari hőt, illetve villamos energiát állítanak elő.

A több lépcsősre tervezett beruházás első üteme mintegy 2,8 milliárd forintba kerül, a pénzt a cég saját forrásból, banki hitelből, illetve pályázat útján biztosítja.

A projektnek köszönhetően a 32 ezer lakás távfűtését ellátó Mihő kft. 9-15 százalékkal alacsonyabb áron jut majd a hőenergiához.

A szerződés aláírását követően Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke elmondta: Miskolc távhőigényének mintegy 20 százalékát szeretnék geotermikus, zöld energiával biztosítani.

forrás: Zöldtech Magazin

Több mint 600 millió forintból épül meg az ország legnagyobb napelemparkja Újszilváson; a település egymaga is képes lesz biztosítani közintézményei teljes villamosenergia-szükségletét.

Petrányi Csaba, község polgármestere elmondta, a naperőmű megépítését a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében elnyert támogatás teszi lehetővé. A megújuló energiaforrások hasznosítására kiírt pályázaton 432 millió forintot kapott a település, a 30 százalékos önrész biztosítását hitelfelvétellel oldja meg az önkormányzat.

A naperőműnek köszönhetően a 2800 fős település önmaga is képes lesz a közvilágításhoz és az intézmények működéséhez szükséges villamos energia előállítására. „A beruházással jelentősen csökken a település energiaköltsége, s az így felszabaduló pénzeket más fontos fejlesztésekre tudjuk fordítani. Meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű beruházások jelentősen befolyásolják a település fenntarthatóságát és életképességét” - mondta Petrányi Csaba. A polgármester hozzátette: számításaik szerint tíz év alatt térülnek meg a költségek.

Az 1 hektárnyi területet elfoglaló, 400 kW csúcsteljesítményű erőmű napelemei követik majd a nap járását. Ezzel a teljesítménnyel az újszilvási lesz az ország legnagyobb napelemparkja.

Az önkormányzat várhatóan május végén írja alá a szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, s a közbeszerzési eljárás lefolytatása után augusztus elején kezdődhet meg az építkezés. Az elképzelések szerint 2011 januárjától már az új, környezetbarát minierőmű biztosítja a település közszolgáltatásainak áramellátását.

forrás: Zöldtech Magazin

A Zöld Beruházási Rendszer részeként a környezetvédelmi tárca a Klímabarát Otthon és az Izzócsere Program után március 23-án hirdette meg a Klímabarát Háztartás Programot, melynek keretében a rászorulók energiafaló hűtő- és mosógépeket cserélhetnek energiatakarékosra. Az eddig benyújtott pályázatok elérték a meghirdetett 1 milliárdos keretösszeget, ezért a tárca felfüggesztette a pályázatot és folyamatosan végzi azok elbírálását.

Eddig több mint 16 ezer háztartási gép cseréjére nyújtottak be több mint 270 pályázatot a rászorulókat támogató szervezetek. Mivel a támogatás elsődleges célja a klímavédelem, ezért az új háztartási gépek vásárlása mellett a program kiemelt hangsúlyt fektet a működőképes, régi háztartási gépek visszagyűjtésére.

A környezetvédelmi minisztérium korszerű és energiahatékony háztartási gépek beszerzéséhez gépenként 60-70 ezer forintos támogatást nyújt az időskorúakat, nagycsaládosokat, a fogyatékkal élőket és a regisztrált munkanélkülieket segítő alapítványok és egyesületek számára. A program keretében a tárca háztartásonként és a pályázatot benyújtó szervezetek saját részére székhelyenként 1 darab régi mosógép "A" energiahatékonysági osztályú új mosógépre és/vagy 1 darab régi hűtőgép "A", "A⁺", "A⁺⁺" energiahatékonysági osztályú új hűtőgépre történő lecserélését támogatja.

Egy pályázaton maximálisan bruttó 70 000 Ft támogatás nyújtható A+ és A++ energiacímkével rendelkező hűtőgép  vásárlására, "A" energiaosztályú hűtő- és mosógép esetén pedig a maximális támogatás összege 60 000 Ft. A pályázatokat az adózáskor is használt elektronikus nyomtatvány kitöltő rendszeren -ügyfélkapun - keresztül lehetett benyújtani.

forrás: Klíma Blog

A zöldtárca célja, hogy a megtisztított területekre ne kerülhessen ismételten elhagyott hulladék, ezért azok a pályázatok részesültek támogatásban, amelyek nem csupán a szemét egyszeri összeszedését célozták meg, hanem a megelőzést, a tájékoztatást és a területek utógondozását, valamint - adott esetben - a terület funkcióváltását is magába foglaló komplex programot tartalmaztak. Az elbírálásnál külön értékelték, ha a munkát a civil szervezetek és az önkormányzatok közösen végezték. Pályázni a teljes költségvetés 80 százalékára, de legfeljebb 3 millió forintra lehetett.

A tárca 2008-ban hirdette meg először az illegális hulladéklerakók felszámolásának támogatását célzó pályázatot. Azóta mintegy ezer helyszínen 100 ezer köbméter elhagyott hulladékot számoltak fel közel 200 sikeres pályázat keretében, amelyhez több mint 450 millió forint támogatást nyertek el az önkormányzatok és a civil pályázók.

forrás: Klíma Blog

Csütörtök este az olajréteg mindössze néhány kilométerre volt Louisana partjaitól, és továbbra is vészesen közeledik a Mississippi folyó torkolatához, jelentette a CNN hírtelevízió. A hatóságok felhújható torkolatzárakat úsztatnak a vizen mintegy 52 kilométeres távon, hogy ezekkel fékezzék meg az olajfolt terjedését a szárazföld felé. Mégis elkerülhetetlennek tűnik, hogy a partok is szennyezés áldozataivá váljanak.

A természeti katasztrófát okozó balesetben 11 ember tűnt el -biztosra veszik, hogy halottak. Az elsüllyedt olajfúró sziget jelenleg 1500 méterrel van a vízszint alatt, csapjának elzárása mindeddig nem sikerült. Szakértők lehetségesnek találják, hogy akár hetekig is eltarthat, mire el tudják állítani a szivárgást. Ha pedig ahhoz a módszerhez kell folyamodni, amellyel másik olajfúrószigetet állítanak fel, hogy arról hatoljanak be a megsérült állomásra és ékeljék ki a keletkezett lyukakat, az hónapok megfeszített munkájába kerülhet.

A vállalat egyik képviselője a New York Times-nak azt nyilatkozta, dolgoznak azon, hogy az olaj vízbe szivárgását az olajkút sátorszerű bevonásával vagy kúppal történő befedésével oldják meg. De ennek kivitelezése is legalább két hétbe telik. A betonnal való befedés azonban ilyen mélységben kétes kimenetelű.

A British Petroleum állítása szerint a komplexum három pontján folyik az olaj. Az 1990-ben hatályba léptetett olajszennyezési törvény értelmében a cégre hárulnak az olaj eltakarításának költségei. (A jogszabályt az Exxon Valdez alaszkai olajszivárgása után alkották meg.)  

A BP vezérigazgatója, Tony Hayward a szigetet üzemeltető -egyébként svájci székhelyű- Transocean Ltd.-re hárította a felelősséget. Az állomás kitörés-gátló szelepe ismeretlen okokból nem lépett működésbe. A BP személyzete továbbra is próbálja a szerkezetet működésbe hozni. Washington szövetségi nyomozást indít a baleset körülményeinek kiderítésére.

Hétfőre Floridáig terjedhet az olajfolt

Az olajfoltról eleinte azt nyilatkozták, hogy naponta 189 000 literrel bővül, de tegnap az illetékesek módosították az adatot: 24 óránként újabb 793 800 liter jut a vízbe.

Közel 1550 négyzetméternyi vízterület válik érintetté a part közelében, amely javarészt lápos terület, Louisiana állam kormányzója ezért szükségállapotot rendelt el tegnap. Előreláthatólag tíz tájvédelmi körzetet fog elárasztani az olaj mind Mississippi, mind Louisiana államban. Valószínű, hogy Alabama és Florida sem ússza meg az ügyet (olajtól) szárazon.

Ma Janet Napolitano belföldi biztonsági miniszter, Ken Salazar belügyminiszter és Lisa Jackson, az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vezetője is ellátogat a kérdéses területekre. Napolitano nemzeti (országos) szintű incidensnek titulálta a katasztrófát, amit ugyanaznap Barack Obama is visszhangozott beszédében. Ez a jelző lehetővé teszi, hogy állami kereteket mozdítsanak meg a katasztrófa-elhárításra.

A madarak számára nem jöhetett volna rosszabbkor a szerencsétlenség: az évnek ebben a szakaszában van a keltetési és fészekrakó szezonjuk.

Szerdán az olaj elégetésével próbálkoztak, ez 100 barrel, vagyis 11 734 liter megszüntetésére volt elegendő. A BP hathatós megoldásnak ítélte az égetést, így újabb ilyen akciók várhatók. Az olajcég fokozni fogja az égetést, és 500-1000 barreles (58 000-117 000 liter közötti) olajt kíván elégetni minden egyes alkalommal.  Természetesen ez a légkör szennyezettségét növeli majd jelentősen.

forrás: Klíma Blog

-    Attól függően, hogy milyen vállalkozással rendelkezünk a legtöbb beszélgetést e-mail formájában is le lehet tudni.  Ahelyett, hogy a faxot választjuk, amely rengeteg hulladékot képez, inkább szkenneljük be az eredeti példányt és továbbítsuk azt az interneten keresztül. Ez felgyorsítja a munkánkat.

Az elején lesz nehéz az otthoni munka, mert kicsit másképp kell szervezni az időnket. De amint belejövünk ebbe, annál inkább kecsegtetőbb lesz az otthonunkban végzett meló.

forrás: alternativenergia.hu