Szabályozott piacfejlesztéssel öt év alatt anynyira fel lehetne futtatni a hazai lakossági pellettüzelést, hogy azzal évi 716 millió köbméter földgáz kiváltására nyílna mód.
Ehhez a meglévő tíz mellé 41 pelletgyárat kellene építeni. Mindezek révén 2015-re 1600 munkahely létesülne, a foglalkoztatásból származó állami bevétel pedig évi 3,5 milliárd forintot tenne ki. E tüzelési mód ma mintegy 30 százalékkal olcsóbb a gáznál. Teljes cikk >>>
forrás: Zöldtech Magazin
2010. március 27-én este fél 9-kor 125 országban kapcsolták le a világítást a Föld Órája alkalmából. A WWF természetvédelmi szervezet ezzel az akcióval szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy apró cselekedettel és összefogással tehetünk a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért.
Olyan neves látványosságok borultak sötétbe, mint a római Trevi kút, a pekingi Tiltott Város, az Empire State Building New Yorkban, vagy a világ legnagyobb épülete, a dubai Burdzs Kalifa. A világ legjelentősebb gazdaságait és a legnagyobb fejlődő országait tömörítő G20 közül idén mindegyik ország a klímaakció mellé állt. Dél Afrikában pedig, ahol a FIFA Világbajnokságot is tartják, világító focimeccsel ünnepelték a Föld Óráját.
"Magyarországon 141 település csatlakozott az akcióhoz, ami nagyon nagy szám, tekintve, hogy tavaly 67 regisztrált településünk volt. Majdnem 500 intézmény, vállalat, cég, alapítvány regisztrált. A Budai Várban a WWF Magyarország első Föld Órája rendezvényén körülbelül 1000 ember volt. A fények elsötétülése után dobolás és tűzzsonglőr-bemutató következett, és annyira nyitott volt a közönség, hogy még táncoltak is. Igazi jó hangulatban tölthettük el ezt az egy órát" - mondta Balogh Alexandra, a WWF Magyarország sajtószóvivője.
folytatás és képek itt.
forrás: origo.hu
Az alapítvány honlapján nyilvánosságra hozott közlemény szerint a szakemberek 28 energiatakarékos égőt vizsgáltak meg, és azok közül csak 3 érdemelte ki a jó minősítést. Kétharmaduk a jótól messze elmaradó, kielégítő érdemjegyhez jutott, míg 6 égőt az illetékesek hibásnak minősítettek.
A vizsgálat különböző márkákra, köztük a legnagyobbakra - az Osramra, a Philipsre és a Megamanra - is kiterjedt, és kivétel nélkül leszerepeltek. Az alapítvány szerint tartós használat esetén az energiatakarékos égők fényereje gyors ütemben gyengül. Ez azt jelenti, hogy az égők az idő múlásával veszítenek fényerejükből, eközben azonban áramfogyasztásuk nem kisebb a hagyományos égők fogyasztásánál. Az energiahatékonyság fokozatos mérséklődése ily módon csökkenti a hagyományos izzókkal szembeni környezetvédelmi-, illetve költségelőnyöket. A vizsgált izzók jelentős része már kevesebb mint 6000 óra után felmondta a szolgálatot, miközben a gyártók előzetesen mintegy 10 ezer órát vagy ennél is többet garantáltak.
Ugyancsak gyengének bizonyult az izzók úgynevezett kapcsolási megbízhatósága is. Ez azt jelenti, hogy az energiatakarékos égők jelentős hányada nem bírta a sorozatos ki-, illetve bekapcsolást. A vizsgálatkor alkalmazott tartós teszt során egyes égők már 5 ezer ki-, illetve bekapcsolás után tönkre mentek. A nagyon jó modellek több mint 70 ezer ki-, illetve bekapcsolást bírnak - közölte összehasonlításképp a Warentest.
Az egyetlen "vigasz": a Warentest közlése szerint a tesztelt izzók többsége úgynevezett kifutó modell volt, és azóta újra cserélték őket.
forrás: Klíma Blog
A Világbank két legnagyobb tagja, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azzal fenyegetőzik, hogy visszavonja 3,75 milliárd dolláros támogatását, amennyiben a szervezet kölcsönt nyújt Dél-Afrikának széntüzelésű erőművek építésére. A két ország szerint megengedhetetlen, hogy az éghajlatváltozás korában ilyen projektre kaphasson világbanki segélyt bármely állam a világban.
A hírek szerint a hitelfolyósítás valószínűleg így is elfogadásra kerül majd a Világbank április 6-i ülésén, dacára a tiltakozásnak. A Reuters elemzője egyúttal rámutatott, a vita tulajdonképpen stratégiai jelentőségű, mert a fejlett és a fejlődő országok klímaváltozással kapcsolatos hozzáállásának különbsége domborodik itt ki - és valójában arról szól, hogy kinek kelljen fizetnie a zöld technológiák meghonosításáért?
A Dél-Afrikának nyújtandó hitelből 3 milliárd dollár menne az Eskom energiaszolgáltató vállalat 4800 megawattos új erőművének finanszírozására. A projekt kulcsfontosságú az ország krónikus áramhiányának felszámolására, amely már 2008-ban nagyban visszavetette a gazdaság termelékenységét. A kölcsön fennmaradó részét, mintegy 750 millió forintot fordítanának csak megújuló energiaforrásokra.
Ki állja a cechet?
A fejlődő és a fejlett világ közötti érdekellentétet kiélezi az Egyesült Államok kincstárának (nemzeti bankjának) új nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó szabályzata. A decemberben kibocsátott rendelkezés a szegény országok széntüzelésű erőműveire vonatkozik, és arra bátorítja az amerikai diplomatákat, hogy kampányoljanak a zöld ("alacsony karbon-tartalmú vagy teljesen szénmentes") megoldások mellett és segítsék a hitelnyújtókat ilyen opciók megtalálásában, valamint a felár megfizetésében, amennyiben ezek költségesebbnek bizonyulnak, mint a széntüzelésű lehetőségek.
David Wheeler környezetvédelmi szakértő részéről is megfogalmazódott ez a javaslat: a Világbanknak arra kellene rábírnia a segélynyújtó gazdag országokat, hogy kifizessék a pluszköltséget, amellyel a megújuló energiákat alkalmazó erőművek építése jár. Wheeler szerint pontosan ez a kérdés volt a koppenhágai klímacsúcson tapasztalt huzavona egyik kiváltó oka: nem volt egyetértés arról, ki finanszírozza a szegény országok zöldülését?
Az okirat kivívta Kína és India haragját. Kína és India Robert Zöllicknek, a Világbank elnökének eljuttatott levelében úgy fogalmazott, a rendelkezés csak "azt bizonyítja, a Világbank döntéshozatali folyamatai milyen egészségtelen alárendeltségbe kényszerítik a tagországokat."
Igyekszik, meg nem is
Az igazat megvallva, Dél-Afrika és Brazília egyaránt a zöld technológiákra való átállás éllovasának számít a fejlődő országok között. A koppenhágai vállalások között mindkét állam 2020-ra és 2025-re tette az időpontot, amikorra emissziója eléri a csúcsát és onnantól kezdve csökkeni kezd. Ezzel szemben az USA nem nevezett meg ilyen határidőt, mert az Obama-adminisztráció által előirányzott 17 százalékos kibocsátás-csökkentést (a 2005-ös bázisévhez képest, illetve 4 százalékos csökkentést az 1990-es szinthez képest) nem fogadta el az amerikai szenátus. A kormányzati szándék tehát megvan, de a szabályozás életbe léptetése megakadt.
Az Eskom vállalta, hogy a széntüzelésű erőműveknél jelenleg használatos legmodernebb technológiát és karbon-tárolási módszereket vetik be, amelyeket a gazdag országokban is alkalmaznak. Ettől függetlenül az új erőmű az ország első számú légszennyező iparegységévé válhat, jelentősen megnehezítve azt, hogy Dél-Afrika megvalósítsa a koppenhágai egyezményben vállalt gázkibocsátás-csökkentését. A vállalat azonban cáfolta, hogy beruházása ilyen hatással lenne.
"Jelenleg nincsen működőképes alternatíva Afrika energia-biztonságának megoldására" mondta a Reutersnek a Világbank afrikai alelnöke, Obiageli Ezekwesili. "Ez a befektetés az átlépés egyik fázisát jelképezi egy zöldebb gazdaság felé, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni." A Center for American Progress nevet viselő lobbicsoport arra hívta fel a figyelmet: mivel a Világbank sztenderd-teremtő intézménynek számít a nemzetközi segélyezésben, tehát nemcsak fiskális, de "morális felelőssége" is van, ezért különösen veszélyes, ha napjainkban nevét (és pénzét) adja egy széntüzelésű erőműhöz, mert ezzel precedenst, hivatkozási alapot teremt. Ehelyett kizárólag a fenntartható fejlődésre irányuló fejlesztéseket szabadna támogatnia. A környezetvédő csoportok pedig azt kifogásolták, a Világbank saját magának mond ellent, amikor Tiszta Technológia Alapot menedzsel, és közben széntüzelésű erőműt támogat, amely több tízmillió tonna káros üvegházgázt bocsát majd ki.
Nem ez az első eset, hogy a Világbank hasonló kritikát von magára: 2009-ben a Tata Ultra Mega nevű széntüzelésű erőművet támogatta Indiában, amely a világ 50 legszennyezőbb ipari egysége közé tartozik.
forrás: Klíma Blog
Új szennyezőanyag-kibocsátási adatokat közöl a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartása (PRTR). A 656 magyar ipari, mezőgazdasági üzem kibocsátási, valamint hulladékelszállításra vonatkozó adatait tartalmazó jelentés áttekintő képet ad mind a szakmai érdeklődők, mind a széles nyilvánosság számára a legnagyobb hazai ipari környezetterhelésekről - derül ki a minisztérium közleményéből.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010 márciusában elindította és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette a magyar ipari és mezőgazdasági üzemek kibocsátási és hulladékelszállítási adatait tartalmazó PRTR (Pollutant Release and Transfer Register - Szennyezőanyag kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás) honlapját. A weboldal segítségével a környezet állapota iránt érdeklődők ingyenesen tájékozódhatnak a legnagyobb hazai környezetterhelők környezeti kibocsátási adatairól. A zöldtárca fontos célja, hogy a különböző környezeti adatok hozzáférhetők legyenek a nyilvánosság számára.
Az Európai Unió PRTR honlapja (http://prtr.ec.europa.eu/) mellett Magyarország is eleget tesz a környezeti adatok nyilvános közzétételére, hozzáférésére vonatkozó kötelezettségének. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium E-PRTR (European Pollutant Release and Transfer Register - Európai Szennyezőanyag kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás) jelentése a 656 magyar ipari, mezőgazdasági üzem kibocsátási, valamint hulladékelszállításra vonatkozó adatait tartalmazza, amely áttekintő képet ad mind a szakmai érdeklődők, mind a széles nyilvánosság számára a legnagyobb hazai ipari környezetterhelésekről.
A KvVM már az EPER (European Pollutant Emission Register - Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Nyilvántartás) jelentésben is úttörő szerepet játszott, mivel adatszolgáltatási kötelezettségét a 2001-es adatokra vonatkozóan - még nem EU tagként - 2004 januárjában 86 ipari és mezőgazdasági cég éves, küszöbérték feletti kibocsátásait tartalmazó jelentésével teljesítette. A második EPER jelentés a 2004-es adatokra vonatkozóan, 96 magyar üzem adataival 2006 nyarán készült el. Az adatok a tárca honlapján is megjelentek. Ez volt az első olyan alkalom, amikor Magyarország nyilvánossá tett az interneten egy olyan adatbázist, amely a környezetre jelentős hatást gyakorló üzemek kibocsátásait tartalmazta létesítményenként, szennyezőanyagonkénti és országos összesítésben.
Az EPER adatbázis fokozatosan kibővült PRTR rendszerré. Magyarország E-PRTR adatszolgáltatási kötelezettségét a 2007-es kibocsátási és hulladékelszállítási adatokról első alkalommal 2009. június 30-án teljesítette az Európai Bizottság felé. Ezt követően, évente szolgáltat adatokat a bizottságnak és közzéteszi ezeket a nyilvánosság számára, ezzel is ösztönözve a társadalom szereplőinek aktív részvételét a környezetvédelemmel kapcsolatos döntési folyamatokban, elősegítve a társadalom környezettudatosságának növelését.
A PRTR honlap címe: http://prtr.kvvm.hu
forrás: HulladékSors
A Masterplast csoport szerint az energiatakarékosság érdekében vastagítani kellene Magyarországon az épületek homlokzatán a hőszigetelést, s ezt állami eszközökkel lehetne elérni.
Amíg Magyarországon mindössze 6,4 centiméter az épületek homlokzatán a hőszigetelés átlagos vastagsága, addig Ausztriában 14 centiméter, aminek az az oka, hogy a szomszéd országban az energiamegtakarításhoz kötik a felújítási támogatást - közölte a cég.
Magyarországgal azonos a hőszigetelés átlagos vastagsága Szerbiában és Romániában, míg Horvátországban annál is vékonyabb, 5,3 centiméter. A közlemény megjegyzi, hogy ezekben az országokban az állam nem ad kedvezményes hitelt a házak hőszigetelésére, mindössze Szerbiában jár ilyen, de csak a helyben gyártott hőszigetelő anyaggal végzett felújításra.
Az osztrák gyakorlat abból indul ki, hogy az ország energiafüggőségét a lakóépületek hőszigetelésével is csökkenteni kell. Például Bécsben a vadonatúj házak tégla vagy pórusbeton - Magyarországon: Ytong - falaira legkevesebb 15 centiméter vastag polisztirol hab hőszigetelést ragasztanak. Ennek oka: csak így lehet építési, majd használatbavételi engedélyt kapni.
Más a helyzet a használt lakásoknál: ott a kedvezményes - általában egy százalékos - kamatozású felújítási hitel nagysága attól függ, hogy mennyire csökken a lakás energia fogyasztása. A támogatás tartományi hatáskörbe tartozik, és a hőszigetelés mellett kiterjed az ablakcserére és a fűtés megújítására is. Ott most a megújuló pellet-fűtés a sláger, amivel az olajfűtést váltják ki (Ausztriában nem olyan elterjedt a földgáz fűtés, mint Magyarországon). Vissza nem térítendő támogatás csak akció jelleggel, napenergia-hasznosító berendezésekre jár.
forrás: Zöldtech Magazin
Kapcsold le a Föld Óráján a villanyt otthonodban, és kapcsold le Budapest fényeit a WWF-fel! Hozz dobot, de fakanál és fedő is jó lesz. Dobolj velünk egy órát. A Föld egy órát jól érzi magát - érezd magad jól te is velünk!
Gyere, és töltsd velünk a Föld Óráját! Várunk szombat este 8 órakor a budai vár Savoyai teraszán, töltsd velünk ezt a 60 percet! A közös visszaszámlálás után együtt lekapcsoljuk Budapest fényeit, majd egy fergeteges dob-partit tartunk!
Ha van dobod, hozd magaddal, ha nincs, bármilyen erre alkalmas eszköz megteszi, legyen az fazék, fakanál, cintányér. A sötétben nemcsak az alkalomszerűen összeverődött banda koncertjét élvezheted, hanem a tűzzsonglőrködéssel is megismerkedhetsz a Tűzmadarak jóvoltából.
Ha a dobolás után még a bolygónknak is kívánsz valamit a jövőre nézve, akkor a kívánságfánkon is otthagyhatod üzeneted.
Mindenkit szeretettel várunk!
forrás: foldoraja.hu
Március 27-én, szombaton, este fél kilenctől ne felejtse el leoltani a lámpákat.
A Föld Órája (Earth Hour) 2006-ban, az ausztrál Sydney-ben indult, felhívva a város figyelmét a klímaváltozással kapcsolatos teendőkre. A cselekedet szimbolikus, ennek ellenére sikerült a városlakók egyéni energiafelhasználását csökkenteni a fények kioltásával.
Az elmúlt három év során a WWF-nek köszönhetően az esemény világszerte elterjedt, és idén a nemzetközi környezetvédelmi szervezet az aktust, mint egy szavazást hirdeti: Lehajtja a kapcsolókat, és igent szavaz a globális felmelegedés elleni fellépésre, vagy nem. (Az Earth Hour idején ezenkívül többen előszeretettel veszik elő otthoni csillagnéző távcsöveiket, ami máskor a fényszennyezéstől homályos égbolt miatt nem biztos, hogy ugyanilyen sikerrel használható. )
Egyesült Államokban például több száz város és település, vagy akár teljes állam (Pennsylvania, California, Arkansas) vesz részt.
Ne maradjon ki Ön sem a mozgalomból, ne felejtse el leoltani a lámpáit szombaton.
forrás: alternativenergia.hu
Bioalga üzemet hozna létre Magyarországon a Green Capital Zrt., a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. és az Intelcom Mérnöki Kft. - mondta Őri István a GreenCapital Zrt. vezérigazgatója. A közös projekt kapcsán, a három cég szándéknyilatkozatot írt alá.
A szándéknyilatkozat szerint a cégek algakutatási centrumot és bioalga üzemet hoznának létre, amelyben az algatechnológia segítségével nagyüzemi mennyiségben állítanának elő bioüzemanyagot, valamint kozmetikai és gyógyszer alapanyagokat. A megállapodás rögzíti továbbá egy algakutatási centrum, egy algabank és az Intelcom Kft.-nél már működő kísérleti fotobioreaktor felhasználásával egy tudásközpont létrehozását is.
Az egyelőre kutatás-fejlesztési stádiumban lévő projektre, a tervek szerint 250 millió forintot szánna a három vállalat a következő egy-másfél év során. Az összeget az üzleti terv szerint uniós forrásból teremtenék elő. Amennyiben a folyamatban lévő pályázati pénzt nem nyerik el, a projekt kifutása hosszabb lehet - jelezte Őri István.
A projekt célja, hogy a későbbiekben algatenyészetből kinyert biomasszából bioetanolt állítsanak elő. Az elkövetkezendő kutatások során a magyarországi algatörzseket tipizálják, annak érdekében, hogy eldönthető legyen, mely típusú élőlények lehet az üzemben használni.
A vezérigazgató elmondta, hogy a későbbiekben főként a tömegközlekedés számára kívánnak bioüzemanyagot gyártani, ehhez a kutatási stádium lezárulta után kockázatitőke-befektetőre is szükség lehet.
Őri István kiemelte, hogy az alga előállításához termőföldre nincs szükség, csak vízre, napfényre, és szén-dioxidra.
forrás:Zöldtech Magazin
Hatezer fát vágtak ki Nagy-Britanniában, hogy ne szolgálhassanak alkalmi szexhelyül egy autóút mentén.
A 12 hektárnyi letarolt erdősáv Darwen városának közelében van. Az indoklásban ugyan az is szerepel, hogy a fák öregek voltak, kidőlésükkel fenyegették a közlekedés biztonságát, ám a rendőrség elismerte, hogy a szabadtéri légyottok ritkítása is célként fogalmazódott meg. Akik még mindig pásztorórázni akarnak, azok mostantól húsz méter széles, tuskókkal, gyökércsonkokkal nehezített terepen kénytelenek átbukdácsolni a fák takarásáig.
Az erdőirtást még a madarak párzási időszaka előtt végezték el. A területet újratelepítik fákkal. Környezetvédők ennek ellenére esztelennek minősítették az irtást - adta hírül a Daily Telegraph című brit lap.
forrás: alternativenergia.hu
A leselejtezett elektronikai készülékek száma rohamosan nő. Az elkövetkező évtizedben a fejlődő országokban keletkezik majd a legtöbb számítástechnikai hulladék. Indiában például 2020-ra ötször annyit fognak kidobni belőlük, mint 2007-ben, állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése.
E-waste, vagyis e-szemét a gyűjtőneve a kidobott mobiltelefonoknak, nyomtatóknak, tévékészülékeknek, hűtőszekrényeknek és más elektronikai eszközöknek. Évente 40 millió tonna e-hulladék kerül a szemétbe. A legnagyobb "előállító" az Egyesült Államok, ahol 3 millió tonnányi készüléket dobnak ki évente. A második helyen Kína áll évi 2,3 millió tonnával. Itt és Dél-Afrikában a 2007-es e-szemét szint négyszeresére nő a következő tíz évben. Az elhasznált mobiltelefon-mennyiség növekedése Kínában hétszeres, míg Indiában tizennyolcszoros(!) lesz.
Ez is újrahasznosítható
A környezetre és az egészségre akkor káros ez a sok hardver, ha a szemétdombon guberálók elégetik őket, hogy aranyra és rézre találjanak benne. A UNEP jelentése konkrét terveket vázol fel arra, hogyan lehet újrahasznosítani a kidobott hardvert. A tanulmány a svájci EMPA kutatóintézet, a speciális anyagokkal dolgozó Umicore cégcsoport és az ENSZ Egyetemmel együttműködésben készült.
A jelentés egyik javaslata szerint az elektromos elosztókat és az akkumulátorokat - miután kikerültek a forgalomból - a fejlődő országokból a fejlettekbe kellene szállítani, mert ott megfelelő technológiával tudják ezeket kezelni, mint hulladékot. Ennek pont az ellenkezője történik: a harmadik világ szolgál az elektronizált fejlett világ szemeteskukájaként.
Illegális e-szemétcsempészés
"Az e-hulladék kezelését elsősorban Kínában kell megoldani", hangsúlyozta Achim Steiner, a UNEP igazgatója, "de India, Brazília és Mexikó is nagy kihívásokkal néz szembe." Kínában köt ki a fejlett világ hardver-szennye. Indonéziába illegálisan rakják le: nemrég 9 darab 8 méter hosszú szállítókonténerben találtak ilyen hulladékra az indonéz hatóságok. A konténerek javarészt régi televíziók képcsöveivel és számítógép-monitorokkal volt tele. A nem kívánatos "szállítmányt" az amerikai Massachusetts-ből indították útjára. Az ok: mindenki lapos képernyőkre cserélte a régit.
forrás: Klíma Blog
Anglia egyik regionális filmfinanszírozó alapítványa, a Screen East divatos zöld-kifejezéssel élve az "alacsony karbon-tartalmú" filmgyártás propagálását tűzte zászlajára. A szervezet 5,5 millió dolláros büdzsét különített el e célra. A filmbizniszben nemzetközi szinten is ez az első alap, amely pénzt allokál az iparág ökológiai lábnyomának csökkentésére.
Bár nem fogyasztási cikkeket termel, hanem szórakoztató produktumokat (vagyis voltaképpen luxuscikkeket), a filmgyártás a leginkább alapanyag-igényes iparágak közé tartozik. A stábot szállítani kell, amivel rengeteg üzemanyag fogy el, a felszerelés (kamerák, világítás, utómunka, a speciális effektesek komputeres létrehozása) mind valósággal "zabálják" az áramot, s a fizikai látványvilág megteremtése (nagyszabású díszletépítés, jelmez-kivitelezés) is gyakran extra erőforrásokat használ el.
Az újonnan életre hívott alap célja, hogy a brit filmgyártás karbon-lábnyoma 30 százalékkal csökkenjen. A Low Carbon Fund névre keresztelt pénzosztó szerv költségvetéséből 4,8 millió dollár a European Regional Development szervezettől jött, további 800 000 dollár a Kelet-Angliai Fejlesztési Ügynökségtől. A fennmaradó összeget a UK Film Council és a University of East Anglia Low Carbon Innovative Centre bocsátották rendelkezésre.
Működési szabályzata értelmében a filmalapnak a következő öt évben legalább 15 projektbe kell pénzt fektetnie - film-, TV-produkciókba és digitális projektekbe egyaránt. Az egyenkénti támogatás felső határa 394 273 dollár. Kelet-Angliai filmkészítők pályázhatnak a támogatásra, s filmjeik nagy részét a régióban kell forgatniuk. Nemrég e tájakon forgatták a Glorious 39 és a Dean Spanley című, gazdag kiállítású kosztümös filmeket.
A támogatásban részesülő produkciókhoz "alacsony karbon tanácsadót" rendelnek ki, aki együttműködik a producerrel és a gyártásvezetővel a produkciók környezetre gyakorolt hatásának minimalizálásában.
forrás: Klíma Blog
A venezuelai kormány közel száz cégnél kapcsolja le az áramot hétfőn, mivel nem teljesítették a kormány által előírt energiatakarékossági intézkedéseket.
A Hugo Chávez elnök vezette latin-amerikai ország energiaellátásának több mint 70 százalékát a vízerőművek adják, így az elhúzódó aszály miatt nyomás alá került az ország energiaellátása. A kormány rendeletet hozott, amely szerint a cégeknek 20 százalékkal kell mérsékelni energiafelhasználásukat.
Elias Jaua alelnök közlése szerint 96 vállalatnál kapcsolják le az áramot 24 órára, amiért nem feleltek meg az előírásnak, sőt, több cég növelte is fogyasztását az elmúlt hónapokban.
A cégek listáját nem közölték, de az El Universal című helyi lap információi szerint többek között a Sony Corp. helyi egysége is érintett. A listán szerepel továbbá 19 bár és étterem, 5 hotel, 2 fitneszközpont és 2 autókereskedés - írja az újság.
Elias Jaua azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben a cégek továbbra sem teljesítik a 20 százalékos előírást, a büntetés 3 naposra növekszik, végül pedig akár teljesen is lekapcsolhatják az áramellátást, amíg az ország energiatermelése teljesen helyre nem áll.
Az óvintézkedések 2009 végén kezdődtek Venezuelában. Az áramellátás összeomlásának elkerülése érdekében a 20 százalékos csökkentés mellett Chávez arra intette a kormányhivatalokat és bevásárlóközpontokat, hogy később nyissanak és korábban zárjanak a szokásosnál. Az energiatakarékos izzók elterjesztéséért is kampány indult.
Az ellenzék az energiaválság kialakulásáért Chávez inkompetens szakpolitikáját teszi felelőssé. A felmérések azt mutatják, hogy az elnök népszerűsége, különösen a szegények körében, csökkent az energiakrízis következtében.
A kormány közlése szerint a következő hetekben esőzések várhatók, így a rendszer összeomlásának veszélye nem áll fenn. A hosszú távú tervek között szerepel az energiatermelői kapacitás jelentős bővítése hőerőművek telepítése révén.
forrás: alternativenergia.hu
A Nagy-Tavak a világ friss vízkészletének 20 százalékát foglalja magában. Az Obama-adminisztráció ambiciózus stratégiát dolgozott ki az Egyesült Államok és Kanada határán lévő tavak megmentésére. A 2 milliárd dolláros programcsomag száz éves természetkárosításra és hanyagságra tenne pontot.
Az összeget az amerikai környezetvédelmi hatóság (Environmental Protection Agency) felügyelete alatt öt év alatt költenék erdő újratelepítésre mind magán tulajdonú, mind bennszülöttek által birtokolt területeken, adta hírül a New York Times. A Nagy-Tavak öt tóból áll: a legnagyobb és legmélyebb a Felső-tó, amely Csehországnál nagyobb területet foglal el, víztömegével a Michigan-tó a második, kiterjedésében a Huron-tó a második, ezeket követi az Erie-tó és az Ontario-tó.
A tavak szörnyű állapotban vannak: a gyárak folyókba, patakokba juttatott mérgező hulladékai és a termőföldekről kiszivárgó vegyszerek mind itt kötöttek ki, s az erodálódó földterületek és egyes ragadozó állatfajok elszaporodása szintén erősítették a negatív folyamatokat. A víz állaga, s a vízi növény- és állatvilág kényes benső egyensúlya veszélyben van.
A program hulladékkezelési céljai a következők:
A program környezeti céljai:
A kezdeményezés eredetileg évi 475 millió dollárt allokált volna a megfogalmazott célokra. Az első részt az amerikai kongresszus tavaly már jóváhagyta. A gazdaság mélyrepülésére tekintettel Obama stábja megkurtította a büdzsét, így a következő évben 300 millió dollárt fognak a Nagy-Tavak mentésére fordítani.
forrás: Klíma Blog
Magyar kitüntetettje is van az Európai Unió energiatakarékosságot elismerő, úgynevezett fenntartható energiagazdálkodásért díjának, amelynek győzteseit kedden jelentették be Brüsszelben.
Négy másik projekt mellett az oktatásügyi tárca és a General Electric iskolákat korszerű világításhoz juttató programja nyerte el az elismerést Günther Oettinger energiaügyi biztos közlése szerint.
Budapesten 40 százalékos energiamegtakarítást értek el a programban részt vevő iskolák és más közintézmények világítási rendszereinek korszerűsítésével. Négy év alatt összesen 1.400 iskolát vontak be a programba, és további 1.500 bevonását tervezik - emlékeztetett közleményében a bizottság. Az öt nyertest 272 pályázó közül választották ki. A magyar mellett francia, német, holland és dán projektet díjazott az unió.
Oettinger méltatta a beadott projektek minőségét, és kiemelte, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az uniós díj iránt. Külön elismerését fejezte ki "mindazon szervezeteknek és egyéneknek, akik azon dolgoznak, hogy Európa a jövőben fenntarthatóbb energiagazdálkodással rendelkezzen". (Ha csak 1 Celsius fokkal csökkentjük az otthoni hőmérsékletet, országos szinten napi 1 millió m3 gázt tudunk megtakarítani.)
forrás: Klíma Blog
Ízlések és pofonok…a magam részéről mindig jobban preferáltam a Coca-Cola-t, mint egyéb változatait. Nem csak az íze miatt, hanem magával ragadó reklámjai, kezdeményezései és most már társadalmi felelősségvállalása miatt is. Ugyanis Andrew Kim designer ötlete alapján megalkották a 100%-ban növényi alapú, téglalap alakú palackot, mely valóban 100%-ig újrahasznosítható. Csak Amerikában napi 3 millió üveg kólát adnak el, de az ugyancsak teljesen újrahasznosítható PET palackok csak mintegy 50%-át használják egyéb célokra. Az új design ezen felül sokkal könnyebben tárolható, kevesebb helyet foglal és könnyebben összenyomható…66%-al kisebbre, mint műanyag változatát. A cukornád melléktermékéből készült palack így minden környezetvédelmi szempontnak megfelel. Persze a kóla maga ettől még nem lesz egészségesebb, de legalább külsőségeiben tesznek egy lépést a fenntartható élet irányába. A Pepsi pedig felkötheti a gatyáját, mostantól lehet versengeni, hogy ki a zöldebb…
forrás: manzárd.café
A salzburgi energiavásár a megújuló energiák és az energiahatékonyság valamennyi témakörét átfogva megrendezésre 2010. november 25-27. között a salzburgi vásárcsarnokban.
Ahhoz, hogy az osztrák energiastratégia céljait és az Európai Bizottság előírásait teljesítsék, nemcsak a megújuló energiák részarányát kell növelni, hanem az energiahatékonyságot is. Ebben a témakörben nyújt információkat a Renexpo Austria. A salzburgi energiavásár a szokásos hozzáértő módon, valamennyi témakört átfogó ismeretekkel kerül megrendezésre 2010. november 25-27 között a salzburgi vásárcsarnokban.
A sikeres 2009-es első rendezvény bemutatta, hogy a megújuló energiák és energiahatékonyság témája aktuálisabb, mint valaha: 22 ország 3000 látogatója szerzett információkat a jövő energiaellátásával kapcsolatban. 112 kiállító mutatta be termékeit, újdonságait. A Renexpo Austria idén is igyekszik lefedni a megújuló energiák és az energiahatékony építés és felújítás teljes témakörét. A rendezvény kiemelt témái a bioenergia valamint az energiahatékonyság az építés és épület felújításban kiegészültek az alternatív közlekedéssel.
A Renexpo Austria 2009-es sikerére alapozva elmondható nagy az érdeklődés az idei rendezvény iránt is. Ennek megfelelően a tervek szerint a kiállítási terület nagysága 44%-kal, míg a kiállítók száma 16% fog növekedni. Mivel az esemény tavaly számos nemzetközi látogatót vonzott, így 2010-ben várhatóan a nemzetközi kiállítók aránya 33%, látogatók aránya pedig 13% lesz.
Mivel Ausztriában ilyen széles témakörben egyetlen rendezvényt sem szerveznek, így elmondható, hogy a Renexpo Austria jó úton halad afelé, hogy a jövőben Ausztria energiavására legyen.
A kiállítás keretein belül a számos látogatót vonzó közlekedési eszközök – E-roller, E-kerékpár és Sagway – mellett további látványos bemutatók várhatók. A látogatók többek között megismerkedhetnek az erdészet és kis tüzelőberendezések legújabb változataival, újításokkal is.
A nemzetköziség is tovább növekszik. 2010-ben a Renexpo Austria partnerországa az Amerikai Egyesült Államok, melynek keretében sor kerül az első osztrák-amerikai energianap megrendezésére és terveink között szerepel egy amerikai közös stand felépítése is. Emellett természetesen több ország szintén közös standdal szeretne részt venni a rendezvényen, mint pl.: Németország, Magyarország, és Svájc.
Az eseményt kísérő szakmai konferenciákon a szakma kiemelkedő szakemberei tartanak előadást a tervezett 500 konferencia résztvevő előtt az innovációkról, jövőbeli trendekről, legújabb technológiákról és a gyakorlati megvalósításról. Terveink között szerepelnek többek között: 2. Fából nyert energia konferencia az Osztrák Biomassza Szövetség társszervezésében, 2. Osztrák Hőszivattyú Fórum, 2. Osztrák Energiatanácsadó Nap, 2. Kisvízerőmű Konferencia az ESHA társszervezésében.
A magas szintű tudásközvetítés elsősorban a Renexpo Austria mellett álló erős partnerhálózatnak köszönhető. A különböző intézetek és szakmai szövetségek, mint például az Osztrák Biomassza Szövetség, a Wirtschaftskammer Salzburg és a Bundesverband WärmePumpe Austria nemcsak eszmeileg, hanem tartalmilag is hozzájárulnak a rendezvény magas színvonalához. A Renexpo Austria-t európai szinten is számos partner támogatja, többek között az Európai Biomassza Szövetség (AEBIOM) és az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA). A nemzetközi rendezvény a Sustainable Energy Europe kampány része.
Niki Berlakovich miniszter asszony és Sepp Eisl tartományi tanácsos úr ismét elfogadta a védnökséget.
A Renexpo Austria 2010. november 25-27 között kerül megrendezésre a salzburgi vásárközpontban. A kiállításról, konferenciákról és kísérő programokról további információkat itt olvashatnak.
forrás: Zöldtech Magazin
Könnyű, vékony, ártalmatlan, szinte észre sem vesszük. Csakhogy nagy mennyiségben pusztító hatással van a környezetre. Mit is tudhatunk a műanyag szatyrokról?
Nehéz pontosan megmondani, hogy a műanyag táskákhoz milyen nagyságrendű környezetszennyezés kötődik, ugyanis csak hozzávetőleges számok állnak rendelkezésünkre. Magyarországon naponta 1,3 millió műanyag bevásárlótáska kerül forgalomba. Becslések szerint ennek 16%-a lebomló, 25%-a újrahasznosított. A szelektív gyűjtőkbe alig jut ebből a csomagolóanyagból, hiszen a csomagolóipar által működtetett rendszerek elsősorban az italos hulladék visszagyűjtésével foglalkoznak.
A műanyag táskák kérdését ritkán kezelik önállóan, általában a túl nagy műanyagfogyasztás részeként kerül szóba. A környező országokkal összehasonlítva nem túl jó a helyzet nálunk. Közép-Európában a lakosság száma alapján a harmadik legnagyobb műanyagpiaccal "büszkélkedhetünk".
Az európai gyártók érdekvédelmi szervezete ugyanakkor megjegyzi, hogy Közép-Európában várhatóan tovább nő majd a műanyag felhasználási aránya. 2005-ben még 25 kg/fő volt a műanyagfogyasztás a térségben, 2015-re ez az érték 48 kg/fő lesz.
Tágabbra állítva az optikát, még riasztóbb számokat láthatunk. A Föld lakossága napi 500 millió műanyag szatyrot használ el. Az egy főre jutó mennyiség Németországban évente 65 darab, Ausztráliában 161, Nagy-Britanniában 200, az USA-ban 330 darab.
Hogy kerül a szatyor az asztalra?
Anélkül, hogy részletesen ismertetnénk a műanyag szatyrok gyártásának eljárását, érdemes elmondani, hogy a folyamathoz elsősorban nyersolaj, földgáz vagy egyéb petrolkémiai anyagok felhasználására van szükség, és komoly széndioxid-kibocsátással jár. Jól szemlélteti a helyzetet, hogy az USA-ban például az évi 100 milliárd szatyor előállításához 12 millió hordó kőolaj szükséges.
Egy így készült táska elsősorban nem is a felhasznált nyersanyag miatt jelent gondot. Az átlagos műanyag szatyor 300-400 év alatt bomlik le - ami persze megint csak becslés, hiszen csupán az ötvenes évek óta használjuk ezt a csomagolóeszközt. A problémára egyes vélemények szerint a biológiai úton lebomló zacskók jelenthetik a megoldást, ám a helyzet nem ennyire egyszerű.
A lebomló zacskóknak ugyanis két fajtája létezik. Az egyik csoportba a kukoricakeményítőből vagy például tejsavból előállított úgynevezett polilaktid tartozik, amely komposztálás során valóban lebomlik. A piacon azonban nem ez, hanem az "oxo-biodegradációs" műanyagok vannak túlsúlyban.
Utóbbiak is megkapták a környezetbarát minősítést, pedig a bomlás ezeknél nem természetes, hanem a bomlást megindító adalékanyag segítségével történik, amelyet már gyártás során az anyaghoz adnak. Hátrányuk, hogy fény vagy oxigén hiányában nem bomlanak le, vagyis szemétlerakóba vagy kerti komposztálóba nem tehetőek. Amikor egy műanyag táskán azt a feliratot látjuk, hogy biológiai úton lebomló, az esetek 90%-ában ez utóbbit jelenti.
Csekély mértékű a hazai újrahasznosítás
A műanyag táskák újrahasznosításának viszonylag szűk keretet szab a hazai feldolgozóipar, amely elsősorban a PET palackok feldolgozására épült ki. Létezik ugyan néhány cég, amelyik másodlagos nyersanyagból csomagolóanyagot készít, például szemetes zsákokat, építési és üvegház-fóliákat, de ezek meglehetősen kis százalékban használják a rendszerbe visszakerülő műanyaghulladékot.
A másodnyersanyag jelentős része exportra megy, pedig Magyarországon is elég munkaerő és nyersanyag állna rendelkezésre, nem is beszélve a szállítás okozta környezetszennyezés kiküszöböléséről. A tavalyi kőolajár-zuhanás és a válság amúgy sem tett jót ennek az ágazatnak, hiszen most ismét az elsődleges nyersanyagok váltak vonzóvá a műanyaggyártók számára.
A kérdést természetesen nem a folyamat végéről érdemes megfogni. Nem azon kell gondolkodni, hogyan tüntethetnénk el a felhalmozott hulladékot, inkább az a kérdés, hogyan lehetne minél kisebb mennyiségű és lehetőség szerint környezetbarát táska gyártására és felhasználására bírni az érintetteket. Nos, a törvényi szabályozás nálunk ezen a téren is félmegoldásokat hozott.
A termelés visszaszorítására a világban többféle modellel kísérleteznek: Írországban komoly adóztatással több mint 90%-kal sikerült visszaszorítani ezeket a csomagolóanyagokat, Ausztráliában az ultravékony táskák teljes betiltásán gondolkodnak.
forrás:365
1995-ben egy McDonald's étterem átlagosan 20 köbméter vizet használt fel naponta, mára ez az érték 60 százalékkal 8 köbméterre csökkent. 15 évvel ezelőtt a cégnek 37 gyorsétterme üzemelt Magyarországon, ezek napi vízfelhasználása összesen 740 köbméter volt. Ugyanakkor a jelenleg 100 hazai étteremből álló hálózat alig többet, összesen 800 köbméter vizet fogyaszt el naponta. Ha a vállalat nem törekedett volna a víztakarékos megoldásokra, akkor a 100 egységből álló étteremhálózat ma napi 1200 köbméterrel fogyasztana több vizet. Ezt a napi mennyiséget egy átlagos magyar háztartás 12 év alatt fogyasztaná el. (A Green Capital független környezetpolitikai kutató-tanácsadó intézet közleménye szerint az átlagos magyar háztartás éves vízfogyasztása 102 köbméter.)
A 60 százalékos napi vízfogyasztás-csökkenés annak köszönhető, hogy ma már egyre több étteremben találunk vízmentesen működő piszoárt és víztakarékos csaptelepeket, amelyek mind a fölösleges fogyasztás redukálását szolgálják. Ma az 56 kertes étteremből 43 rendelkezik esővíz gyűjtő ciszternával, locsolókúttal. A csapadékvizet az autós éttermek kertjének öntözéséhez használják fel, ezáltal nem csak az ivóvíz felhasználás, hanem a csatornaterhelés is kb. 50 százalékra csökken.
A hazai McDonald's gyorséttermek zöld erényei:
forrás: Klíma Blog
"Az autókban felhasznált bioetanolnak és más zöld üzemanyagoknak szándékolatlan mellékhatásai lehetnek a trópusi őserdőkre és vizes területekre nézve", állítják az EU új jelentései. Még nem világos, ebből hivatalos állásfoglaláshoz is eljut-e az Európai Bizottság, és az pontosan hogyan érintené-e a lehetséges bioetanol-támogatásokat?
Az EU 2008-ban deklarálta célját, mely szerint 500 millió uniós polgár 2020-ra üzemanyag-igénye 10 százalékát megújuló forrásokból szerezze be. Egyes EU-tisztségviselők azonban évek óta azért lobbiznak, hogy csökkentsék ezt az arányt - a bioetanol-előállító cégek lobbistáinak nyomására.
Új hatástanulmányok arról tanúskodnak, hogy a bioüzemanyagokra történő átállásnak kedvezőtlen mellékhatásai lehetnek az árupiacokra. "Az EU-bioüzemanyag politikája jelentős változást vált ki a mezőgazdasági terménypiacon", állítja egy 116 oldalas dokumentum, amelyet a döntéshozók elé terjesztettek, s egy példányát a Reuters kaparintotta meg (amint a hírügynökség fogalmaz: "az információ-szabadságjog értelmében").
"A bioüzemanyagok jelenlegi és jövőbeli támogatása valószínűleg felgyorsítaná a vetőmaggal bevetett területek méretét főleg Latin-Amerikában és Ázsiában. Ez jelentős és aligha visszafordítható környezeti károk kockázatát hordozza". A megállapítás nem új, a környezetvédők jó ideje próbálják eljuttatni a politikusok fülébe az óceán mindkét partján, Amerikában szintén.
"Közvetett földhasználat"
A bioetanol-üzlet ellenzői azt állítják, az üzemanyaggyártás céljára termesztett növények az élelmezésre szánt növényekkel versenyeznek a föld használatában. Ezért a farmerek olyan területekre terjeszkednek, amelyek korábban természetes élőhelyek voltak.
Mit jelent ez? Azt, hogy gyakran az őserdők felégetésével és kivágásával teszik hozzáférhetővé a bioetanol-növények számára az új földeket. Ezzel persze hatalmas mennyiségben juttatnak üvegházgázokat a légkörbe. Vagyis a bioetanolgyártás már a kezdőponton elveszti minden jótékony környezeti hatását.
E probléma áll a kozmetikai szerekkel kapcsolatos olajpálma-telepítés botrány középpontjában is, amint arról tegnap beszámoltunk. Ha az európai bioüzemanyagoknak csak 2,4 százaléka származik olyan területekről, mint Indonézia (őserdők kárára létesített) pálmaolaj-ültetvényei, az gyakorlatilag hatástalanítja a bioetanol mindennemű környezetkímélő erényeit, állítja a Bizottságnak eljuttatott jelentések egyike.
Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a gazdák nem kizárólag termőföld-bővítéssel elégítik ki a piac megnövekedett igényeit: gyakran műtrágyával, öntözéssel, gyomirtószerekkel növelik a termésátlagot, ezek viszont erodálják a földet.
5 milliárd eurós iparág forog kockán
Egy, a Reuters birtokába került benső memo szerint a fenti gondolatmenet értelmében a bioetanol-iparág teljes ökológiai lábnyomát kell figyelembe venni. Ha az EU bioetanol-politikája emiatt megváltozik, évi 5 milliárd eurós (6,8 milliárd dolláros) volumenű iparág kerül veszélybe. Ugyanis annak hatására, hogy az EU 2008-ban favorizálta a bioüzemanyagokat, dollármilliárdok áramlottak az etanol-bizniszbe!
Úgy tűnik, a legújabb hatástanulmányok rádöbbentették az Európai Bizottság tisztségviselőit arra, a bioetanol nem is olyan zöld megoldás, mint ahogy évek óta hirdetik a politikai retorikájukban. Arról azonban nincs hír, hogyan fogják számosítani a környezeti károkat.
A Bizottság tagsága megosztott a tekintetben, vajon folytassák-e az üzemanyagellátásban a bioetanol-arány növelésére irányuló politikát. Günther Öttinger energiaügyi biztos sajtószóvivője azonban elismerte, hogy a tagok előtt nem ismeretlen a dilemma, és kivizsgálás céljából nagy mennyiségű dokumentumokat gyűjtöttek össze a témában.
forrás: Klíma Blog
Az elmúlt évben az Európai Unió tagországaiban összesen 350 tonna, azaz több mint 13 milliárd darab italos kartondobozt gyűjtöttek be szelektíven, így a környezettudatos európaiaknak köszönhetően minden 100 tejes és üdítős italos kartondobozból már átlagosan 33 darabot hasznosítottak újra. Az Európai Italos Karton Szövetség (ACE) adatai szerint az EU tagországaiban tavaly szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartondobozok révén 17 ezer hektárnyi, azaz mintegy 7 Velencei-tó nagyságú erdőterület fáit sikerült megóvni a kivágástól.
Iparágunk elkötelezett amellett, hogy a lehető legkisebb mértékre csökkentsük az italos kartondobozok ökológiai lábnyomát, azaz minimalizáljuk a káros anyag kibocsátást a csomagolóanyag megszületésétől kezdve egészen annak az újrahasznosításáig - közölte Baka Éva. Az ACE hazai tagszervezetének, az Italos Karton Egyesülésnek (IKSZ) ügyvezető igazgatója hozzátette: ezt a csomagolóanyagot könnyű újrahasznosíthatósága teszi fenntarthatóvá. Ezért a cél az, hogy Magyarországon is ösztönözzük az italos kartondobozok szelektív gyűjtését és hasznosítási arányának növelését.
Az italos kartondobozok szelektív begyűjtését segítő és ösztönző IKSZ az öt évvel ezelőtti 200 tonna / év mennyiségről 2009-re 1550 tonna / év mennyiségre, azaz a kezdeti érték hétszeresére növelte a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartondobozok mennyiségét. Ma Magyarországon 6 millió lakos élhet a szelektív hulladékgyűjtés valamely formájával, közülük 3,5 milliónak pedig az üres italos kartondobozok gyűjtésére is van lehetősége.
A 14 százalékos magyarországi italos kartondoboz hasznosítási arány a 35 százalékos hasznosítási aránnyal büszkélkedő Ausztriához képest szerény eredménynek tűnhet, ám a valóságban időarányosan megelőzi az nyugat-európai begyűjtés fejlődésének gyorsaságát, mivel hazánkban csak 2004-óta gyűjtik az italos kartont, míg pl. Ausztriába 1999-óta.
Hosszú távú célkitűzéseinek teljesítése érdekében az IKSZ a nagyvárosokon kívül, a kis- és közepes nagyságú településeket is be kívánja vonni az italos karton szelektív gyűjtési és hasznosítási rendszerbe a helyi szolgáltatók segítségével. Ugyanis a legközelebbi cél, hogy 2012-re 20 százalékra növekedjen az italos kartondobozok visszagyűjtési és hasznosítási aránya Magyarországon.
forrás: HulladékSors
A nappalitól a konyhán át egészen a fürdőszobáig teljes ökoháztartás épül fel a március 19. és 21. között zajló negyedik budapesti Greenexpo zöld életmód kiállításon.
A rendezvény, amelynek a Papp László Budapest Sportaréna ad helyet, a mindennapok környezettudatos és energiatakarékos termékeit, megoldásait mutatja be a nagyközönségnek. Tavaly mintegy 15 ezren fordultak meg a kiállításon, és idén is legalább ennyi érdeklődőt várnak az ország minden részéről - mondta el Pálmai Ildikó sajtóreferens.
A minden nap 10 és 18 óra között nyitva tartó Greenexpo kiemelt programpontjaként egy teljes ökoháztartást építenek fel a rendezvényen. Az installáción belül külön helyiségben mutatkoznak be a nappali, a konyha, a fürdőszoba-mosókonyha és a garázs zöld megoldásai.
"A fogadó helyiségben intelligens világításszabályozási és kényelmi megoldások jelennek meg, a konyhában és fürdőszobában kiemelten energiatakarékos háztartási gépek, a nappaliban környezetbarát gyártási folyamattal készülő, egyre több természetes anyagot tartalmazó elektronikai termékek, a kazánházban pedig egy komplett fűtési rendszer. A garázsban a jelenleg forgalomban lévő leggazdaságosabb hibrid modell kap helyet" - olvasható a rendezvényt beharangozó sajtóközleményben.
Az ökoházban megismerhetők lesznek az egyes helyiségekben megjelenő termékek pontos jellemzői, és azt is tudni lehet majd, mekkora energia-megtakarítás érhető el használatukkal, illetve milyen mértékű környezetkárosítás okozható velük. Ténylegesen kiszámolható, hol és mennyit lehet spórolni ezeknek a korszerű technológiáknak a használatával.
A közel hatvan kiállítót felvonultató zöld szemle látogatói ezenkívül gyakorlati energiatakarékossági tippeket kaphatnak, tájékozódhatnak a passzívház rendszerekről és a készházakról, vagy épp bővíthetik ismereteiket a speciális szigetelésekről, a környezetbarát festékekről, a napkollektorokról, a hőszivattyúkról és a nyílászárókról. A szél- és geotermikusenergia-hasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás is fókuszban lesz majd. A gyerekek "hulladékból termék játszóházban" vagy környezetbarát életmódra oktató játékokkal múlathatják az időt.
A színpadon előadások hangzanak majd el többek között a háztartásokban alkalmazható megújuló energiaforrásokról, az orchideákról és broméliákról, a virágkötészetről, a bonsainevelésről, a kertépítés menetéről, a bioetanol szerepéről, a biofürdőtavakról és dísztavakról, az esővíztározókról és a biológiai nádgyökérteres szennyvíztisztításról, valamint a természetbarát zöldtetős bioföldházakról és a lakótelepi tetők zöldesítéséről.
A Greenexpónak idén két társrendezvényre is van: a közös jeggyel látogatható Gardenexpo kerti életmód kiállítás, valamint a nemzetközi orchidea és bromélia kiállítás - hívta fel a figyelmet Pálmai Ildikó, aki arra is emlékeztetett, hogy a belépőjegyek értéke március 19. és április 9. között meghatározott feltételek mellett levásárolható az ország egyik magánkertészetében.
forrás:Zöldtech Magazin
A SOM nemrég leleplezte Peking Dawangjing kerületének új városközpontját, amely a lehető legnagyobb mértékű energiamegtakarítást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését garantálja.
A rendkívüli hatékonyságért az épület geotermikus energiára alapuló fűtési és hűtési megoldás éri el. A fejlesztés magában foglal egy központi parkot is, mely geotermikus hőcsere rendszert használ, mely passzívan fűti és hűti az épületeket.
A tervben helyet kapott több közpark, a kulturális látnivalók és sokemeletes épületek is. Megalkotói szerint a projekt 80 százalékban csökkenti a lakók kibocsátását. Hozzátették, hogy a városközpont dolgozói tömegközlekedéssel fognak utazni. Számos villamos vonal, valamint hatalmas kerékpárút-hálózat megépítése is javasolt, amellyel jelentős mértékben csökkenthető volna a gépkocsiforgalom.
forrás: alternativenergia.hu
Két héttel a Föld Órája előtt hazánkban már 40 település és közel száz cég csatlakozott a klímavédelmi akcióhoz. A regisztrációval vállalják, hogy egy órára lekapcsolják a világításukat március 27-én este fél kilenckor. Ezzel a gesztussal a városok, falvak, cégvezetők és magánszemélyek kifejezhetik környezettudatosságukat, és azt, hogy számukra fontos a klímaváltozás elleni fellépés.
A "Föld Órája" keretében Mongóliától Argentínáig, az Északi Sarktól az Antarktiszig, a Cook-szigetektől Oroszországig elsötétülnek a fények, s olyan látványosságok is sötétbe borulnak, mint a Brandenburgi kapu, az Eiffel Torony, a dubai Burj Kalifa (a világ legmagasabb épülete), és az Empire State Building.
A Föld órája magyar honlapján a csatlakozók letölthető anyagokat (plakátot, képeket) is találnak, amelyekkel népszerűsíthetik a március 27-i eseményt. A honlapról elektronikus Föld Órája képeslapot is lehet küldeni ismerősöknek, barátoknak, munkatársaknak, családtagoknak. Az idei képeslapküldések száma már most meghaladta a tavalyit - eddig mindegy 20 ezer csatlakozásra buzdító képeslapot küldtek.
forrás: Klíma Blog
